Portugália steril szúnyogokat enged szabadon egy invazív faj terjedésének fékezésére. A növekvő dengue-esetek és a melegebb időjárás miatt az európai hatóságoknak újra kell gondolniuk a trópusi betegségekre való felkészülést.
Szeptemberben Portugália 30 000 szúnyogot engedett szabadon Lisszabonban. De ezek nem hétköznapi rovarok voltak. A különlegesen kezelt hím szúnyogokat besugárzással sterilizálták, így ugyan párosodhatnak a nőstényekkel, de nem hoznak létre utódokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A cél az ázsiai tigrisszúnyog állományának csökkentése; ez egy invazív faj, amely képes terjeszteni a dengue-, chikungunya- és Zika-vírust.
Ez már a második alkalom, hogy Portugália alkalmazza ezt a technikát, miközben az európai országok egyre jobban tartanak attól, hogy a hagyományosan trópusi térségekhez kötődő betegségek megvethetik a lábukat a kontinensen.
A nemzetközi utazások hozzák be a vírusokat Európába, miközben a melegebb időjárási viszonyok és az invazív szúnyogfajok terjedése megteremtik a helyi fertőzések lehetőségét.
„Rengeteg ember tér vissza Európába a nyaralásból Thaiföldről, Brazíliából vagy olyan helyekről, ahol ezek a trópusi betegségek előfordulnak, és magukkal hozzák ezeket a vírusokat” – mondta Jan Semenza, környezeti epidemiológus az Euronewsnak. „Megcsípi őket egy helyi szúnyog, az a helyi szúnyog aztán megcsíp valaki mást, megfertőz valaki mást, és máris kialakul egy helyi járvány.”
A számok már most figyelmet keltenek. 2026 októberének végéig Olaszország 76 helyben szerzett dengue-esetet, Franciaország pedig nyolcat jelentett. Ez nagyjából kétszer annyi, mint 2025-ben.
Ahogy nő az esetek száma, a szakértők attól tartanak, hogy az elszórt járványkitörések idővel tartós terjedéssé alakulhatnak, és a betegségek endémiássá válhatnak.
Terjedés észak felé
Az ázsiai tigrisszúnyog, amely eredetileg Délkelet-Ázsiából származik, az 1990-es években történt olaszországi felbukkanása óta Dél-Európa nagy részén elterjedt. Járművekben is utazhat, ami segíti új területek meghódításában, miközben a fertőzött utazók vírusokat juttathatnak olyan helyekre, ahol a szúnyog már megtelepedett.
„Az ázsiai tigrisszúnyog évente mintegy 60 kilométerrel húzódik északabbra” – mondta Semenza. „A járványkitörések pedig még gyorsabban, évi 120 kilométerrel terjednek.”
„Később érkeznek, de gyorsabban jönnek, és látjuk, hogy ez minden évben 50 millió embert tesz ki kockázatnak ezekkel a trópusi betegségekkel szemben” – tette hozzá.
Ez diagnosztikai kihívást is jelent. Az orvosok lehet, hogy nem ismerik fel azonnal a trópusi fertőzéseket azoknál a betegeknél, akik nem jártak külföldön.
„Gyakran akkor is megfertőződik az ember, ha nem volt külföldön” – mondta Semenza. „És akkor az orvosok honnan tudják, hogy azok a furcsa tünetek, amelyeket még sosem láttak, egy lehetséges trópusi betegségre utalhatnak?”
Ezért az EU Egészségügyi Vészhelyzet-felkészültségi és Reagálási Hatósága (HERA) 10 millió eurót fordít új diagnosztikai módszerek fejlesztésére.
„Emellett hiányoznak a megfelelő gyógyszerek is, amelyekkel kezelni tudnánk ezeket az új betegségeket, amelyek Európába érkeznek” – mondta Laurent Muschel, a HERA igazgatója és helyettes vezetője, hozzátéve, hogy a hatóság antivirális szerek és új vakcinák kutatására is biztosít forrásokat.