Kormányok, orvosi rendelők, sőt rivális mesterséges intelligencia cégek is érintettek, és az eset rávilágít Európa függésére néhány amerikai techóriástól.
A Microsoft kiszolgáló-infrastruktúrájának egy részét érintő hiba több mint egy napra elvágta az embereket az Outlooktól, a Teams-től és más mindennapi irodai eszközöktől, és 74 országban és területen jelentettek problémákat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A zavar csütörtök délután kezdődött európai idő szerint, és péntek reggelre még mindig nem sikerült teljesen kijavítani. A Microsoft szerint nincs jele kibertámadásnak, de egyelőre nem nevezte meg a hiba gyökerét.
Az alábbiakat tudjuk eddig.
Mi történt csütörtök óta?
Az Euronews beszámolt róla, hogy a leállás csütörtök este először az Outlookot, a Teams-t és a Copilotot érintette. Azóta a helyzet nem javult, hanem romlott.
A Microsoft javításai nem oldották meg a problémát. Az éjszaka folyamán visszahozott szerverek ismét összeomlottak, amikor a forgalom visszatért, és a vállalat elismerte, hogy a módosításai „nem úgy működnek, ahogyan várták”. Péntek reggelre csak „csekély sikerről” számolt be.
A Downdetectorhez, amely egy, a közönség bejelentései alapján leállásokat követő weboldal, közel 140 000, kizárólag az Outlookot érintő hibabejelentés érkezett.
A problémás szolgáltatások listája is bővült. A Microsoft incidensjelentése már tartalmazza a dokumentumok megosztására használt SharePoint Online-t, valamint a Defender XDR biztonsági eszközt is. A feladatkezelő alkalmazások, a Planner és a To Do szintén leállásról számoltak be.
Hány embert érintett?
A pontos szám nem ismert. A Downdetector csak azokat számolja, akik jelentést tesznek, így az adatai inkább a probléma nagyságrendjét jelzik, mintsem tényleges létszámot. A Microsoft szerint több mint 430 millió ember használja a 365-ös alkalmazásait.
A Downdetector által közzétett térkép azt mutatta, hogy az amerikai kontinensen, valamint Európa, Ázsia és Afrika egyes részein is érintettek voltak a felhasználók. A következmények messze túlnyúltak az elmaradt e-maileken:
Egészségügy: több brit háziorvosi rendelő arra kérte a pácienseket, hogy sürgős kérdésekkel telefonáljanak, és ne e-mailt vagy online űrlapot használjanak.
Kormányzat: a szingapúri kormány és Ausztrália hírszerző ügynöksége közölte, hogy érintettek voltak.
Technológiai cégek: az OpenAI és az Anthropic problémákról számolt be azokkal az eszközökkel, amelyek az AI-szolgáltatásaikat a Microsoft 365-höz kapcsolják.
Üzleti élet: egy amerikai vállalat, az elektromos járműveket gyártó Workhorse hétfőre halasztotta a gyorsjelentését kísérő konferenciahívást.
Paul Spain, a Új-Zélandon működő Gorilla Technology tanácsadó cég munkatársa szerint sok vállalat gyakorlatilag „elveszített egy munkanapot”.
Mi romlott el?
A Microsoft egyelőre nem nevezte meg a hiba gyökerét, és magyarázata a leállás ideje alatt többször változott.
Először „megnövekedett terhelést” tett felelőssé, vagyis azt, hogy a szerverek a szokásosnál jóval nagyobb igénybevétel alatt álltak. Később tisztázta, hogy ezt nem a felhasználók számának hirtelen megugrása okozta. Ehelyett nagyszámú szerver vált „váratlanul elérhetetlenné”, és a munkájuk a még működő gépekre hárult.
A figyelem ezután a Microsoft által használt automatikus „állapotellenőrzésekre” terelődött, amelyek azt döntik el, hogy egy szerver alkalmas-e a forgalom kezelésére. A vállalat közölte, hogy egy konfigurációs módosítást tesztel, amellyel azt a problémát próbálja megjavítani, amely miatt a szerverek elbukják ezeket az ellenőrzéseket, és kiesnek a szolgáltatásból.
