A tűzijátékot Hollandiában már az év elején betiltották biztonsági és környezetvédelmi okokból.
A svájci állampolgárok egy heves indulatokat kiváltó népszavazásra készülnek: arról kell dönteniük, betiltsák-e a hangos tűzijátékokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az állatvédő és környezetvédő szervezetek által ösztönzött, polgári indítványként benyújtott „népi kezdeményezésről” november 29-én szavaznak.
„A házi kedvencek, a vadon élő állatok és a haszonállatok számára a tűzijáték nem ünnep, hanem tiszta stressz” – fogalmaz a kezdeményezést támogató, non-profit Schweizer Tierschutz STS (Svájci Állatvédelem).
Az indítvány a lakosság és a természeti környezet jobb védelmét is szorgalmazza a tűzijátékok okozta zajjal, légszennyezéssel, hulladékkal, balesetekkel és tűzesetekkel szemben.
A Svájci Rádió és Televízió (SBC) pénteken (október 23-án) közzétett első közvélemény-kutatása biztató támogatottságot jelez: a válaszadók 69 százaléka a tilalom mellett áll.
Az indítvány különösen a baloldali szavazók körében népszerű, de a politikai paletta egészén többségi támogatást kapott, főleg a nők körében.
Az ilyen szavazások mindennaposak Svájcban: bármely állampolgár vagy csoport kezdeményezést indíthat, ha 100 000 érvényes aláírást gyűjt a választásra jogosultaktól. A közelmúltban ilyen volt például a semlegességi kezdeményezés, amelyet szeptemberben elutasítottak, valamint a még függőben lévő, nukleáris leszerelést célzó indítvány.
Teljes tűzijátéktilalmat jelentene Svájcban?
Az indítvány célja, hogy „jelentősen korlátozza a különösen hangos és zavaró tűzijátékokat” magánhasználatban, a zajos pirotechnikai eszközök árusításának tiltásával. Csendesebb alternatívák továbbra is engedélyezettek lennének, például a csillagszórók és a vulkán jellegű tűzijátékok.
Lehetőséget adna a kantonoknak (tartományoknak) arra is, hogy „országos vagy régiókon átívelő jelentőségű” rendezvényekre – például az augusztus 1-jei nemzeti ünnepre vagy szilveszterre – kivételeket engedélyezzenek, de továbbra is a csendesebb alternatívákra helyezve a hangsúlyt.
Jelenleg a svájci kantonok és települések helyi szinten korlátozhatják vagy tilthatják a tűzijátékok árusítását és használatát. A használatot korhatárok és engedélyezési szabályok is befolyásolják.
Az STS szerint a „Korlátozást a tűzijátékokra” című kezdeményezés egyértelmű, országos szintű szabályt teremtene.
Az iparági érdekképviselet, a Swiss Fireworks Coordination Office (SFK) ugyanakkor azzal érvel, hogy az indítvány „fenyegetést jelent a svájci hagyományokra”, míg egyes politikusok azt állítják, hogy sértené az állampolgárok személyes szabadságát, és a szabályozást a kantonokra kellene bízni.
A Svájci Néppárt, a Középpárt és a Svájci Kereskedelmi Szövetség kampányt indított az intézkedés elutasításáért, arra figyelmeztetve, hogy ez a vállalkozásokra is hatással lenne, és egyfajta „tilalmi kultúrát” erősíthet.
Az indítványt 2023-ban nyújtották be, és több mint 137 000 aláírást gyűjtött. A nyáron elbukott ellenjavaslat nyomán most népszavazás követi.
Ha sikerrel jár, Svájc követheti Hollandia példáját, ahol idén nyáron lépett életbe egy szélesebb körű tűzijátéktilalom, elsősorban biztonsági okokból, de állatvédelmi és környezetvédelmi megfontolásokból is. Más európai országoknak saját szabályaik és korlátozásaik vannak, például Belgiumban a nagy teljesítményű, erős tűzijátékokat kizárólag hivatásosok használhatják.
Milyen hatással vannak a tűzijátékok a környezetre?
Amikor a tűzijátékok felrobbannak, apró, porállománnyá váló részecskéket bocsátanak ki, amelyek a bennük lévő lőporból és színező anyagokból származó mérgező fémekben gazdagok.
A Szövetségi Rendőrhatóság adatai szerint Svájcban évente 1000–2000 tonna tűzijátékot használnak fel – ennek háromnegyede csomagolóanyag –, ami 200–400 tonna szálló port eredményez.
Ez az ország éves szállópor-kibocsátásának 2–3 százalékát teszi ki a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (FOEN) szerint.
A finom részecskék a levegő, a víz és a talaj szennyezéséhez is hozzájárulnak, és belélegezve káros egészségügyi hatásokat okozhatnak, különösen a meglévő betegségekkel élő, sérülékeny embereknél.
Kedvezőtlen időjárási körülmények tovább súlyosbíthatják a hatásokat: a köd például hosszabb ideig a levegőben tarthatja a részecskéket, a forró, száraz idő pedig növelheti a bozóttüzek kockázatát.
A FOEN felelősségteljes hulladékkezelésre szólít fel: a használt tűzijátékokat lehűlés után a normál háztartási hulladékba lehet dobni, a csomagolóanyagokat pedig a szokásos módon kell újrahasznosítani.
A tűzijáték „félelmet, pánikot és dezorientációt” vált ki
Az állatvédő szervezetek hangosan támogatják a tűzijátéktilalmat.
„A hirtelen zaj félelmet, pánikot és dezorientációt vált ki [az állatokban]” – mondja az STS. „A következmények a menekülésszerű viselkedéstől és az akut stressztől a sérülésekig vagy akár a halálig terjednek. Az állatok felesleges zajtól való védelme ezért az állatvédelem egyik központi célja.”
A kezdeményezés kampányvideójában Maruschka Blaser svájci állatorvos arról beszél, hogy az állatok a magas hangokat és az erős durranásokat jóval érzékenyebben hallják, mint az emberek. A lovakat hozva példának azt mondja: „Nagyon gyorsan veszélyessé válhat a helyzet, amikor a tűzijáték miatt féktelenül vágtatnak”, akár a tömegben lévő emberekre, akár a legelőkön tartott más állatokra nézve.
„A háziállatok, például a macskák és kutyák esetében előfordul, hogy már napokkal a tűzijátékok előtt gyógyszert kell adni nekik, hogy megnyugodjanak” – teszi hozzá Blaser. „Olyan családokat is ismerek, akik a házi kedvenceikkel légópincében töltik az éjszakát, de valójában ez sem jelent valódi megoldást” – mondja.
„Svájcban házi kedvencek milliói élnek. Sokuk számára a tűzijáték stresszt vagy pánikot vált ki” – fogalmaz Casimir von Arx, a Schweizer Tierschutz STS (Swiss Animal Protection SAP) berni szervezetének elnöke egy kampányvideóban. „Csak akkor tudjuk megvédeni őket, ha társadalomként odafigyelünk egymásra.”