Donald Trump hétfőn azt mondta, hogy a hétvégén tartott brazil választás „elcsaltnak” tűnik, de mindezt bizonyítékok bemutatása nélkül tette, miután a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva államfő legyőzte a jobboldali jelöltet, Flávio Bolsonarót.
A sajtónak nyilatkozva Trump azt mondta, a voksolás „rettenetesnek nézett ki”, és „újabb elcsalt választásnak” látszott. „Nem foglaltam állást” – mondta Trump az újságíróknak, amikor véleményét firtatták. „A választásoknak vitathatatlanoknak kell lenniük, és ez nagyon rosszul festett a szememben.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bolsonaro pártja időközben elismerte az eredményt. A hivatalos eredmények szerint Lula a második fordulóban az érvényes szavazatok mintegy 51,8 százalékát szerezte meg, Bolsonaro pedig 48,2 százalékot. A két jelölt között hozzávetőleg 4,4 millió voks volt a különbség.
A győzelemmel Lula negyedik, nem egymást követő elnöki ciklusát kezdheti meg. Az október eleji első fordulóban még Bolsonaro végzett az első helyen, de egyik jelölt sem szerezte meg a győzelemhez szükséges többséget.
Miért támadják az eredményt?
Flávio Bolsonaro közvetlenül a veresége után azt mondta, hogy nem tudja elismerni az eredményt, és a választás megsemmisítését fogja kérni. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a legfelsőbb bíróság egyik bírája két órával meghosszabbította a szavazást.
A döntés közlekedési fennakadások és heves esőzések közepette született. A hosszabbítást mindkét jelölt kampánya kérte, de eltérő indokokkal és eltérő területekre: Lula oldalán a közösségi közlekedés zavaraira hivatkoztak, Bolsonaro stábja pedig egyes államokban a rossz időjárás miatt akart több időt biztosítani a választóknak.
A későn meghozott döntés zavart okozott, mert egyes szavazóhelyiségek addigra már bezártak. A hosszabbítás végül csak azokra a körzetekre vonatkozott, amelyek még nyitva voltak.
A rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá, hogy a hosszabbítás megfordíthatta volna az eredményt. A kétórás ráadás alatt mindössze 34 330-an szavaztak, ami töredéke Lula 4,4 milliós előnyének. Még ha az összes ekkor leadott voksot ő kapta volna is, a különbség döntő része akkor is megmaradna. A brazil választási hatóság szerint a hosszabbítás nem befolyásolta a végeredményt.
Trump a szavazatok összeszámlálását és a hosszabbítást is kifogásolta, utóbbit „nagyon furcsának” nevezte. Bizonyítékot azonban nem ismertetett arra, hogy a választást elcsalták volna.
Bolsonaro hétfőn azt is közölte, hogy megtiltották számára Brazília elhagyását, és felszólították útlevelei leadására. A rendelkezést Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bíró hozta meg egy pénzmosás gyanúja miatt folyó szövetségi rendőrségi nyomozás keretében, ami nincs összefüggésben a választásokkal.
Bolsonaro tagadta, hogy el akarna menekülni az országból.
Trump új jobboldali hullámról beszélt Dél-Amerikában, ami neki köszönhető, de Brazília ezt nem igazolja
A Trump-kormányzat üdvözölte a Dél-Amerikában végig söprő jobboldali választási győzelmek sorozatát. „Dél-Amerikában korábban minden erősen balra húzott. Most már minden a jobboldalé” – mondta az elnök múlt héten. „Sok jelöltet támogattam közülük. Mindegyik, akit támogattam, győzött.”
Argentínában Javier Milei, Chilében José Antonio Kast, Kolumbiában Abelardo de la Espriella, Peruban pedig a konzervatív Keiko Fujimori, az egykori elnök, Alberto Fujimori lánya került hatalomra, erősítve ezt a tendenciát. Trump megfogalmazása azonban túlzó, mert Lula újraválasztásával Dél-Amerika legnépesebb országa és legnagyobb gazdasága továbbra is baloldali vezetés alatt marad. A tágabb latin-amerikai térség másik meghatározó országát, Mexikót szintén baloldali elnök, Claudia Sheinbaum irányítja. (Mexikó földrajzilag Észak-Amerikához tartozik.) Ugyancsak a baloldali tömbhöz sorolható Uruguay is.
Ugyanakkor Lula előtt sem nyílik akadálytalan út: a brazil kongresszus jobbra tolódott, és Bolsonaro szövetségesei jelentős befolyással rendelkeznek a törvényhozásban. Ez megnehezítheti az elnök számára, hogy választási ígéreteit törvényekre váltsa, és ne maradjanak puszta ígéretek.