Egy oroszországi tudós halála újraélesztette a pestistől való félelmet. Bár Spanyolországban évtizedek óta nincs hazai eset, a betegség továbbra is jelen van a világ több régiójában. Mekkora a kockázat Európában?
A pestis, az emberiség történelmének egyik leghalálosabb betegsége, az elmúlt napokban ismét a hírek középpontjába került a szibériai Irkutszkban történt tudósnő halála miatt. A nő ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban hunyt el, ami felvetette a gyanút, hogy esetleg tüdőpestis-fertőzés állhat a háttérben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az orosz hatóságok ugyanakkor közölték, hogy a régióban nem erősítettek meg pestises esetet, és a halálos áldozat kontaktjain végzett vizsgálatok mind negatív eredményt adtak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiegészítő információkat kért a történtek tisztázására, és felajánlotta segítségét az orosz hatóságoknak.
Bár Európában évtizedek óta nem jegyeztek fel a betegség szokványos terjedéséhez köthető eseteket, a kórokozó baktérium a világ több pontján továbbra is jelen van, és minden évben okoz emberi fertőzéseket.
Létezik-e jelenleg pestis Spanyolországban és Európában?
A pestis jelenleg nem terjed megszokott módon sem Spanyolországban, sem Európa többi részén. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) szerint a betegség több mint 50 éve gyakorlatilag eltűnt a kontinensről.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a baktériumot sikerült volna végleg kiirtani a Földről. A pestist a Yersinia pestis okozza, egy olyan mikroorganizmus, amely természetes módon fordul elő bizonyos kisemlős-populációkban, elsősorban rágcsálókban, valamint az azokat megfertőző bolhákban.
A baktérium több úton is átjuthat az emberre: fertőzött bolhák csípése, fertőzött állatok szöveteivel vagy testnedveivel való érintkezés útján, tüdőpestis esetén pedig beteg emberektől származó légúti cseppek belégzésével.
Ennek megfelelően, bár a spanyol és az európai lakosságra jelenleg igen alacsony kockázat nehezedik, a betegség továbbra is felbukkanhat ott, ahol a baktérium állati rezervoárjai jelen vannak.
Van-e pestiskockázat Spanyolországban? Mit mond az egészségügy?
Spanyolországban évtizedek óta nem regisztráltak őshonos pestises esetet, ugyanakkor az országban továbbra is aktív az ezzel a betegséggel kapcsolatos járványügyi megfigyelőrendszer. A Közegészségügyi Bizottság 2026 áprilisában frissítette a nemzeti protokollt, felülvizsgálva az esetdefiníciókat, a fertőzés járványügyi sajátosságait, valamint a lehetséges fertőzések esetén gyűjtendő adatok körét.
A frissítés, amely a szibériai incidens előtt készült, a Spanyolországban működő korai riasztórendszerekhez kapcsolódik. Az Európai Unió október 7-én vizsgálta meg az orosz esetet, de a nemzetközi egészségügyi hatóságok továbbra is olyan információkra várnak, amelyek segíthetnek tisztázni a kutatónő halálának okát.
Hol fordul még elő pestis a világon?
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a pestis továbbra is endémiás több afrikai, ázsiai és amerikai országban. 2019 és 2025 között az emberekben észlelt, a szervezethez bejelentett esetek többsége Madagaszkáron és a Kongói Demokratikus Köztársaságban fordult elő. Madagaszkáron például az epidémiai szezonban gyakorlatilag minden évben regisztrálnak bubópestises eseteket, a járványidőszak rendszerint szeptembertől áprilisig tart.
A betegség Ázsia és Amerika egyes térségeiben is időről időre felbukkan. Az Egyesült Államokban évente átlagosan mintegy hét emberi esetet jelentenek, főként az ország nyugati, rurális területein.
A vadon élő állatokban fennmaradó baktérium jelenléte magyarázza, miért olyan nehéz teljesen felszámolni a betegséget, még akkor is, ha az emberi esetek viszonylag ritkák.
Mi a különbség a bubópestis és a tüdőpestis között?
A pestis három fő formában jelentkezhet: bubópestis, tüdőpestis és szeptikémiás pestis. A bubópestis a leggyakoribb; általában fertőzött bolha csípése után alakul ki. Lázat, általános rosszullétet és a nyirokcsomók fájdalmas duzzanatát okozza, ezeket nevezik bubóknak.
A tüdőpestis a tüdőt érinti, és különösen veszélyes, mert emberről emberre is terjedhet a légutakból származó cseppek révén. Kezelés nélkül gyorsan súlyosbodhat, és halálos kimenetelű lehet. A szeptikémiás pestis ezzel szemben akkor alakul ki, amikor a baktérium elszaporodik a véráramban, és súlyos, az egész szervezetet érintő fertőzést idézhet elő.
Ellentétben azzal, ami a nagy történelmi járványok idején történt, napjainkban a pestis antibiotikumokkal kezelhető. Ugyanakkor a korai diagnózis alapvető fontosságú a súlyos szövődmények elkerülése és a halálozási kockázat csökkentése érdekében.
Mekkora kockázatot jelent a szibériai eset Európa számára?
A tüdőpestis gyanúja Szibériában arra késztette az európai egészségügyi hatóságokat, hogy szoros figyelemmel kísérjék a helyzet alakulását. Az Európai Bizottság október 7-i ülésén, az Egészségbiztonsági Bizottság napirendjén is szerepelt az orosz incidens, miközben az ECDC rámutatott, hogy nincs bizonyíték másodlagos esetekre, illetve tartós, emberről emberre történő terjedésre.
Az Egészségügyi Világszervezet is úgy ítéli meg, hogy a kockázat az európai régió számára nagyon alacsony. Bár a betegséget világszinten még nem sikerült felszámolni, más kontinenseken való jelenléte nem jelenti azt, hogy Európa újabb pestisjárvánnyal nézne szembe.
A járványügyi megfigyelőrendszerek, az esetek korai felismerése és a antibiotikumos kezelés kulcsfontosságú eszközök a betegség terjedésének megfékezésére. A pestis továbbra is létezik, ám a jelenlegi egészségügyi helyzet gyökeresen eltér attól, amely lehetővé tette, hogy a fekete halál a 14. században elpusztítsa Európa jelentős részét.