Az IMF szerint Izrael technológia vezérelt gazdasága 2026-ra megelőzi Svédországot és Írországot, és a világ 25. legnagyobbja lesz. Miközben EU-s és izraeli vezetők Jeruzsálemben szorosabb kapcsolatokról egyeztetnek, mit tanulhat Európa ebből a modellből?
Az IMF szerint Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon. A Nemzetközi Valutaalap 2026. októberi előrejelzése szerint az ország nominális bruttó hazai terméke (GDP) mintegy 747 milliárd dollár lesz, ami alapján Izrael megelőzné Svédországot és Írországot a globális rangsorban.
A számok nyilvánosságra kerülése egybeesik azzal, hogy több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég, összegyűlik az ELNET Jerusalem Summit rendezvényen, amelyet november 22. és 24. között tartanak. A tanácskozás középpontjában Izrael és Európa szorosabb együttműködése áll a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem területén.
A folyamatban lévő geopolitikai kihívások ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2026-ban. Az Izrael Bankja még optimistább: 5,6 százalékos növekedést jósol az idei évre és 7,5 százalékot 2027-re, bár ezek a magasabb előrejelzések magukban foglalják az izraeli vállalatok külföldi termelését is. Ezt a tevékenységet nem számítva a jegybank 3,4 százalékos belföldi növekedésre számít 2026-ban és 5,1 százalékra 2027-ben.
A számok mindazonáltal arra utalnak, hogy a nehéz biztonsági környezet ellenére a gazdaság jelentős helyreállítási és bővülési potenciállal rendelkezik.
Mi hajtja Izrael gazdasági sikerét
Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.
Az ország évtizedek alatt egy rendkívül jól összekapcsolt innovációs ökoszisztémát alakított ki, különösen erős pozíciókkal a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftveripar, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemhez kapcsolódó innováció területén.
Az Israel Innovation Authority „State of High-Tech 2026” jelentése szerint a szektor 2025-ben a izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és az ország exportjának mintegy 58 százalékát képviselte.
Ezek az adatok jól mutatják, milyen fontos szerepet tölt be a technológia Izrael gazdaságában. A high-tech vállalatok nemcsak közvetlen gazdasági aktivitást generálnak, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magasan képzett munkahelyeket teremtenek, és összekapcsolják az izraeli cégeket a világ minden táján lévő ügyfelekkel és partnerekkel.
A kutatás-fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.
Az OECD kutatás-fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP mintegy 6,8 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb arány. Ezzel szemben az Európai Unió ugyanabban az évben a GDP körülbelül 2,3 százalékát költötte K+F-re az Eurostat adatai szerint.
A különbség azt tükrözi, hogy a kutatásintenzív iparágak rendkívüli jelentőséggel bírnak Izrael gazdaságában. Egyben azt is megmutatja, miként válhat az innovációba történő tartós beruházás egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó elemévé.
Másfajta kapcsolat a kutatás, az üzlet és a vállalkozás között
Izrael innovációs modellje szoros kapcsolatokra épül az egyetemek, a magánvállalatok, a befektetők és az állami szektor között.
A rendszer egyik fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely támogatja a technológiai kutatást, a korai fázisban lévő vállalkozásokat és az ipari innovációt. Tevékenysége segíti a cégeket új technológiák kifejlesztésében, és abban, hogy ezeket közelebb vigyék a kereskedelmi hasznosításhoz.
Izrael emellett olyan üzleti kultúrából profitál, amelyben a vállalkozói szellem és a technológiai kísérletezés mélyen gyökeret vert. A kockázati tőke befektetői kulcsszerepet játszanak az ígéretes fiatal cégek finanszírozásában, ami tükrözi a nagy kockázatvállalási hajlandóságot és az innovatív ötletekbe való befektetést akkor is, amikor a kereskedelmi siker még távolinak tűnik.
Másik meghatározó jellemző az izraeli vállalatok nemzetközi orientációja.
A viszonylag kicsi hazai piac miatt az izraeli technológiai cégeknek gyakran már korai szakaszban külföldre kell tekinteniük. A nemzetközi ügyfelek, befektetők és üzleti partnerségek ezért központi szerepet töltenek be stratégiáikban.
Az Egyesült Államok különösen fontos partnernek számít. Az Egyesült Államok és Izrael közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely 1985-ben lépett hatályba, keretet teremtett a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokhoz.
Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség
Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai háttér mellett zajlik.
Katonai műveletek, tartalékosok mozgósítása, munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai egyaránt nyomást gyakorolnak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások szintén fokozzák a terheket az államháztartásra.
Mindezek ellenére Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.
Az ország védelmi ipara ennek a képnek a része. Az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries például olyan fejlett képességeket dolgoztak ki, mint a rakétavédelem, a radarok, a drónok és a katonai elektronika.
A védelemhez kapcsolódó kutatás során kialakult szaktudás bizonyos területeken a civil iparágakban is hasznosulhat, különösen a kiberbiztonság, a távközlés és a fejlett mérnöki megoldások területén.
Nem szabad azonban összetéveszteni a katonai kiadásokat a gazdasági jóléttel. A védelmi költés jelentős költségekkel jár, és csökkentheti az oktatásra, a közlekedésre, az egészségügyre és más, a hosszú távú növekedést támogató területekre fordítható forrásokat.
