Hirdetés

Izrael a világ 25. legnagyobb gazdasága lehet, innovációjából Európa is tanulhat

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Az Israel Aerospace Industries (IAI) standja látható a Eurosatory védelmi és biztonsági szakkiállításon Villepinte-ben, Párizs mellett, 2026. június 15-én, hétfőn.
Az Israel Aerospace Industries (IAI) standja látható a Eurosatory védelmi és biztonsági vásáron a Párizs melletti Villepinte-ben, 2026. június 15-én, hétfőn. -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Nela Heidner
Közzétéve: ,A legfrissebb fejlemények
Megosztás Close Button

Az IMF szerint Izrael technológiavezérelt gazdasága 2026-ra megelőzi Svédországot és Írországot, és a 25. helyre lép. Európa mit tanulhat e háború sújtotta ország innovációs modelljéből?

Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon az IMF szerint. Az IMF 2026. októberi előrejelzése körülbelül 747 milliárd dollárnyi nominális bruttó hazai termékkel (GDP) számol, ami alapján Izrael megelőzné Svédországot és Írországot a globális rangsorban.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az adatok éppen akkor látnak napvilágot, amikor több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég gyűlik össze a 22. és 24. november között megrendezett ELNET Jerusalem Summit csúcstalálkozón, amelynek napirendjén a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem terén folytatandó szorosabb izraeli-európai együttműködés szerepel.

A folyamatban lévő geopolitikai kihívások ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést jósol 2026-ban. Izrael jegybankja még optimistább: 5,6 százalékos növekedést vár az idei évre és 7,5 százalékot 2027-re, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések magukban foglalják az izraeli vállalatok külföldi termelését is. Ennek a tevékenységnek a figyelmen kívül hagyása esetén a központi bank 3,4 százalékos belföldi növekedésre számít 2026-ban és 5,1 százalékosra 2027-ben.

Az adatok mindazonáltal azt mutatják, hogy a nehéz biztonsági környezet ellenére a gazdaság jelentős helyreállítási és bővülési potenciállal rendelkezik.

A sikeres izraeli gazdaság motorja

Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.

Izrael több évtized alatt egy rendkívül jól összekapcsolt innovációs ökoszisztémát épített ki, különösen erős pozíciókkal a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelmi célú innováció területén.

Az Israel Innovation Authority „State of High-Tech 2026” című jelentése szerint az ágazat 2025-ben az izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és az ország exportjának mintegy 58 százalékát tette ki.

Ezek az adatok jól mutatják, milyen jelentőssé vált a technológia Izrael gazdaságában. A csúcstechnológiai vállalatok nemcsak közvetlenül teremtenek gazdasági aktivitást, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magas szintű munkahelyeket hoznak létre, és izraeli vállalkozásokat kapcsolnak össze ügyfelekkel és partnerekkel világszerte.

A kutatás és fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.

Az OECD kutatási és fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP mintegy 6,8 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban is az egyik legmagasabb arány. Összehasonlításképpen az Európai Unió ugyanebben az évben a GDP körülbelül 2,3 százalékát költötte K&F-re az Eurostat adatai szerint.

A különbség azt tükrözi, milyen kivételesen nagy szerepet játszanak a kutatásintenzív iparágak Izrael gazdaságában. Egyben azt is szemlélteti, hogy az innovációba irányuló tartós beruházás miként válhat egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó jellemzőjévé.

Másfajta kapcsolat a kutatás, az üzleti élet és a vállalkozás között

Izrael innovációs modelljét a szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magánvállalatok, a befektetők és a közszektor között.

Ennek a rendszernek fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely támogatja a technológiai kutatást, a korai fázisban lévő vállalkozásokat és az ipari innovációt. Tevékenysége segíti a cégeket új technológiák kidolgozásában és abban, hogy közelebb kerüljenek a kereskedelmi hasznosításhoz.

Izrael ugyanakkor egy olyan üzleti kultúrából is profitál, amelyben a vállalkozói szellem és a technológiai kísérletezés szilárdan meggyökerezett. A kockázatitőke-befektetők fontos szerepet játszanak az ígéretes fiatal vállalatok finanszírozásában, ami tükrözi a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovatív ötletekbe irányuló befektetést még akkor is, amikor a kereskedelmi siker egyáltalán nem garantált.

Egy másik meghatározó jellemző az izraeli vállalkozások nemzetközi orientációja.

A viszonylag kicsi belföldi piac miatt az izraeli technológiai cégek gyakran már korai szakaszban kénytelenek külföld felé fordulni. Nemzetközi ügyfelek, befektetők és kereskedelmi partnerségek ezért központi elemét képezik üzleti stratégiáiknak.

Különösen fontos partnernek számít az Egyesült Államok. Az 1985-ben hatályba lépett USA-Izrael Szabadkereskedelmi Megállapodás keretet teremtett a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokhoz.

Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség

Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai háttér előtt zajlott.

A katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, a munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai mind nyomást gyakoroltak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások szintén növelték a közpénzekre nehezedő terheket.

Mindazonáltal Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.

Az ország védelmi ipara ennek a képnek a része. Az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries vállalatok fejlett képességeket dolgoztak ki többek között a rakétavédelem, a radarok, a drónok és a katonai elektronika terén.

A védelmi kutatásban kialakított egyes szakértelmek a polgári iparágakban is alkalmazást találhatnak, különösen a kiberbiztonság, a kommunikáció és a fejlett mérnöki megoldások területén.

