A népszavazást a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, mert támogatóik szerint Svájc túlságosan közel került az EU-hoz és a NATO-hoz - különösen Oroszország Ukrajna elleni inváziója óta.
A svájci választók elsöprő többséggel elutasították az ország semlegességének megerősítésére irányuló javaslatot a vasárnapi népszavazáson, a szavazók mintegy 70 százaléka voksolt a kezdeményezés ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A svájci kormány által közzétett végleges eredmények szerint mind a 26 kantonban leszavazták az indítványt.
A kezdeményezés korlátozta volna Svájc lehetőségét arra, hogy szankciókat vezessen be más államokkal szemben: ilyen intézkedésekre csak akkor kerülhetett volna sor, ha azokat az Egyesült Nemzetek Szervezete jóváhagyja.
Ez különösen Svájc oroszországi szankciókhoz való csatlakozási lehetőségeit szűkítette volna, hiszen Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának egyikeként vétójoggal rendelkezik.
A javaslat támogatói, élükön a radikális jobboldali Svájci Néppárttal (SVP), azzal érveltek, hogy Svájc túlságosan közel került az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, különösen Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziója óta.
„Ez az eredmény nem a semlegesség ellen leadott szavazat” – mondta Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján, amikor bejelentették a népszavazás végeredményét.
„Svájc tegnap is semleges volt, ma is semleges, és az is marad” – hangsúlyozta.
Költséges kampány, amely vereséggel zárult
Az indítvány fő szószólója Christoph Blocher volt, a 85 éves milliárdos, az SVP befolyásos alakja; a „semlegességi kezdeményezést” népszerűsítő kampányplakátokon a „Nem a háborúra” jelszó szerepelt.
Vereségét széles körben előre borítékolták. Svájci sajtóhírek szerint a berni külügyminisztérium bizalmas előrejelzéseiben már hetekkel a voksolás előtt ilyen kimenetellel számolt.
A várható eredmény ellenére Blocher jelentős összegeket ölt a kampányba.
A Berner Zeitung című svájci napilap szerint 3,8 millió svájci frankot költött a kezdeményezésre, ami feltehetően a legnagyobb összeg, amelyet egyetlen magánszemély valaha egy svájci népszavazási kampányra fordított.
Az eredmény politikai ellenfeleinek bírálatát is kiváltotta.
„Az indítvány kőbe véste volna a semlegességet, és nem tette volna lehetővé, hogy az adott helyzetre megfelelően reagáljunk” – érvelt Susanne Vincenz-Stauffacher, a Nemzeti Tanács tagja, Oroszország Ukrajna elleni háborújára utalva.
Figyelmeztetett, hogy ha a semlegességet ilyen merev módon rögzítik, az megakadályozhatja Svájcot abban, hogy szankciókat vezessen be egy agresszorral szemben.
„A végén nem marad semleges, hanem az agresszor oldalán áll” – fogalmazott.
„Blocher itt teljesen elvesztette az irányt” – mondta Marianne Binder, a Közép Párt államtanácsi képviselője Aargauból.
Mit jelent Svájc számára a semlegesség?
Svájc régóta következetesen a semlegesség politikáját vallja, és nem tagja egyetlen katonai szövetségnek sem.
A semlegesség értelmezése azonban évek óta heves politikai vita tárgya, különösen Oroszország ukrajnai inváziója óta.
A svájci kormány jelenleg az úgynevezett „együttműködő semlegesség” politikáját képviseli: az ország katonailag továbbra is el nem kötelezett marad, ugyanakkor megőrzi a lehetőséget, hogy szükségesnek ítélt esetben szankciókat vezessen be a nemzetközi jog érvényesítése érdekében.
Martin Pfister védelmi miniszter emellett a NATO-val való szorosabb együttműködést sürgeti.
Az elutasított kezdeményezés a svájci alkotmányban kívánta rögzíteni az „örök és fegyveres semlegesség” elvét, és a NATO-val folytatott katonai együttműködést gyakorlatilag azokra az esetekre korlátozta volna, amikor közvetlen katonai támadás fenyeget.
Bár a választók elutasították a javasolt korlátozásokat, magát a semlegességet továbbra is széles körű támogatás övezi.
A vitában idézett legfrissebb felmérés szerint a válaszadók 82 százaléka továbbra is támogatja Svájc semlegességét.
A népszavazás a vasárnapi országos voksolási forduló része volt, amelyen országos és helyi kérdésekről döntöttek.
Svájc sajátos, közvetlen demokrácián alapuló rendszerében a polgárok általában évente négyszer szavaznak törvényjavaslatokról, alkotmánymódosításokról és egyéb politikai kérdésekről.