Hollandiában az év elején biztonsági és környezetvédelmi okokból betiltották a tűzijátékokat.
A svájci állampolgárok egy szó szerint „robbanásveszélyes” szavazásra készülnek: arról döntenek, betiltsák-e a hangos tűzijátékokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Állatvédő és környezetvédő szervezetek ösztönzésére a polgárok által indított népi kezdeményezést november 29-én bocsátják népszavazásra.
„A háziállatok, a vadon élő és a haszonállatok számára a tűzijáték nem ünnep, hanem maga a stressz” – fogalmaz a kezdeményezést támogató, nonprofit Schweizer Tierschutz STS (Svájci Állatvédelmi Szövetség).
Az indítvány az emberek és a természeti környezet jobb védelmét is sürgeti a tűzijátékok okozta zajjal, légszennyezéssel, szeméttel, balesetekkel és tűzesetekkel szemben.
A Svájci Rádió és Televízió (SBC) pénteken (október 23-án) közzétett első felmérése szerint biztató a tiltás támogatottsága: a megkérdezettek 69 százaléka a javaslat mellé állt.
Bár a javaslat a baloldali szavazók körében bizonyult a legnépszerűbbnek, a politikai paletta egészén többségi támogatást kapott, különösen a nők körében.
Az efféle szavazások mindennaposak Svájcban, ahol bármely állampolgár vagy csoport népi kezdeményezést indíthat, ha legalább 100 000 érvényes aláírást gyűjt össze a szavazásra jogosultaktól. A legutóbbi példák közé tartozik a szeptemberben elutasított semlegességi kezdeményezés, valamint a még napirenden lévő nukleáris leszerelési kezdeményezés.
Teljes tűzijátéktilalmat jelentene ez Svájcban?
Az indítvány célja, hogy a zajos pirotechnikai eszközök árusításának tilalmával „jelentősen korlátozza a különösen hangos és zavaró tűzijátékokat” a magánhasználatban. Csendesebb alternatívák, például a csillagszórók és a vulkán típusú, szökőkútszerű tűzijátékok továbbra is engedélyezettek lennének.
Lehetővé tenné továbbá, hogy a kantonok (helyi közigazgatási egységek) mentességet adjanak „térségi jelentőségű” rendezvényekre, például augusztus 1-jére (a svájci nemzeti ünnepre) és szilveszterre, ám ezeknél is a csendesebb megoldások élveznének előnyt.
Jelenleg a svájci kantonok és települések helyi szinten korlátozhatják vagy tilthatják a tűzijátékok árusítását és használatát. Használatukat életkori korlátok és engedélyezési szabályok is szabályozzák.
Az STS szerint az „A tűzijátékok korlátozásáért” elnevezésű kezdeményezés egyértelmű szabályt teremtene az egész ország számára.
A szakmai érdekképviselet, a Swiss Fireworks Coordination Office (SFK) szerint azonban a javaslat „fenyegetést jelent a svájci hagyományokra”, míg egyes politikusok úgy vélik, sértené az állampolgárok személyes szabadságát, és szabályozását a kantonokra kellene bízni.
A Svájci Néppárt, a Középpárt és a Svájci Kereskedelmi Szövetség kampányt indított a javaslat elutasítására, arra figyelmeztetve, hogy az intézkedés kedvezőtlenül érintené a vállalkozókat, és erősítené a „tilalmi kultúrát”.
A javaslatot eredetileg 2023-ban nyújtották be, és végül több mint 137 000 aláírás gyűlt össze mellette. Az idén nyáron megbukott ellenjavaslat nyomán most közvetlen népszavazás következik.
Ha sikerrel jár, Svájc a Hollandia által kijelölt utat követheti, ahol idén nyáron lépett hatályba egy szélesebb körű tűzijátéktilalom, elsősorban biztonsági okokból, de az állat- és környezetvédelem érdekében is. Európa más országaiban is léteznek különböző szabályok és korlátozások, például Belgiumban a nagy, erős tűzijátékokat csak hivatásosok használhatják.
Hogyan hatnak a tűzijátékok a környezetre?
Amikor a tűzijátékok felrobbannak, apró porrészecskéket bocsátanak ki, amelyek a bennük lévő lőporból és színezőanyagokból származó, mérgező fémekben gazdagok.
A Svájci Szövetségi Rendőrségi Hivatal becslése szerint évente 1000–2000 tonna tűzijátékot használnak fel Svájcban – ennek háromnegyede csomagolóanyag –, ami évente 200–400 tonna szálló port eredményez.
Ez az ország éves szállópor-kibocsátásának 2–3 százalékát teszi ki a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (FOEN) adatai szerint.
A levegő, a víz és a talaj szennyezéséhez való hozzájárulás mellett ezek a finom részecskék belélegezve egészségkárosító hatással bírnak, különösen a meglévő betegségekkel élő, sérülékeny csoportok számára.
Kedvezőtlen időjárási viszonyok tovább fokozhatják a károkat: például a köd hosszabb ideig a levegőben tarthatja a részecskéket, míg a forró, száraz idő növeli a bozóttüzek és erdőtüzek kockázatát.
A FOEN felelős kezelésre szólít fel: a használt tűzijátékokat lehűlés után a szokásos háztartási hulladékba lehet dobni, a csomagolóanyagot pedig a megszokott módon kell újrahasznosítani.
A tűzijátékok „félelmet, pánikot és dezorientációt” váltanak ki
Az állatvédő szervezetek hangosan kiállnak a tűzijátéktilalom mellett.
„A hirtelen zaj félelmet, pánikot és dezorientációt vált ki [az állatoknál]” – állítja az STS. „A következmények a menekülési viselkedéstől és az akut stressztől a sérülésekig, sőt akár a halálig terjedhetnek. Az állatok felesleges zajterheléstől való megóvása ezért az állatvédelem egyik központi feladata.”
A kezdeményezés kampányvideójában Maruschka Blaser svájci állatorvos arról beszél, hogy az állatok a magas hangokat és az erős durranásokat sokkal érzékenyebben hallják, mint az emberek. A lovakat hozva példaként hangsúlyozza: „nagyon gyorsan veszélyessé válhat a helyzet, amikor a tűzijáték miatt irányíthatatlanul vágtatnak”, akár a tömegben lévő emberekre, akár a legelőkön tartott más állatokra nézve.
„A háziállatoknál, például a macskáknál és kutyáknál, néha már napokkal a tűzijáték előtt nyugtató gyógyszert kell adni” – mondja Blaser. „Olyan családokat is ismerek, akik légópincében töltik az éjszakát a kedvenceikkel, de ez valójában szintén nem jelent valódi megoldást” – teszi hozzá.
„Svájcban háziállatok milliói élnek. Sokuknál a tűzijáték stresszt vagy pánikreakciót vált ki” – mondja a kampányvideóban Casimir von Arx, a Schweizer Tierschutz STS (Svájci Állatvédelmi Szövetség) berni szervezetének elnöke. „Csak akkor tudjuk megvédeni őket, ha társadalomként odafigyelünk egymásra.”