1901 óta ez volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár Magyarországon a HungaroMet adatai alapján. Ráadásul Közép-Európa a talajvízhiány szempontjából is a világ egyik legsúlyosabban érintett térsége.
Kritikus helyzetbe került Magyarország a vízhiány szempontjából. Az aszályos időszak már 2025 második felében elkezdődött, majd a télen is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A HungaroMet Zrt. elemzésében azt írja, hogy 2026-ban volt az elmúlt 126 év legszárazabb és második legmelegebb nyara. Az első hőhullám júniusban söpört végig Európán, majd júliusban és augusztusban újabbak követték. Az átlagosnál jóval szárazabb időjárás miatt a Dunán, a Rajnán és a Visztulán is rekord alacsony vízállásokat regisztráltak.
A HungaroMet elemzése szerint Magyarországon rendkívül szélsőséges volt a nyár: országos átlagban alig 74,1 milliméter csapadék hullott, amely az 1991-2020-as évek átlagának csupán 36 százaléka, ezzel 1901 óta ez lett a legszárazabb nyár, megelőzve az 1952-est is. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 23,43 Celsius-fok volt, ami 2,59 fokkal magasabb a 20,84 fokos sokéves átlagnál.
Az elemzés szerint a 2026-ban kialakult aszály hosszabb időszakot érintő meteorológiai és vízháztartási anomáliák eredményeként következett be. A január ugyan hidegebb és csapadékosabb volt, ám a következő hónapokat már a súlyos csapadékhiány és az átlagosnál magasabb hőmérséklet jellemezte. Áprilisban például a szokásos csapadékmennyiség mindössze 10 százaléka esett.
Habár májusban csapadékosabb időszak is előfordult, a talaj a tavasz végére sem tudott megfelelő mértékben nedvességgel feltöltődni, a nyári hónapokban pedig folytatódott a megszokotthoz képest jóval szárazabb időjárás. Június végére csaknem országszerte több mint 100 milliméter víz hiányzott a talaj felső egyméteres rétegéből. A csapadékhiány és az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklet hatására a párolgási veszteség növekedésével a talaj nedvességtartalma drasztikusan csökkent.
Az április 1-jétől szeptember 2-áig tartó időszak csaknem 84 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán állt fenn legalább közepes aszály, augusztus végére pedig az ország területének felén a mezőgazdasági aszályszint elérte a súlyos kategóriát.
Súlyos talajvízhiány Közép-Európában
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a talaj felszíne alatt is egyre kevesebb a víz, ráadásul Közép- és Kelet-Európa a világ egyik legsúlyosabban érintett térsége a talajvízhiány szempontjából. A talaj víztartalma jóval a normális szint alatt volt már 2025-ben, 2026-ban pedig tovább romlott a helyzet.
Magyarországon egy korábbi becslés szerint a talajvízszint átlagosan 1,4–1,7 méterrel van az ideálisnak tekintett szint alatt. Mégha az ősz hoz is csapadékosabb napokat, ezzel nem oldódik meg a vízhiány. Szakértők már évek óta jelzik, hogy Magyarországon a talaj vízhiányát az oldhatja csak meg, ha az ország képes megtartani a vizet a gyors elvezetés helyett, legyen szó akár csapadékról, akár a folyókról. Ehhez azonban a mezőgazdasági gyakorlatok változtatása mellett jelentős átalakításokra, beruházásokra is szükség van.