Mahmoud Elkhodr, az ausztráliai CQUniversity információs és kommunikációs technológiák tanszékének vezető oktatója a The Conversationben kínált egy lehetséges magyarázatot. Azt írta, hogy az állapotellenőrzések feladata a hibás szerverek kivonása a működésből. Ha maga az ellenőrző rendszer romlik el, az egészséges szervereket is lekapcsolhatja, és túlterhelheti a többit.
Elkhodr hangsúlyozta, hogy ez csupán következtetés a Microsoft nyilvános frissítéseiből.
Kibertámadás történt, és veszélyben vannak az adatai?
Nincs bizonyíték hackertámadásra. A Microsoft közölte, hogy nem tud semmilyen „rosszindulatú tevékenységről”, és Charles Lamanna ügyvezető alelnök szerint a leállás nem tűnik kibertámadásnak. Egyetlen csoport sem vállalta magára a felelősséget.
Elkhodr rámutatott, hogy az online szolgáltatások megbénítására leggyakrabban használt támadás, az úgynevezett elosztott szolgáltatásmegtagadás a rendszert kívülről érkező forgalommal árasztja el. Ez nem egyezik a Microsoft közlésével, amely szerint a forgalom nem növekedett.
Ez nem akadályozta meg a találgatásokat. Smitarani Tripathy, a GlobalData adatelemző cég közösségimédia-szakértője szerint az X platformon azért terjedtek a hackelésről szóló pletykák, mert a Microsoft nem adott meg sem megerősített okot, sem a javítás várható idejét.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ez hozzáférési, nem pedig adatlopási probléma. A leállás megakadályozza, hogy az emberek elérjék az e-mailjeiket és fájljaikat, de önmagában nem jelenti azt, hogy bárki más látta volna őket. A Microsoft semmilyen közlése nem utal arra, hogy ügyféladatokhoz illetéktelenek hozzáfértek volna, vagy azok elvesztek volna.
Ugyanakkor vannak közvetett kockázatok:
Gyengébb védelem: a fenyegetések azonosítására használt Defender XDR az érintett szolgáltatások között volt, ami megnehezítheti a biztonsági monitorozást, amíg nem működik.
Csalások: a csalók gyakran használják ki a nagy leállásokat, hogy hamis „támogatói” e-maileket vagy üzeneteket küldjenek. A felhasználóknak gyanakodniuk kell minden olyan üzenetre, amely bejelentkezésre vagy jelszó-visszaállításra kéri őket, és inkább a Microsoft hivatalos állapotoldalát ellenőrizzék.
Elveszett üzenetek: egyes e-mailek késve érkezhetnek meg. A felhasználóknak érdemes ellenőrizniük, hogy a leállás idején elküldött, fontos üzenetek valóban megérkeztek-e.
Mit jelent mindez Európa számára?
Nem elszigetelt esetről van szó. Januárban az Outlook, a Teams és más Microsoft 365-ös szolgáltatások órákra elérhetetlenné váltak. Augusztusban egy hibás kódfrissítés napokra megzavarta az Outlookot és az Exchange Online-t.
A mostani leállás egybeesik azzal, hogy európai kormányok és vállalkozások vitatják, mennyire függjenek néhány amerikai felhőszolgáltatótól. Ha ezek közül egy kiesik, azokra a több ezernyi szolgáltatásra is hatással lehet, amelyek erre épülnek, köztük más vállalatok rendszereire.
Elkhodr szerint a szervezeteknek a digitális leállásokra úgy kellene felkészülniük, mint a természeti katasztrófákra. Ez azt jelenti, hogy legyenek tartalék rendszereik, és ezeket rendszeresen teszteljék, ne csak papíron létező terveket írjanak. Magánszemélyeknek azt javasolta, hogy a legfontosabb információkat, például a kapcsolatokat, offline módon is tegyék elérhetővé.
A Microsoft további frissítéseket ígért a szolgáltatásállapot-oldalán. Amíg nem tesz közzé részletes vizsgálati jelentést, továbbra sem ismert, miért állt le egyszerre ennyi szerver, és hogyan lehet megakadályozni, hogy ez megismétlődjön.