Észak- és Közép-Európában a háziállatokat általában nem engedik be a kórházakba. A São João rugalmas modellje ötvözi a klinikai előnyöket és a biztonságot, eddig fertőzés nélkül. „Túlzott a félelem”, mondja a szabályzat kidolgozásában részt vevő orvos.
Július 9-e óta a São João kórház, a portugál állami egészségügyi rendszer egyik meghatározó egyetemi intézménye, megnyitotta a kórházi osztályok ajtaját a háziállatok látogatása előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „Pets and Company” program a One Health São João (forrás: portugál) kezdeményezés különböző szakembereit, valamint a Fertőzések Megelőzésével és az Antimikrobiális Rezisztencia Kontrolljával foglalkozó Egység és a kórház humánosítási szolgálatának munkatársait fogja össze. Az akció egy olyan stratégia része, amelynek célja az elszigeteltség megtörése és a hosszú kórházi tartózkodás okozta kimerültség enyhítése.
Az állatok terápiás potenciálja korántsem új felismerés. Az Egyesült Királyságban és Németországban már a 19. század óta alkalmazzák őket pszichiátriai kezelésekben és fizikai problémák terápiájában. A „pet therapy” (állatasszisztált terápia) kifejezést az 1960-as években jegyezték le tudományosan egy amerikai pszichológus munkája nyomán, aki véletlenül fedezte fel az ilyen beavatkozások gyógyító hatását.
Portugáliában a kifejezetten érzelmi támogatásra kiképzett és minősített kutyák évek óta jelen vannak a kórházakban, így a São João kórházban is, civil szervezetek gazdáival együttműködésben.
2023. május 30-án egy 77 éves beteg, aki a Cascais-i kórházban lábadozott egy vérzéses agyvérzés után, saját kutyáját fogadhatta látogatóként, a találkozás az egészségügyi intézmény szabadtéri részén zajlott.
Ezt az úttörő tapasztalatot most a São João kórház terjeszti ki egy teljesen újonnan kidolgozott, átfogó protokollal, amely továbblépve normalizálja a háziállatok bevitelét a kórházi osztályokra, a páciensek családjának részének tekintve őket, és biztonságos higiénés körülmények között nyújtva vigaszt azoknak, akik már régóta távol vannak otthonuktól.
Mit ír elő a protokoll?
A látogatásokat az a kezelőorvos vagy ápoló kezdeményezi, aki a beteget követi és jelzi az esetet, így a lehetőség nem érhető el minden bent fekvő páciens számára. Minden alkalommal egyénileg mérlegelik a kockázatokat és az előnyöket.
A tájékoztatást követően a programért felelős csapat megvizsgálja, indokolt-e klinikai szempontból a látogatás, és adottak-e a fertőzéskontroll feltételei az erre kijelölt helyszínen. A többi beteget is megkérdezik, mennyire érzik magukat komfortosan állatok jelenlétében.
A jóváhagyás után a beteg családjának kötelező benyújtania egy állatorvosi igazolást, amely bizonyítja, hogy az állat oltásai és féregtelenítése aktuálisak, és viselkedése megfelel a kórházi környezetben támasztott elvárásoknak.
„Bármelyik dolgozó, legyen biztonsági őr, orvos vagy ápoló, ha úgy látja, hogy valami nincs összhangban a protokollal, megszakíthatja a látogatást”, mondja az Euronewsnak Filipa Ceia, a One Health São João Csoport szóvivője.
Ha az állat „nyugtalan” a „kórtermi zaj” miatt, „agresszívnek” mutatkozik vagy „szembetűnően piszkos”, a látogatást „azonnal leállítják”, teszi hozzá az infektológus és állatorvos.
Kutyák, macskák és akár „különlegesebb fajok” is részt vehetnek, feltéve, hogy „minden feltétel teljesül”, ismerteti Filipa Ceia. Amíg az állat a kórházi területen tartózkodik, végig felnőtt kísérőnek kell mellette lennie.
Minden beteg hetente egyszer, félórás időtartamban élvezheti ezeket a találkozásokat. A projekt elsősorban a végstádiumú pácienseket és a hosszú ideje fekvő betegeket részesíti előnyben.
A projekt felelősei számára meglepő módon eddig főként a férfi páciensek kérték, hogy házi kedvencük meglátogassa őket a kórházban, bár a kis esetszám nem teszi lehetővé végleges következtetések levonását. „Valószínűleg a férfi betegek sérülékenysége nagyobb. Ráébrednek, hogy vannak dolgok, amelyeknek óriási jelentősége van az életben, és a kórházi tartózkodás alatt is közel szeretnék tudni ezeket”, jegyzi meg Ceia.
