Franciaország idén nem növekszik, a GDP július és szeptember között 0,1%-kal csökkent. A kormány sürgeti a 2027-es költségvetés elfogadását, miközben kérdéses, meg tudja-e nyugtatni a piacokat. Elemzés.
Gyenge teljesítmény. A francia bruttó hazai termék 0,1 %-kal csökkent a harmadik negyedévben, ahogy azt pénteken közölte (forrás: francia) a Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (Insee), miután a második negyedévben stagnált, az elsőben pedig 0,2 %-kal esett vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Újabb komoly csapás a kormány számára, miközben Franciaország hitelfelvételi kamatai a múlt héten 5 % fölé emelkedtek a pénzpiacokon, és a társadalmi légkör továbbra is robbanásveszélyes a megélhetési költségek ellen és a fiatalok követeléseinek támogatására meghirdetett újabb országos tiltakozási nap előestéjén.
Miközben a háztartások fogyasztása gyorsul (+0,4 %), a termelés visszaesése a francia GDP zsugorodásának egyik fő oka. Különösen erős a csökkenés a közlekedési eszközök gyártásában (-3,5 %), amelyet az űr- és repülőgépipar (-4,5 %) és az autóipar (-1,5 %) húz le. Az aktivitás az élelmiszeriparban is mérséklődik (-1,5 %), amely a gyenge nyári termés visszacsapását nyögi.
Ez a visszaesés gyakorlatilag a recesszió határára sodorja az euróövezet második legnagyobb gazdaságát. Ezzel párhuzamosan az infláció is gyorsult: októberben éves alapon 3,4 %-ot ért el a szeptemberi 3,1 %-kal szemben. Az Insee szerint ez a mutató 2024 januárja óta nem volt ilyen magas.
A kedvezőtlen számok a szakértők számára nem meglepőek a különösen kedvezőtlen makrogazdasági környezetben. „Franciaország nagy valószínűséggel technikai recessziót fog megtapasztalni a következő negyedévekben” – véli az Euronewsnak nyilatkozva Jérémie Peloso, a BCA Research Európáért felelős vezető stratégája.
„Ez a forgatókönyv már a legutóbbi költségvetési zavarok és a kötvénypiac összeomlása előtt is elképzelhető volt” – teszi hozzá.
„Falnak fogunk menni”
A kormány nehezen viseli a helyzetet, és hangsúlyozza, hogy szükséges a 2027-es költségvetés határidőre történő elfogadása a többség nélküli Parlamentben.
A Franceinfo stúdiójában vendégeskedő Roland Lescure gazdasági és pénzügyminiszter úgy jellemezte, hogy a francia gazdaság „leállt”. Arra is figyelmeztetett, hogy az ország „falnak megy”, ha nem fogadják el a „helyreállítási” költségvetést.
Amennyiben a parlamenti viták kudarcot vallanak, a kormány nem zárja ki az alkotmány 49.3-as cikkének alkalmazását, amely lehetővé teszi egy jogszabály elfogadását szavazás nélkül, kivéve, ha bizalmatlansági indítványt fogadnak el. Másik lehetőség a rendeletek alkalmazása, egy olyan eljárás, amelyet az Ötödik Köztársaság 1958-as létrehozása óta még soha nem használtak költségvetés elfogadására.
„A francia gazdaság számára nem a költségvetés hiánya jelenti a fő kockázatot”
Jérôme Mathis, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdásza és a „A pénzügy életünk középpontjában” (forrás: francia) című blog szerzője szerint a költségvetés elfogadása nem „meghatározó”, mivel önmagában nem tenné lehetővé, hogy „valamilyen pénzügyi emelőhatás révén csodával határos módon rövid távon újraindítsa a gazdasági aktivitást”.
„Épp ellenkezőleg, egy költségvetési kiigazítási csomag általában azonnal nyomást gyakorol a növekedésre” – hangsúlyozza a kutató, aki szerint a tét nem merül ki abban, hogy keresztülvigyék a kormány javaslatát, hanem abban, hogy a befektetők közép- és hosszú távon is átlátható képet kapjanak a francia államháztartás pályájáról.
Franciaország egyre drágábban vesz fel hitelt a piacokon. „A kamatok minden egyes emelkedése fokozatosan megjelenik az állami költségvetésben, csökkenti a jövőbeli mozgásteret, és végső soron a magánberuházásokat is visszafogja” – emlékeztet Jérôme Mathis. A költségvetési bizonytalanság önmagában is fékezheti az aktivitást, figyelmeztet. „A vállalatok elhalasztanak bizonyos beruházásokat, a háztartások késleltetnek egyes kiadásokat, a piacok pedig magasabb kockázati prémiumot kérnek”.
Pénteken a francia tízéves államkötvények hozama 4,9 % volt, ami 0,17 százalékponttal alacsonyabb a 22. októberén elért csúcsnál. A francia–német felár, amely a két ország hitelfelvételi kamatai közötti különbséget méri, körülbelül 1,55 százalékpont körül alakul.
„Az Európai Központi Bank tegnapi ülése, amely viszonylag kevés meglepetést tartogatott, minden bizonnyal hozzájárult ehhez a feszültség enyhüléséhez, jóllehet elnöke, Christine Lagarde megtagadta a francia helyzet kommentálását” – áll az Euronews által megismert, a BCA ügyfelei számára készített stratégiai feljegyzésben, amelyet Jérémie Peloso jegyez.
„A francia gazdaság számára a fő kockázat nem a költségvetés hiánya, hanem az, hogy nincs világos kép az államháztartás pályájáról” – hangsúlyozza Jérôme Mathis. Ebben a környezetben „a jelenlegi blokád fő gazdasági költségét nem annyira azok az intézkedések jelentik, amelyeket nem szavaznának meg, hanem a bizonytalanság elhúzódása”.
Rendeletek: milyen jelzés?
A költségvetés esetleges rendeleti úton történő elfogadását a professzor nem tekinti „egyértelmű gazdasági megoldásnak”. Szerinte a befektetők számára valóban fontos a politikai döntések gyorsasága, de azok „legitimitása” és „tartóssága” is. Egy rendelettel elfogadott költségvetés csökkentheti a bizonytalanságot rövid távon, de önmagában nem elég a hosszú távú költségvetési hitelesség helyreállításához – figyelmeztet a kutató.
„A piacok általában egy vitatott döntést is jobban kedvelnek, mint a tartós döntéshiányt. Ám ha egy rendelettel elfogadott költségvetést törékenynek tartanak, olyannak, amelyet a következő elnökválasztás után könnyen felülírhatnak, vagy amely azt jelzi, hogy a politikai rendszer tartósan képtelen többségeket építeni, akkor a bizalomra gyakorolt pozitív hatás korlátozott lehet” – magyarázza Jérôme Mathis.
Ez különbözteti meg szerinte a jelenlegi helyzetet a „klasszikusabb” költségvetési válságoktól: a piacok nem kételkednek Franciaország technikai képességében, hogy adót vessen ki vagy törlessze az adósságát. „Inkább abban kételkednek, hogy képes-e lassítani annak növekedését”.
„Amíg ez a kérdés nyitva marad, addig a kamatokra nehezedő nyomás várhatóan fennmarad, függetlenül attól, hogy milyen intézményi eszközt választanak a költségvetés elfogadására” – összegzi.