Az eddig trópusi térségekhez kötött szúnyogfajok már több európai országban megtelepedtek és észak felé terjednek. Az egészségügyi hatóságok igyekeznek megelőzni, hogy az általuk terjesztett betegségek – például a dengue, a chikungunya és a Zika – kövessék őket. A lakosságnak is fontos szerepe van.
Szeptemberben Portugália 30 000 steril hím szúnyogot engedett szabadon, hogy másodszorra próbálja megfékezni az egyre növekvő ázsiai tigrisszúnyog-populációt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a szúnyog, amelyet korábban főként Délkelet-Ázsiában találtak, az 1990-es években használt gumik szállítmányai révén került Olaszországba, és azóta elterjedt Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Svájcban és más európai országokban.
Aggasztó módon az általa terjesztett betegségek, például a dengue, a chikungunya és a Zika, szintén megjelentek Európában. Bár az esetek egyelőre a legtöbb európai országban szórványosak, az uniós és a nemzeti egészségügyi hatóságok azon dolgoznak, hogy ezek a betegségek ne váljanak endémiássá az EU-ban.
„Az a pálya, amelyen jelenleg vagyunk, nem néz ki jól”, mondta Jan Semenza környezeti epidemiológus az Euronewsnak. „Ez egy olyan probléma, amely velünk marad, ha nem fékezzük meg a lehető leggyorsabban.”
A betegségek szúnyogcsípés útján terjednek. A fertőzött utazók a trópusi úti célokról visszatérve magukkal hozhatják a vírusokat Európába, ahol a helyi szúnyogok felvehetik és továbbadhatják őket.
„Nagyon sokan térnek vissza a nyaralásból Európába Thaiföldről, Brazíliából vagy olyan helyekről, ahol ezek a trópusi betegségek előfordulnak, és magukkal hozzák ezeket a vírusokat”, mondta Semenza. „Őket megcsípi egy helyi szúnyog, az a helyi szúnyog pedig megcsíp valaki mást, megfertőz valaki mást, és így alakul ki egy helyi járvány.”
2026 októberének végéig Olaszország 76, helyben szerzett denguefertőzéses esetet jelentett, Franciaország pedig nyolcat. Ez nagyjából kétszer annyi, mint 2025-ben.
Portugália ezért úgy döntött, hogy a problémát úgy próbálja kezelni, hogy sugárzással sterilizált hím szúnyogokat enged szabadon. Ezek párosodni tudnak a nőstényekkel, de nem hoznak létre utódokat.
„Az ellen harcolunk, hogy endémiás országgá váljunk”, mondta az Euronewsnak André Peralta Santos, a portugál Egészségügyi Főigazgatóság helyettes vezetője.
Más technikák között szerepel az a módszer is, amelyet Brazília néhány évvel ezelőtt alkalmazott, amikor a szúnyogokat Wolbachia baktériummal fertőzték meg, ami megakadályozta, hogy a vírusok megfertőzzék őket.
Bár vannak módszerek a szúnyogpopulációk csökkentésére és a terjedés korlátozására, a rovarok teljes kiirtása nem reális cél.
„A környezetet nem lehet autoklávozni”, mondta Jan. „Ha egy szúnyogfaj megtelepedett, akkor itt marad, és ezzel semmit sem lehet kezdeni.”
Az egyetlen lehetőség tehát a felkészülés.
Semenza szerint ehhez „különböző dolgok kombinációjára” van szükség, az állomány szabályozásától kezdve az oltásokon és vírusellenes szereken át. Az egyik legfontosabb elem a közösségek bevonása.
A lakosság bevonása
„Nem szabad alábecsülni az állampolgárok erejét”, mondta az Euronewsnak Marion Koopmans, a hollandiai Erasmus Medical Centre virológusa. „A szúnyogok által terjesztett betegségek világában nagyon sok információt lehet szerezni az emberektől.”
Ebben sokat segít a digitális technológia: egész Európában használnak olyan alkalmazásokat, mint a Mosquito Alert alkalmazás, hogy nyomon kövessék, megjelennek-e a tigrisszúnyogok új területeken.
„Ezek új típusú adatok, amelyeket egyre gyakrabban használnak a megfigyelőrendszereknek szolgáltatott információként”, mondta.