Előnyök a betegnek és az állatnak
Az idomított állatokkal végzett asszisztált beavatkozások vizsgálatai kimutatták, hogy a páciensek klinikai állapota ténylegesen javul: csökken a vérnyomás, mérséklődik a stresszhez és szorongáshoz kapcsolódó hormonok termelődése. Ha maga a háziállat is érintett, „nagyobb a haszon”, emeli ki Filipa Ceia.
Az Euronews elkísérte Princesát, aki 15 nap alatt másodszor látogatta meg gazdáját, Antóniót a São João kórházban, ahol három hónapja fekszik. A kutyát a beteg felesége vitte be, és pórázon vezette a kórteremig.
Amint kinyílt a lift ajtaja, Princesa nem tudta visszafogni az örömét, és Antónióval ugyanígy történt.
„A szívem szinte kiugrott a helyéről örömömben. Olyan, mintha a család tagja lenne. Számomra olyan, mint egy lányom”, vallotta be a 65 éves férfi, aki egyensúly- és járászavarok miatt vesz részt rehabilitációban.
A pontos diagnózist még nem állapították meg, de az orvosok egy ritka vérbetegségre gyanakodnak. A viszontlátás annak a kutyának a társaságában, akit öt éve, miután az utcáról kimentették, adtak neki, igazi balzsam a léleknek.
„Úgy érzem, ettől még járni is jobban szeretnék, meg minden. Ez az az öröm, ami egy embernek megadatik”, mesélte. Ezek az újratalálkozások „mosolyt, nagyobb együttműködést a kezelésben és ösztönzést a kórház elhagyására” hoznak, jegyzi meg Filipa Ceia, aki előnyöket lát magának az állatnak és az egészségügyi személyzetnek is.
„Elhanyagolható kockázat”
A kezdeményezés július elején indult, és eddig egyetlen fertőzéses esetet sem jegyeztek fel.
A projektet irányító csapat a későbbiekben értékelni kívánja a protokoll működését, hogy kijavítsa az esetleges hibákat. A jelenlegi eljárások fényében az „incidensekkel járó” helyzetek bekövetkezése azonban „rendkívül valószínűtlen”, hangsúlyozza Filipa Ceia.
Észak- és Közép-Európában a fertőzéskontrollra és a közegészségügyre vonatkozó szabályok szigorúbbak. Elsősorban segítőkutyák által végzett beavatkozásokat engedélyeznek, és a magántulajdonban lévő állatok látogatásai – ha engedélyezik őket, rendszerint palliatív ellátásban részesülő betegek esetében – elszigetelt infrastruktúrákban zajlanak, például nyitott udvarokban vagy a főépülethez kapcsolódó kertekben.
Vegyük példának a Sint-Trudo kórházat a belga Sint-Truidenben. Ez az egészségügyi intézmény 2023 júliusában egy, a főépülettől független, de a kórházhoz kapcsolódó pavilont (forrás: portugál) nyitott meg, hogy a végstádiumú vagy hosszan fekvő betegek találkozhassanak házi kedvenceikkel. A bejárat (forrás: portugál) a külső udvar felől biztosított, és az állatoknak minden körülmények között tilos áthaladni a kórház belső terein.
Fizikai korlátokat jelentő külön pavilonok felépítése helyett a São João kórház olyan szabályrendszert dolgozott ki, amely megőrzi a klinikai szigort, ugyanakkor egy tudományos bizonyítékokra épülő, rugalmas protokollba illeszkedik.
„Túlzottan tartunk a zoonózisos fertőzések terjedésétől, amit aztán a tanulmányok nem igazolnak vissza”, állítja Filipa Ceia. Valójában, mutat rá az infektológus szakorvos, „a legtöbb betegség emberről emberre jóval könnyebben terjed, mint állatról emberre”.
„Mivel mindent megteszünk a biztonság megőrzéséért, és mivel a beteg hazatérése után úgyis együtt fog élni az állatával, a kockázat valóban elhanyagolható. Fel kell mérnünk, hogy a kockázat csökkentése érdekében nem akadályozzuk-e meg a betegeket abban, hogy részesüljenek a terápiás előnyökben”, erősíti meg.
A São João kórház merészsége nemcsak az empátia és a higiénés kontroll közötti egyensúlyban rejlik, hanem abban is, hogy képes az ellátást a jogalkotókra való várakozás nélkül emberközelibbé tenni, ellentétben például Olaszországgal, ahol a hasonló lépések regionális kormányrendeletek nyomán születtek.
