Az OECD szerint az EU-ban a tanárok és az egészségügyi dolgozók felvétele különösen nehéz. Szakértők elmagyarázzák, miért telnek be egyes állások lassabban, mint mások.
Oktatási, egészségügyi és informatikai állásokat Európa-szerte a legnehezebb betölteni, miközben a munkáltatók általában könnyebben találnak fizikai munkásokat és konyhai kisegítőket. Azonban országonként eltérő a minta. Spanyolország például jelentős hiánnyal küzd a konyhai kisegítők terén az OECD szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezek a hiányok úgy is tartósak, hogy közben a fiatalok számára is nehezebbé vált az elhelyezkedés. Az OECD megállapította, hogy az általa elemzett országokban nőtt a munkanélküliségi rés a friss diplomások és a tágabb aktív korú népesség között. Az Európai Központi Bank (EKB) szintén azt találta, hogy az euróövezeti fiatalok munkapiaci kilátásai 2023 óta romlottak.
Az OECD Mapping Skill Shortages in OECD Countries című jelentésében vizsgált uniós országok átlagában az oktatás számít a legnehezebben betölthető foglalkozási területnek, ezt követik az egészségügyi szakemberek, majd az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek. Az egészségügyi asszisztens szakemberek, például az orvostechnikusok és egyes ápolói munkakörök, valamint az üzleti és adminisztratív szakemberek egészítik ki az első ötöst.
A másik végén a fizikai munkásokat a legkönnyebb toborozni, őket követik az egyszerű foglalkozásokban dolgozók, a konyhai kisegítők, az eladók és az összeszerelő munkások.
Az OECD indexe az egyes országokon belül hasonlítja össze a foglalkozásokat. A pozitív pontszámok viszonylagos hiányra, a negatívak viszonylagos többletre utalnak. A mutatók azt jelzik, hogy az adott munkaköröket milyen nehéz betölteni az ugyanazon országon belüli egyéb foglalkozásokhoz képest. Nem a betöltetlen álláshelyeket vagy a hiányzó munkavállalókat számlálják. Az adatok a legtöbb ország esetében 2024-ből származnak.
Huszonhét európai ország, köztük Norvégia, Svájc, Törökország és az Egyesült Királyság trendjei azt mutatják, mely foglalkozások fordulnak elő leggyakrabban az öt legnehezebben vagy legkönnyebben betölthető között.
Az öt legnehezebben betölthető foglalkozás
A tanárok 13 országban szerepelnek az öt legnehezebben betölthető foglalkozás között. Az egészségügyi szakemberek és az IKT-szakemberek következnek, 12-12 országgal. Hét országban a vezetők is bekerülnek az első ötbe, míg az egészségügyi asszisztens szakemberek, a személyes gondozást végzők, valamint az üzleti és adminisztratív szakemberek hat-hat országban szerepelnek a listán.
Az öt legkönnyebben betölthető foglalkozás
A fizikai munkásokat 14 országban sorolják az öt legkönnyebben betölthető foglalkozás közé, őket 12 országban követik a konyhai kisegítők és 11 országban az egyéb irodai adminisztratív dolgozók. Az egyszerű foglalkozásokban dolgozók 10 országban kerülnek fel a listára, az összeszerelő munkások pedig nyolcban.
Az öt legmagasabb és legalacsonyabb pontszámon túl az OECD az adott ország többi foglalkozásához viszonyítva öt kategóriába sorolja a munkaköröket attól függően, mennyire nehéz betölteni őket. Ez azt mutatja, hogy az egészségügyi, oktatási és IKT-állásokat a legtöbb országban nehéz betölteni.
Miért van orvos- és ápolóhiány Európában?
Az egészségügyi szakemberek 27 országból 23-ban számítanak nehezen elérhetőnek, míg az egészségügyi asszisztens szakemberek 21 országban vannak hiányban. Az egészségügyi asszisztenseket szintén 21 országban nehéz találni.
„Az uniós és európai egészségügyi rendszerek képtelenek megtartani és toborozni az ápolókat az ellátás frontvonalában, ami mindenhol súlyos ápolóhiányhoz vezet”, mondták az Európai Ápolói Szövetségek Szövetsége (EFN) részéről Paul De Raeve és Manuel Ballotta az Euronews Businessnek.
Szerintük a magas beteg-ápoló arány, a nem biztonságos munkakörülmények és az elterjedt mentális egészségi problémák teszik kevésbé vonzóvá az ápolói hivatást. Emellett alacsony bérekre, korlátozott karrierlehetőségekre, a szakmai elismerés hiányára, valamint a zaklatásnak és erőszaknak való gyakori kitettségre hívták fel a figyelmet.
Ole Johan Bakke, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) elnöke a romló munkakörülményeket emelte ki.
„Európa-szerte az orvosoktól egyre inkább azt várják, hogy a rendszerszintű munkaerőhiányt túlzott munkaórákkal és megnövekedett munkaterheléssel ellensúlyozzák. Az egészségügyi szakembereket érő erőszak, amelyet az orvosok egyre gyakrabban tapasztalnak, tovább súlyosbítja ezeket a problémákat”, mondta az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy ezek a terhek kiégéshez vezetnek, és kevésbé vonzóvá teszik az orvosi pályát mint egész életen át tartó hivatást.
