Marine le Pen „Franciaország újjászületését” és határozott vezetést ígért a közvélemény-kutatásokat vezető Nemzeti Tömörülés kampánynyitó nagygyűlésén Orléans-ban. Ez különösen vonzó programnak tűnhet a frnaciák számára az elmúlt hetek polgárháborús hangulatában.
Marine Le Pen Orléans-ban, az első kampánygyűlésen több ezer aktivista előtt ismertette elnökválasztási programjának főbb irányvonalát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A beszédet a „magasabb rálátás” jelszava határozta meg, amelyben azt ígérte, hogy Franciaországnak „váltást” kínálni, amely szerinte „nem forradalmi tett, hanem a demokrácia természetes levegővétele”. beszédének leggyakrabban emlegetett szava a reneszánsz volt - vagyis az újjászületés -, amennyiben nem a múltba révedést, hanem a jövő jobbá tételét jelenti - magyarázta.
Hat hónappal a voksolás előtt a közvélemény-kutatások mind őt tartják favoritnak, a szélsőjobboldali jelölt szerint pedig ez a politikai váltás elengedhetetlen. „Senki sem gondolja, hogy ma erősebbek vagyunk, mint tegnap, sem azt, hogy Emmanuel Macron tízévnyi elnöksége után után rózsaszirmokkal borított mezőn járunk” - jelentette ki.
Marine Le Pen úgy véli, „a tényekért vívott csatát már megnyertük”: „Franciaországban mindenki egyetért velünk.”
„A jogállam nem az állam ellen fordított jog”
Győzelme esetére, 2027 májusára a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje több biztonságot ígér a franciáknak. Bírálja az igazságszolgáltatás szerinte Emmanuel Macron alatt tapasztalható hiányosságait, amelyet túlságosan elnézőnek tart.
„Ki állíthatja, hogy jogállamban élünk, amikor hordák érkeznek, hogy feldúlják, felgyújtsák épületeinket, vagy valódi razziákat szerveznek olyan rendfenntartó erők előtt, amelyeket szándékosan fosztottak meg anyagi és erkölcsi fegyvereiktől?” - vágta oda az október 17-i fosztogatásokra és összecsapásokra utalva, amelyek az élet drágulása elleni tüntetésekhez kapcsolódtak.
„A jogállam nem az állam ellen fordított jog” - folytatta Marine Le Pen, aki az eljárások és a büntetések végrehajtásának „biztosságát”, valamint a külföldi bűnelkövetők kiutasítását ígérte.
Szuverenista vonalát védve Marine Le Pen a „nemzeti elsőbbség” mellett is érvelt, és kijelentette, hogy helyre akar állítani egy „kettős határvonalat: franciát és európait”.
Nemzetközi téren – anélkül, hogy kifejezetten Ukrajnára utalt volna – azt is leszögezte, hogy Franciaország „nem fogja” fiataljait „elbizakodott vagy felelőtlen háborús kalandokba küldeni meghalni, még kevésbé olyan háborúkba, amelyek nem a mieink”.
Jordan Bardella az LFI-t veszi célba a városi erőszak után
Marine Le Pen beszéde előtt, amelyben „felülről akarta szemlélni” az eseményeket, Jordan Bardella vezette fel őt a színpadra, nyíltan bírálva a kormányt, és visszautalva a hét feszült híreire.
„A franciák látták a hatalmat megbukni, visszavonulni, lemondani már arról is, hogy honfitársainkat megvédje”, mondta, elítélve a társadalmi megmozdulásokat kísérő erőszakot.
A RN elnöke szerint pártja „az egyetlen megoldásként jelent meg, amely képes a rend helyreállítására és az autoritás visszatérésére”. Miközben az orléans-i kongresszusi palotában összegyűlt tömeg azt skandálta, hogy „Macron, mondjon le”, Bardella így reagált: „Ne aggódjanak, nem marad már sokáig, el fog menni, ez el van döntve, és hamarosan meg is történik.”
Jordan Bardella La France insoumise-t és Jean-Luc Mélenchont is támadta, akik a diáktüntetéseket, tágabban pedig a társadalmi mobilizációt támogatják. A radikális baloldali pártot azzal vádolta, hogy „szítja a lázadás parazsát”, ami szerinte alkalmatlanná teszi az LFI-t „az állam legmagasabb funkcióira való törekvésre”.
Jordan Bardella beszédének elejét incidens zavarta meg
Beszéde elején az egyik lelátón szolid dulakodás volt. Jordan Bardella ekkor arra kérte a hallgatóságot, hogy „ne csináljanak reklámot az ultrabaloldalnak, amely gyűlöli a demokráciát”.
„Amíg a biztonsági szolgálat elvégzi a munkáját, arra kérem önöket, hogy énekeljék el a Marseillaise-t” - tette hozzá.