Fontos azonban, hogy a katonai kiadásokat ne keverjük össze a gazdasági jóléttel. A védelmi költekezés jelentős költségekkel jár, és csökkentheti az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre és más olyan beruházásokra rendelkezésre álló erőforrásokat, amelyek a hosszú távú növekedést támogatják.

Az OECD „Economic Survey of Israel 2025” című jelentése a konfliktussal összefüggő gazdasági kihívásokat, valamint az infrastruktúrába, a készségek fejlesztésébe és a termelékenységbe irányuló beruházások védelmének szükségességét vizsgálja.

Izraelt továbbra is gazdasági kihívások sújtják

Erős technológiai szektora ellenére Izrael továbbra is jelentős gazdasági nehézségekkel néz szembe. Az IMF 2026. júliusi értékelésében arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmenetileg emelkedhet a magasabb energiaárak és ellátási hiányok miatt, a sékel erősödése ellenére.

A folyamatban lévő konfliktusok gazdasági következményei, beleértve a magas védelmi kiadásokat és a munkaerőhiányt, várhatóan középtávon szintén visszafogják a növekedést.

Az IMF szerint a munkaerőpiac régóta fennálló problémái, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási rátái, középtávon korlátozhatják az ország gazdasági növekedését.

Mit tanulhatna Európa egy kisebb gazdaságtól?

Izrael tapasztalata mindazonáltal több tanulsággal szolgál az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.

Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívás nem pusztán új ötletek megalkotása, hanem sokkal inkább az, hogy minél több ilyen ötletből szülessen nemzetközileg terjeszkedni képes sikeres vállalkozás.

Izrael tapasztalatai több olyan területet is jeleznek, ahol Európa erősíthetné a megközelítését.

Elsőként az innovációt kell hosszú távú gazdasági prioritássá tenni. A kutatás és fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalkozások, a befektetők és a kormányok részéről. A közszféra támogatása ösztönözheti a magánbefektetéseket, különösen olyan technológiák esetében, ahol a kereskedelmi megtérülés csak évek múlva jelentkezhet.

Másodszor erősíteni kell az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködést. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká alakítják őket. Európa építhetne meglévő kutatási partnerségeire, javíthatná a technológia-transzfer rendszereit, és megkönnyíthetné a vállalkozók számára az akadémiai kutatások kereskedelmi hasznosítását.

Harmadszor könnyebbé kell tenni a start-upok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában sok innovatív fiatal vállalat működik, ám az ígéretes cégek gyakran nehezen jutnak hozzá ahhoz a finanszírozáshoz, amelyre a nemzetközi terjeszkedéshez szükségük lenne. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők erősebb hajlandósága a bátor ötletek támogatására segíthetne abban, hogy az európai vállalkozások globálisan versenyképesebbé váljanak. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, milyen fontos a kereskedelmi kockázatok elfogadása az innovációs folyamat részeként.

Negyedszer erősíteni kell az együttműködést a stratégiai iparágakban. Izrael tapasztalatai megmutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki megoldások terén felhalmozott szakértelem hogyan segítheti a gazdaság különböző ágazatait. Európa szorosabb együttműködést ösztönözhetne az egyetemek, a polgári vállalatok és a stratégiai kutatási programok között, miközben megfelelő biztosítékokat tart fenn.

Végül erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell ösztönözni. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokra céloznak. Az európai vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodhatnának az EU egységes piacára, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és szilárd alapot jelenthet a nemzetközi terjeszkedéshez. Bár a szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is fennállnak, az integráltabb piac segíthetné a vállalatokat abban, hogy egész Európában növekedjenek, és világszinten hatékonyabban versenyezzenek.

Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piaci méretétől vagy ipari bázisától függ, hanem attól is, hogy mennyire képes a tudást kereskedelmileg sikeres ötletekké alakítani.

Európa már most is jelentős tudományos szakértelemmel, ipari kapacitással és pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy ezt megvalósítsa. A kihívás abban áll, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolják össze, támogassák a növekedésükben az ígéretes vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erőteljesebb hajtóerejévé tegyék.

A cél ezért az, hogy Izrael eredményeiből szelektíven tanuljanak, miközben megőrzik azokat a sajátosságokat, amelyek az európai gazdaságokat egyedivé teszik.

Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások

Az ELNET Jerusalem Summit európai résztvevői között szerepel Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter, jelenlegi uniós különleges képviselő, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.

Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminiszter-helyettes képviseli, míg Litvániát a parlament Innovációs Bizottságának elnöke, Jekaterina Rojaka szerepel a felszólalók között. Isaac Herzog izraeli elnök beszédet tart a konferencián.

A szorosabb kapcsolatok hívei lehetőséget látnak abban, hogy Izrael kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és fejlett technológiai szakértelmét Európa ipari és tudományos kapacitásaival kombinálják.

Ez a gazdasági kapcsolat azonban politikailag érzékeny háttér előtt alakult ki. Az EU-n belül eltérő vélemények vannak Izrael jövőbeni kapcsolatairól, egyes tagállamok és képviselők kereskedelmi korlátozásokat vagy az EU-Izrael Társulási Megállapodás bizonyos elemeinek újraértékelését sürgetik. Bár ezek a javaslatok nem kaptak elegendő támogatást az elfogadáshoz, jól mutatják azokat a politikai bonyodalmakat, amelyek a szorosabb gazdasági együttműködést övezik.

Mindazonáltal Izrael gazdasági fejlődése, különösen technológiai és innovációs eredményei önmagukban is fontos témát jelentenek, és értékes tanulságokat kínálnak az európai vállalkozások és döntéshozók számára.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek