A Moody's változatlanul hagyta Franciaország államadós-besorolását, ez csak átmeneti kímélet

Váratlanul kedvező hír: a Moody’s nem nyúlt a francia államadósság szuverén hitelminősítéséhez. Noha a piacok széles körben számítottak leminősítésre, a New York-i hitelminősítő péntek este Aa3 szinten, negatív kilátással együtt hagyta jóvá a francia adósbesorolást.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A francia tízéves államkötvény (OAT) hozama a héten meredeken megugrott, miközben az ország feszült légkörben van az október 17-i zavargások után, amelyek tovább erősítették a befektetők bizonytalanságát. A Moody’s azonban közleményben indokolta álláspontját, és azt írta, hogy „az Aa3 minősítés azon a feltevésen alapul, hogy 2027-re olyan költségvetést fogadnak el, amely csökkenti a hiányt, miközben a finanszírozási költségek és a társadalmi feszültségek a következő hónapokban valamelyest mérséklődnek”.

A bejelentést követően a kormány azonnal igyekezett üdvözölni a döntést. A gazdasági miniszter, Roland Lescure reagált elsőként, aki szerint ez „gazdaságunk szilárdságának és a kormány által benyújtott költségvetés hitelességének az elismerése”. Úgy véli, hogy az év végéig elfogadni tervezett, „felelős” költségvetés, amely 5 százalékra szorítja vissza az államháztartási hiányt, „érinthetetlen” cél.

Védekezőbb hangnemben a miniszterelnök, Sébastien Lecornu az X-en gratulált ahhoz, hogy a Moody’s döntése „felülírja számos »experts« borúlátó jóslatait” – a belső idézőjelek az övéi – „és azoknak is keresztbe tesz, akik a francia adósságra spekulálnak”.

A kormányfő szerint a Nemzetgyűlésben zajló költségvetési vita „megmutatja hitelezőinknek, hogy létezik egy járható út”.

Emellett kiemelt egy olyan intézkedést is, amely szerinte az aktuális gazdaságpolitika komolyságát bizonyítja: „A 10 millió hordó gázolaj felszabadításával november 1-jétől hatást gyakorolunk a benzinárakra, anélkül hogy felelőtlenül bánnánk a közpénzekkel.”

„Kellemes meglepetés”

A Moody’s szigorúbb hozzáállása mindeddig elkerülhetetlennek tűnt. Az Euronewsnak a döntés előtt néhány órával nyilatkozó Théophile Legrand, a Natixis kötvénypiaci stratégája ezt tekintette a „alapforgatókönyvnek”. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy esetleges leminősítést a piacok már „nagyrészt” beáraztak, így a bejelentés akár „önmagában nem váltott volna ki látványos reakciót”.

A meghozott döntés „rövid távon kellemes meglepetés a kormány és a piacok számára” – értékelte az értesülés után a Natixis szakértője, amely a BPCE-csoport nagyvállalati bankjának leányvállalata.

Figyelmeztet ugyanakkor, hogy ez a viszonylagos enyhítés nem értelmezhető a közpénzügyek pályájába vetett bizalomszavazatként. A Moody’s „továbbra is negatív kilátást tart fenn, ami azt jelenti, hogy a leminősítés kockázata változatlanul fennáll”.

Az október 24-i tüntetések „próbatétel a kormány számára”

A demonstrációk második felvonása, amelyet szombatra terveznek, a befektetők különös figyelmét fogja élvezni. „Az e hétvégére várt mozgósítás próbatételt jelent a kormánynak, különösen a helyzet kezelésére való képességét illetően” az október 17-i túlkapások után – véli Théophile Legrand.

Még ha sikerül is elkerülni az elmúlt hét káoszát, az inkább átmeneti szünetet, mintsem valódi megkönnyebbülést jelentene. „A legaggasztóbb jel a tartós politikai bizonytalanság, amely fenn tudja tartani a nyomást a francia államkötvényeken” – hangsúlyozza a közgazdász.

„A tüntetések során tapasztalt túlkapások biztosan olajat öntöttek a tűzre” – teszi hozzá Jérémie Peloso, a BCA Research Európáért felelős vezető stratégája. „Valójában azonban mindenekelőtt a politikai patthelyzet, a költségvetési ambíciók kirívó hiánya – akár a jelenlegi kormány, akár az elnökválasztás különböző jelöltjei részéről –, valamint a közpénzügyek romlása az, ami lángba borítja a kötvénypiacot” – mondja az Euronewsnak küldött kommentárjában.

„A francia államadósság-piac igazi páriává vált”

Ilyenre 2002 óta nem volt példa. Szerdán a francia tízéves államkötvény hozama átlépte az 5,1 százalékos küszöböt, miközben a háború kezdetén az Egyesült Államok és Irán között még 3,2 százalék körül mozgott – ez a szint már akkor is magasnak számított.

„Ennek a kötvénypiaci összeomlásnak természetesen negatív következményei vannak a francia gazdaságra nézve” – emlékeztet Jérémie Peloso, aki különösen „fájó” hatásokról beszél az ingatlanpiacon, mivel a hitelhez jutás egyre nehezebbé válik.