Az nem világos, hogy pontosn mi történt. Később a Franciaországi Zsidó Diákok Szövetsége (UEJF) üzenetet tett közzé az X-en azzal, hogy a szervezet aktivistái egy olyan molinót feszítettek ki a kongresszuson, amelyen ez állt: „Bardella újraválasztva: a rasszizmus és az antiszemitizmus nem zavarja az RN-t, épp ellenkezőleg.”
Az akció a Mediapart leleplező publikációira utalt, amelyek antiszemita írásokat tulajdonítanak Jordan Bardellának még 18 éves korából. A vádakat Bardella visszautasítja.
Le Pen kampányban, Bardella a párt élén
Az orléans-i nagygyűlést a Nemzeti Tömörülés kongresszusának másnapján tartották. A tanácskozást szigorú rendőri felügyelet mellett rendezték meg, és ezen erősítették meg Jordan Bardellát a párt élén.
Jordan Bardella, aki egyedüli jelöltként indult saját újraválasztásáért, 98,98 százalékos eredménnyel maradt a párt elnöke. Egy ideig az is felmerült, hogy ő induljon az elnökválasztáson, ha Marine Le Pen európai parlamenti asszisztensek ügyében hozott elmarasztaló ítélete megakadályozta volna a kampányát.
Újraválasztása hivatalossá teszi a kettős vezetésen belüli szereposztást, amelyet a franciáknak „nyerő párosként” mutatnak be: Marine Le Pen az elnökválasztási kampányra koncentrál, míg a pártelnöki székében megerősített Jordan Bardella győzelem esetén a miniszterelnöki posztra pozicionálja magát.
A kongresszus másik fontos döntése, hogy Marine Le Pen – az elnökválasztási kampányra hivatkozva – lemondott a Nemzeti Tömörülés parlamenti frakciójának vezetéséről. A posztot közeli szövetségese, a képviselő Sébastien Chenu veszi át.
„Ez az egyetlen párt, amelyet még nem próbáltunk ki”
A rendezvény a szervezők szerint 8 500 aktivistát vonzott.
„Azért vagyok itt, mert Marine Le Penre szavazok. Régóta szeretném, hogy elnök legyen, mert szerintem az ország nagyon rossz állapotban van, és úgy gondolom, ő az egyetlen, aki talpra tudja állítani” - mondta Karine, egy szimpatizáns az Euronews mikrofonja előtt, még a gyűlés kezdete előtt.
Prioritásai között a biztonságot, a munkát és a lakhatást említi – mind olyan témák, amelyek szerinte „mozgatják az országot”. Azt mondja, érti „a fiatalok kétségbeesését”, ugyanakkor elítéli „viselkedésüket”, bírálva az élet drágulása elleni tüntetéseket kísérő túlkapásokat.
Egy másik résztvevő szintén a biztonságot és a vásárlóerőt emeli ki. „Azért vagyunk itt, hogy képviseljük az országot, Franciaországot, hogy képviseljük a fiatalabbakat és az idősebbeket egyaránt”, magyarázta, majd így összegezte választását: „Végül is ez az egyetlen párt, amit még nem próbáltunk ki, ezért szeretnénk kipróbálni.”
„Néhányan szerették volna, ha önök el sem jönnek”
Szombat délelőtt több szakszervezet és baloldali párt felhívására békés tüntetést tartottak a kongresszus ellen. A megmozduláson a prefektúra szerint 13 ezer, a szervezők szerint 26 ezer ember vett részt.
„Néhányan szerették volna, ha önök el sem jönnek” - írta Marine Le Pen az X-en támogatóinak, miközben elégedetten számolt be az orléans-i Zénith hangulatáról.
Az ország más részeiben az élet drágulása és a kormány politikája elleni tiltakozások második felvonása sok százezer embert vitt utcára. Több helyen is végül összecsapásokba torkollt a tüntetés. A rendőrség 1 314 embert vett őrizetbe.
Vasárnap a rendőrség járműellenőrzéseket tartott Orléans bevezető útjain. Egy nem engedélyezett, néhány tucat embert számláló kis menet antifasiszta jelszavakat skandálva megpróbált eljutni a kongresszusi palotához.
A Centre-Val de Loire és Loiret régió prefektúrája szerint a hétvégén 3 000 rendfenntartó és mentőszolgálati dolgozó teljesített szolgálatot Orléans-ban.
A szakszervezetek és a sárgamellényesek azt ígérik, hogy a következő hetekben is folytatják a tiltakozó akciókat, ami az elnökválasztás közeledtével fokozott feszültségeket vetít előre.
Marine Le Pen eközben az Emmanuel Macron vezette kormányt vádolja azzal, hogy nincs meg a helyzet kezeléséhez szükséges tekintélye, illetve, hogy az október 17-én történt zavargásokat illetően nem hajlandó szembenézni a valósággal.