Az Egyesült Királyság szigorúbb büntetéseket sürget a kritikus víz alatti infrastruktúra rongálásáért, de szakértők figyelmeztetnek, hogy a szigorúbb szabályok önmagukban sem előzik meg a széles körű zavarokat.
Ahogy fokozódnak a szabotázstól és az európai vizekben tapasztalható gyanús orosz tevékenységtől való félelmek, az Egyesült Királyság jogszabályon dolgozik, amely szerint akár 14 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatnák azokat, akik szándékosan kárt okoznak a kritikus tengeralatti infrastruktúrában, a kormány egyik közleménye (forrás: angol) szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javasolt büntetések közé tartoznak a tengeralatti kábelek és vezetékek megzavarásáért kiszabható korlátlan pénzbírságok is. Ha elfogadják, a módosítások egy 1885-re visszanyúló jogszabályt frissítenének.
A tervek új biztonsági kötelezettségeket vezetnének be a kábelszolgáltatók számára, és nagyobb jogköröket adnának a kormánynak a nemzetbiztonsági fenyegetésekre adott válaszlépések terén.
A kormány a fokozódó geopolitikai feszültségekre hivatkozik a változtatások indokaként.
„Az előttünk álló fenyegetések drámaian megváltoztak, a kritikus tengeralatti infrastruktúra körül tapasztalható gyanús orosz tevékenységgel” mondta Ian Murray, az Egyesült Királyság távközlési minisztere.
A brit lépést egy európai vizekben történt incidensorsorozat előzi meg, köztük a Nord Stream vezeték 2022-es szabotázsa, a Balticconnector gázvezeték 2023-as megrongálása, valamint több tengeralatti kábel meghibásodása a Balti-tengeren 2024-ben.
Ezek az esetek annak jelentőségét emelik ki, hogy az infrastruktúra országokat köt össze Európán belül és azon túl.
A tengeralatti optikai kábelek a világ interkontinentális internetforgalmának mintegy 99 százalékát továbbítják az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának egy 2025-ös jelentése (forrás: angol) szerint.
Ezek a tengerfenék mentén több ezer kilométeren át húzódnak, és mindent továbbítanak a videóhívásoktól és e-mailektől kezdve a pénzügyi tranzakciókon át az üzleti kommunikációig.
Egy elvágott kábel nem feltétlenül okoz teljes internetkimaradást. A globális hálózat lehetővé teszi, hogy az adatforgalmat más kapcsolatokon keresztül tereljék, ha az egyik meghibásodik.
Azonban a többletforgalom túlterhelheti a tartalékkapacitást, ami lelassíthatja az online fizetéseket, a banki szolgáltatásokat és más, megbízható kapcsolatra épülő alkalmazásokat.
Szigorúbb törvények tehetik-e biztonságosabbá Európa víz alatti hálózatait?
Miközben a brit kormány azzal érvel, hogy erősebb törvények kellenek a beavatkozások elrettentésére és az üzemeltetők felkészültségének javítására, iparági szereplők arra figyelmeztetnek, hogy a szigorúbb büntetések önmagukban nem garantálják a hálózat ellenálló képességét.
„Nem garantálja a rezilienciát, ha ugyanazokon a folyosókon több kábelt fektetünk le” mondta Tony O'Sullivan, a RETN nemzetközi hálózatüzemeltető vezérigazgatója, amely Európán, Ázsián és Észak-Amerikán visz át adatforgalmat, az Euronews Nextnek.
Új kábeleket a meglévő útvonalak mentén lefektetni gyakran olcsóbb, de így ugyanazokon a partraszállási pontokon osztozhatnak, és ugyanazokon a szűk folyosókon haladhatnak át.
„Mi ezt »fake diversitynek« nevezzük” mondta O'Sullivan.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen incidens során több kapcsolat is megsérülhet, még akkor is, ha az üzemeltetők további kábelekbe fektettek.
A kockázatok túlmutatnak a szándékos szabotázson. Világszerte évente mintegy 150–200 tengeralatti távközlési kábelhiba történik, amelyek 70–80 százalékát véletlen emberi tevékenység okozza, elsősorban halászat és horgonyt vonszoló hajók, az International Cable Protection Committee (ICPC) egy jelentése (forrás: angol)szerint.
O'Sullivan azonban arra figyelmeztet, hogy a befektetések nem tartanak lépést a növekvő kockázatokkal.
„A megoldás egyszerű, több víz alatti és szárazföldi útvonalra van szükségünk, amelyek különböző irányokban haladnak. Drágább, de jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy egyetlen incidens egyszerre több útvonalat is kiiktasson, és lelassítsa emberek millióinak szolgáltatásait” mondta.
Európa többi része hogyan védi a kábeleit?
Hasonló erőfeszítések zajlanak Európa más részein is a víz alatti infrastruktúra megerősítésére.
Dánia új megfigyelőképességeket fejleszt, hogy ellenőrizni tudja a kritikus víz alatti infrastruktúrát, köztük a kábeleket és vezetékeket, észlelni tudja a potenciális fenyegetéseket.
2026 februárjában az Európai Bizottság 347 millió eurós beruházást jelentett be (forrás: angol) stratégiai tengeralatti kábelprojektekbe, köztük 20 millió eurót a Balti-tenger térségében a javítási kapacitások megerősítésére.
A brit kormány 2027. január 14-ig konzultál javaslatairól, és várhatóan a visszajelzések formálják majd a végleges jogszabályt.