Az OECD Izraellel foglalkozó 2025-ös gazdasági felmérése részletesen vizsgálja a konfliktussal összefüggő gazdasági kihívásokat, valamint azt, hogyan lehet megőrizni az infrastruktúrába, a készségek fejlesztésébe és a termelékenységbe irányuló beruházásokat.
Izrael előtt továbbra is komoly gazdasági kihívások állnak
A technológiai szektor erősségei ellenére Izraelnek továbbra is jelentős gazdasági problémákkal kell szembenéznie. Az IMF 2026 júliusi értékelése arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmenetileg emelkedhet a magasabb energiaárak és az ellátási zavarok miatt, jóllehet a sékel erősödik.
A jelenleg is zajló konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, várhatóan középtávon szintén fékezni fogják a növekedést.
Az IMF szerint a munkaerőpiac régi kihívásai, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási rátája, a középtávon korlátozhatják az ország gazdasági növekedését.
Mit tanulhatna Európa egy kisebb gazdaságtól?
Izrael tapasztalatai mindazonáltal több tanulsággal szolgálnak az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.
Europának már most világszínvonalú egyetemei, tudományos intézményei, fejlett iparágai és nagy fogyasztói piaca van. A kihívás nem pusztán az új ötletek létrehozása, hanem az, hogy minél több ilyen ötletből nemzetközileg bővíthető, sikeres vállalkozás váljon.
Izrael tapasztalata több olyan területet is kijelöl, ahol Európa erősíthetné megközelítését.
Először az innovációt kell hosszú távú gazdasági prioritássá tenni. A kutatás-fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalatok, a befektetők és a kormányok részéről. A közszféra támogatása ösztönözheti a magánbefektetéseket, különösen olyan technológiákban, ahol a kereskedelmi megtérülés csak évekkel később jelentkezik.
Másodszor erősíteni kell az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködést. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Európa a meglévő kutatási partnerségek továbbfejlesztésével, a technológiatranszfer javításával és azzal, hogy megkönnyíti a vállalkozók számára az akadémiai kutatások piaci hasznosítását, növelheti az innováció hatását.
Harmadszor meg kell könnyíteni a startupok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában sok innovatív fiatal vállalkozás működik, de az ígéretes cégek gyakran nehezen jutnak hozzá ahhoz a finanszírozáshoz, amelyre a nemzetközi terjeszkedéshez szükségük lenne. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők erősebb hajlandósága ambiciózus ötletek támogatására segítheti az európai vállalkozásokat abban, hogy globálisan versenyképesek legyenek. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, milyen fontos a kereskedelmi kockázat elfogadása az innovációs folyamat részeként.
Negyedszer erősíteni kell az együttműködést a stratégiai iparágak között. Izrael példája megmutatja, hogy a kiberbiztonságban, a mesterséges intelligenciában, az elektronikában és a fejlett mérnöki megoldásokban felhalmozott szaktudás hogyan segítheti a gazdaság különböző szektorait. Európa ösztönözhetné az egyetemek, a civil vállalkozások és a stratégiai kutatási programok közötti szorosabb együttműködést, miközben megfelelő védőkorlátokat tart fenn.
Végül erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell támogatni. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokra céloznak. Az európai vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodhatnának az EU egységes piacára, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és szilárd alapul szolgálhat a nemzetközi terjeszkedéshez. Bár szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is léteznek, egy integráltabb piac segíthet abban, hogy a cégek Európa-szerte növekedjenek, és hatékonyabban versenyezzenek világszinten.
Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piacának vagy ipari bázisának méretén múlik, hanem azon is, mennyire képes a tudást kereskedelmileg sikeres ötletekké alakítani.
Az európai gazdaság már rendelkezik az ehhez szükséges tudományos szakértelem, ipari kapacitás és pénzügyi erőforrások nagy részével. A kihívás az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolják össze, támogassák a fejlődő vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erősebb motorjává tegyék.
A cél így az lehet, hogy Európa válogatva tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi azokat a sajátosságokat, amelyek az európai gazdaságokat egyedivé teszik.
Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások
Az ELNET Jerusalem Summit európai résztvevői között szerepel Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter, aki jelenleg az EU különmegbízottja, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.
Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminiszter helyettese képviseli, Litániából pedig Jekaterina Rojaka, a parlament innovációs bizottságának elnöke szerepel a felszólalók között. Isaac Herzog izraeli államelnök beszédet tart a konferencián.
A szorosabb kapcsolatok támogatói szerint lehetőség rejlik abban, hogy Izrael kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és fejlett technológiai szaktudását Európa ipari és tudományos kapacitásaival ötvözzék.
Ugyanakkor Izraellel folytatott szorosabb gazdasági együttműködés számos európai országban politikailag vitatott.
Miközben egyes kormányok és üzleti szervezetek a technológia és a kutatás terén erősebb partnerségeket szorgalmaznak, mások kereskedelmi korlátozásokat vagy szankciókat támogatnak válaszként az izraeli kormány palesztinokkal kapcsolatos politikájára.
Ezek a nézetkülönbségek rávilágítanak az európai-izraeli gazdasági kapcsolatok körüli politikai kihívásokra, miközben a technológiai együttműködés lehetőségei tovább bővülnek.