Kijev nyitott a „konstruktív párbeszédre” Szöullal, bár visszahívta nagykövetét, a dél-koreai elnök Zelenszkijt a titoktartási egyezség megsértése miatt büntetéssel fenyegette.
Dél-Korea csütörtökön közölte, hogy visszahívja ukrajnai nagykövetét, ezzel fokozva tiltakozását Volodimir Zelenszkij elnök közelmúltbeli bejelentése ellen, amely egy állítólag titokban végrehajtott, két észak-koreai hadifogoly Szöulba történő átszállításáról szólt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A dél-koreai bejelentés néhány nappal azután érkezett, hogy Lee Jae Myung elnök azzal fenyegette meg Ukrajnát: nem részletezett büntetőintézkedéseket hoz, ha Kijev nem kér bocsánatot a nyilvánosságra hozatal miatt
A szöuli külügyminisztérium nem közölte, mikor hívják haza Park Ki-chang nagykövetet, de közleményében jelezte, hogy folytatja a konzultációkat Ukrajnával, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti vita zökkenőmentesen rendeződik.
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a hirtelen támadt feszültségnek mi a valódi kiváltó oka. Eközben olyan hírek terjednek, hogy Dél-Korea Kína felé navigál, és megengedi kikötőinek használatát szankcionált olajtermékekre is. A mennyiség nem jelentős, de elvileg sérti aa Nyugattal, köztük az Unióval kötött megállapodásokat.
Heorhii Tykhyi, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Kijev továbbra is nyitott a „konstruktív párbeszédre”, annak ellenére, hogy Szöul visszahívja nagykövetét.
„A diplomáciának felül kell kerekednie az érzelmeken” – mondta ukrán sajtóorgánumoknak.
Dél-Korea és Ukrajna diplomáciai vitába keveredett, miután Zelenszkij szeptember 23-i ENSZ-beszédében szólt az észak-koreai katonák átadásáról. Ezzel szemben Szöul azzal vádolta Kijevet, hogy megsértette az átadásról szeptember közepén kötött titoktartási megállapodást, Kijev viszont tagadta, hogy ilyen egyezményt vállalt volna.
A katonák annak a több tízezer fős észak-koreai kontingensnek a tagjai voltak, amelyet Oroszország ukrajnai háborújának támogatására vezényeltek. A 2025 eleji fogságba esésük óta kifejezték szándékukat, hogy Dél-Koreában telepedjenek le, mivel hazaszállításuk esetén üldöztetés érhetné őket.
Dél-Korea jelezte, hogy befogadja őket, mivel jogilag saját területe részének tekinti az északi államot, és politikája szerint befogadja, valamint anyagilag támogatja az Észak-Koreából szökött menekülteket.
Dél-koreai tisztviselők szerint a titoktartási megállapodásra azért volt szükség, mert aggódtak az észak-koreai katonák és északi rokonaik biztonsága miatt.
Sok elemző úgy véli, hogy Dél-Korea liberális kormánya attól is tart, hogy az érkezésük nyilvánosságra kerülése árthat az Észak-Koreával való kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseinek. Észak-Korea állami médiumai nem kommentálták a katonák átadását, noha korábban dühösen reagáltak állampolgáraik csoportos dezertálására, és azzal vádolták Dél-Koreát, hogy elrabolta őket.
Phenjan 2019 óta elzárkózik mindenféle tárgyalástól Szöullal és az Egyesült Államokkal, és nukleáris programja erősítésére összpontosít.
Nem világos, Dél-Korea milyen további lépéseket fontolgat. Szakértők szerint Ukrajna jó viszonyának fenntartása dél-koreai nemzeti érdek, mert Kijev hírszerzési információkat szolgáltathat Szöulnak Észak-Korea Oroszországgal bővülő együttműködéséről és a fronton szerzett tapasztalatairól. Emellett szó volt arról, hogy Dél-Korea légvédelmi rendszereket is átad Ukrajnának.
Szerintük az ukrajnai együttműködés fontos Dél-Korea számára, mert erősíti kapcsolatait azokkal a nyugati országokkal, amelyek Ukrajnát támogatják a háborúban.
Megfigyelők úgy vélik, Zelenszkij azért hozta nyilvánosságra az észak-koreai hadifoglyok átadását, hogy rámutasson Észak-Korea Oroszországnak nyújtott katonai támogatásának veszélyeire, és így további nemzetközi segítséget szerezzen.
Dél-Korea 2022 óta 445 millió dollár (396 millió euró) humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának. Lee júliusban 100 millió dollár (89 millió euró) újabb támogatást ígért Ukrajnának Zelenszkijjel tartott találkozóján.