A tanárhiány túlmutat a béreken
A tanárokat 21 országban nehéz találni. A másik hat országban (Németország, Görögország, Olaszország, Norvégia, Spanyolország és Törökország) az OECD szerint az oktatás területén nagyjából egyensúlyban van a kereslet és a kínálat.
„A tanárhiány már nem egyszerűen a megüresedett álláshelyek betöltésének kérdése, hanem egyre inkább a tanári hivatás hosszú távú vonzerejéről és fenntarthatóságáról szól”, mondta Daniel Wisniewski, az Európai Oktatási Munkaadók Szövetségének főtitkára az Euronews Businessnek.
Elmondása szerint a versenyképes bérek továbbra is elengedhetetlenek, de a tanároktól egyre többet követelnek, ahogy az iskolák digitális eszközöket vezetnek be, inkluzívabbá teszik az osztálytermeket, és nagyobb felelősséget vállalnak a diákok jóllétéért. A tanárok adminisztratív terhei is nőnek.
Rámutatott, hogy a tanárhiány okai messze túlmutatnak a fizetéseken, noha a versenyképes bérek továbbra is alapvető tényezőt jelentenek. A tanári pálya egyre összetettebbé vált, mivel az iskolák digitális eszközöket alkalmaznak, inkluzívabbá teszik az osztálytermeket, és nagyobb felelősséget vállalnak a tanulók jóllétéért. A tanárokra ráadásul több adminisztratív feladat hárul.
„Fel kell ismernünk, hogy a tanárok munkakörülményei, szakmai autonómiája, karrierfejlődési lehetőségei és az iskolai vezetés minősége ugyanolyan fontos szerepet játszik abban, hogy valaki belép-e a pályára, illetve ott is marad-e”, tette hozzá.
Az MI megkönnyíti majd az IKT-állások betöltését?
Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakembereket, valamint az üzleti és adminisztratív szakembereket 18-18 országban nehéz találni. Isabel Skak Olufsen, az OECD közgazdásza szerint a digitalizáció növelte az IKT-szakemberek iránti keresletet. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése a jövőben csökkentheti egyes IKT-szakemberek iránti igényt, különösen a pályakezdő pozíciókban.
A legalacsonyabb képzettséget igénylő, rutinszerű állások a legkönnyebben betölthetők
A fizikai munkásokat 21 országban könnyű találni, őket 17 országban követik a konyhai kisegítők és 16 országban az egyszerű foglalkozásokban dolgozók. Az eladók és az egyéb irodai adminisztratív dolgozók 15-15 országban számítanak könnyen toborozhatónak.
Néhány ország eltér az európai mintától
Norvégiában a fizikai munkásokat a legnehezebb toborozni, jóllehet a vizsgált 27 országból 21-ben viszonylag könnyen elérhetők. Spanyolországban a konyhai kisegítők számítanak a legnehezebben toborozható csoportnak, noha Európa nagy részén könnyű ilyen munkavállalókat találni. Franciaországban az egyszerű foglalkozásokban dolgozók felvétele a legnehezebb.
Számos északi és nyugat-európai ország eltér az IKT-állásokra jellemző általános trendtől. Az OECD szerint a munkaerőpiac az IKT-szakemberek esetében Dániában, Finnországban, Németországban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban nagyjából egyensúlyban van, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban pedig túlkínálat mutatkozik.
A hiányok az országok gazdasági szerkezetétől is függenek
„Az, hogy mely foglalkozásoknál a legnagyobb a munkaerőhiány, több okból is országonként eltér. A foglalkozások iránti kereslet az országok gazdasági szerkezetétől függ”, mondta Olufsen az Euronews Businessnek.
Dél-Koreát és Németországot említette példaként, ahol a nagy feldolgozóipari szektor részben magyarázza a több középszintű képzettséget igénylő foglalkozás, köztük az összeszerelők és gépkezelők hiányát.
A munkavállalók kínálata is országonként eltér, tette hozzá Olufsen. Azok az országok, amelyek a tanárokat és az egészségügyi szakembereket viszonylag jól fizetik, ezekben a foglalkozásokban kisebb hiánnyal szembesülhetnek.
Készségilleszkedés és képzés
„Európa munkaerőhiánya egyre inkább szerkezeti, és nem átmeneti jellegű. A demográfiai változások, a készség- és képzettségbeli eltérések, a munka minősége és a korlátozott munkaerő-mobilitás mind szerepet játszanak”, mondta Pia-Johanna Fallström, az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) szóvivője az Euronews Businessnek.
Úgy vélte, Európának jobb képzésre, jobb munkakörülményeket kínáló állásokra és a munkavállalók készségei és a munkáltatók igényei közötti jobb illeszkedésre van szüksége. Emellett a tisztességes munkaerő-mobilitás fontosságát hangsúlyozta, hogy a többlettel rendelkező országok munkavállalói ott találjanak állást, ahol szükség van rájuk.
„Az ELA elemzése azt mutatja, hogy számos olyan foglalkozás, amely az egyik országban hiányszakmának számít, máshol túlkínálatot mutat”, tette hozzá.