A lakossági bejelentések segíthetik a hatóságokat a szúnyog terjedésének nyomon követésében. Az ázsiai tigrisszúnyog évente mintegy 60 kilométerrel húzódik észak felé, részben úgy, hogy autókban utazik. A járványkitörések Semenza szerint még gyorsabban terjednek, körülbelül évi 120 kilométerrel.
Miközben az állampolgárok segíthetnek maguknak a szúnyogoknak a követésében, az egészségügyi hatóságok azon dolgoznak, hogy felismerjék az általuk hordozott vírusokat, lehetőleg még azelőtt, hogy a fertőzések helyi járványokká fajulnának.
Nemzetközi szinten zajlik a szennyvíz-ellenőrzés is, az EU Health Emergency Preparedness and Response Authority (HERA) támogatásával.
„A szennyvíz-ellenőrzés révén már azelőtt látható, hogy terjed-e a dengue Európában, mielőtt a beteg orvoshoz fordulna”, mondta az Euronewsnak Laurent Muschel, a HERA igazgatója és helyettes vezetője. Ezt „nagyon hatásos eszköznek” nevezte, amelybe a HERA „meglehetősen sokat” fektet be.
Megfigyelés zajlik a nagyobb európai repülőtereken, valamint olyan nemzetközi csomópontokban, mint Szingapúr, Afrika és Latin-Amerika.
„Valóban egy globális hálózatot próbálunk kiépíteni, hogy időben észleljük, mi történik a világban”, mondta Muschel.
A fertőzés azonosítása kulcsfontosságú a további terjedés megelőzéséhez. „Biztosítanunk kell, hogy az érintett személy azonnal kezelésben részesüljön, és el kell kerülni minden szúnyogcsípést”, mondta Semenza. „Nem akarjuk, hogy más szúnyogok felvegyék azt a vírust, és továbbadják valaki másnak.”
A megfigyelés csak egy része a válasznak. A hatóságoknak a szúnyogpopulációkat is szabályozniuk kell, és ehhez az állampolgárok is hozzájárulhatnak.
Erre többféle módszer létezik, a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók felszerelésétől és a beltéri permetezéstől kezdve egészen az állóvizek megszüntetéséig, ahol a szúnyogok tenyésznek.
Semenza Nicaraguából hozott példákat, ahol a közösségeket arra tanítják, hogy felismerjék a szúnyoglárvákat az állóvizekben, és megértsék a házuk körüli tárolók megtisztításának fontosságát.
„Ha állóvizet lát, és egy kis kukacot lát abban a vízben, az nem kukac, hanem lárva, és az a lárva ki fog kelni, szúnyoggá válik, és ez közegészségügyi problémát jelent”, mondta Semenza.
Az eszközök előkészítése
Ám még a legjobb megfigyelőrendszerek sem képesek megakadályozni minden fertőzést. Ahogy a szúnyogok által terjesztett betegségek megtelepednek Európában, az egészségügyi hatóságoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az orvosok felismerjék ezeket, és rendelkezésre álljanak a megfelelő kezelések.
„Gyakran akkor is megfertőződik valaki, ha nem járt külföldön”, mondta Semenza. „És akkor az orvosok hogyan tudják kitalálni, hogy az a furcsa tünetegyüttes, amelyet még soha nem láttak, egy lehetséges trópusi betegségre utalhat?”
Ezért fektet az EU Health Emergency Preparedness and Response Authority (HERA) 10 millió eurót új diagnosztikai eszközök fejlesztésébe.
„Hiányoznak a megfelelő gyógyszerek is ezeknek az új, Európába érkező betegségeknek a kezelésére”, mondta Muschel, hozzátéve, hogy az ügynökség vírusellenes szerekre és új oltásokra irányuló kutatásokat finanszíroz.
„Van néhány oltás a dengue és a chikungunya ellen, de ezek nem tökéletesek”, mondta Muschel. „Igyekszünk jobb vakcinagenerációkat kifejleszteni, és lehet, hogy be kell majd oltanunk azokat a kisebb lakossági csoportokat, ahol a szúnyogok jelen vannak és terjesztik a betegséget.”
Az már egyértelmű, hogy a szúnyogok Európa egyes részein megtelepedtek, és az egészségügyi hatóságok nem engedhetik meg maguknak, hogy megvárják, amíg az általuk hordozott betegségek endémiássá válnak.
„A kockázat már itt van”, mondta Semenza. „Fel kell készülnünk.”