„A francia államadósság-piac igazi páriává vált” – állítja a közgazdász. „Ennek oka egyszerű és évek óta mindenki előtt ismert: a francia közpénzügyek fenntarthatatlan pályán mozognak.” Ehhez járul, folytatja, a Közel-Keleten zajló háború mellett ismét fellángoló infláció, az „pangó” francia növekedés és az EKB irányadó kamatainak további emelésére vonatkozó várakozások.

Jérémie Peloso nem zárja ki, hogy rövid távon, tekintettel a hozamok napok óta tartó meredek emelkedésére, „opportunista vásárlók térnek vissza az OAT-k piacára, a »buy the dip« logikáját követve”. Szerinte ezt a mozgást erősíthetik a részvénypiacokon elszenvedett veszteségek, amelyek „átcsoportosítást válthatnak ki a hagyományosan menedékként tekintett kötvények felé”.

Ezen a héten több francia részvény is megbotlott a tőzsdén. A Carrefour papírja több mint 13 százalékot veszített értékéből, miután a cég 80 és 200 millió euró közé tette az október 17-i fosztogatások hatását. A luxusszektorban a Kering részvénye 16, a Hermésé 7 százalékot zuhant, részben a vártnál gyengébb negyedéves eredmények, részben pedig a tüntetésekhez kapcsolódóan feldúlt üzletek miatt – ez az újabb sebezhetőség különösen aggasztja a befektetőket.

Mindezek ellenére azoknak a befektetőknek, akik kötvények felé fordulnak, „nem szabad szem elől téveszteniük, hogy a francia adósság továbbra is igazi időzített bomba” – szögezi le Jérémie Peloso. „Ráadásul kevesebb mint fél év múlva olyan elnökválasztás következik, amely már most robbanásveszélyesnek ígérkezik” – teszi hozzá.

„Végső soron a legaggasztóbb probléma továbbra is a politikai akarat feltűnő hiánya, hogy komolyan nekimenjenek a költségvetési egyensúlytalanságoknak” – állítja a szakértő, aki rámutat, hogy „egyik nagy párt” sem tűnik hajlandónak vállalni a drasztikus megszorítások politikai költségét.

„Amíg ez a valóság nem változik, a befektetőknek nagyon nehéz lesz visszanyerni bizalmukat a francia adósság iránt.”

„Franciaországra szabott bizalmi válság”

Jérôme Mathis, a párizsi Dauphine Egyetem közgazdász professzora, a „A pénzügyek mindennapjaink középpontjában” (forrás: francia) című blog szerzője szerint a legaggasztóbb jel nem az abszolút kamatszintek, hanem a Németországhoz képest növekvő hozamkülönbség.

„A francia államkötvényeknek az utóbbi időben az államkötvénypiacon a német Bundokhoz képest bekövetkezett lecsúszása mindenekelőtt Franciaországra jellemző bizalmi válságot tükröz” – értékel.

„Az Egyesült Államok is nagyjából 5 százalékos kamatszinteken vesz fel hitelt, ami mutatja, hogy a magas kamatok önmagukban nem számítanak rendellenesnek. Amikor azonban Németország 3,4 százalék körül marad, miközben Franciaország 5,1 százalék fölé kerül, az azt jelenti, hogy a befektetők kifejezetten francia kockázati prémiumot követelnek.”

A szakértő emlékeztet: sokáig a francia OAT-kötvényeket szinte a német Bundokkal egyenértékűnek tekintették. „Ez a feltételezés ma már nem áll. Ez a legvilágosabb jele a költségvetési és politikai hitelesség elvesztésének, és valószínűleg a legsúlyosabb figyelmeztetés, amelyet Franciaország az európai államadósság-válság óta kapott.”

A középiskolások és a sárgamellényesek mozgósítása nyomán a befektetők attól tartanak, hogy „a közpénzügyek érdemi konszolidálására tett bármilyen komoly kísérlet erős társadalmi és politikai ellenállásba ütközik” – mutat rá Jérôme Mathis.

A költségvetési csata nap mint nap egyre hevesebb a parlamentben. Pénteken David Amiel, az államigazgatásért és közpénzügyekért felelős miniszter elítélte azt, amit a Nemzetgyűlésben „negyedik dimenziónak” nevezett.

„Milliárdok záporoznak, és a megtakarítások gépiesen semmissé válnak a tapsvihar közepette” – háborgott, miközben „a kamatszintek az egekbe szöknek”.

A miniszter különösen azt sérelmezte, hogy a társadalombiztosítás hiánya „több mint 5 milliárd euróval romlott” a törvényjavaslat vizsgálatának kezdete óta, külön is megcélozva a Nemzeti Tömörülés pártját.

Jérôme Mathis emlékeztet: a piacok már korábban is érzékenyen reagáltak azokra a „politikai forgatókönyvekre, amelyek kétségessé tehetik az állam pénzügyi kötelezettségvállalásait”.

A 2022-es elnökválasztási kampány során Jean-Luc Mélenchon felívelése a közvélemény-kutatásokban egybeesett – állítja –, „a francia adósság jövőjét övező kérdések felerősödésével”, mivel programjában az államadósság egy részének elengedését ígérte.

„Most ugyanaz a kombináció köszön vissza”: a második forduló esetleges Le Pen–Mélenchon-párharca, valamint az a tény, hogy az LFI jelöltje továbbra is azt javasolja, hogy az Európai Központi Bank által birtokolt közadósság-részt töröljék el, vagy alakítsák át kamatmentes, örökjáradék jellegű adóssággá.