Loader
Hirdetés

„Azért nincs másik, mert ez nem éri meg" - portré Bognár Attiláról, az A38 alapítójáról

A videó betöltése
Bognár Attila az A38 hajón
Bognár Attila az A38 hajón -  Szerzői jogok  Euronews/Vizi Attila
Szerzői jogok Euronews/Vizi Attila
Írta: Magyar Ádám & operatőr/vágó: Vizi Attila
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Bognár Attila már a 80-as években zenekarokat utaztatott külföldre, az elmúlt bő húsz évben pedig az A38 vezetőjeként épített fel egy világhírű kulturális intézményt és egy több mint 5000 koncertből álló videóarchívumot. Az állami megrendelések kiesésével a hajó jövője most bizonytalanná vált.

Bár kevesen ismerik a nevét, Bognár Attila a magyar kulturális élet egyik kulcsfigurája. Az A38 hajó vezetőjeként egy olyan intézményt hozott létre, amit a Lonely Planet szavazásán 2012-ben a világ legjobb klubjának választottak, és mára sokkal több, mint egy egyszerű koncerthelyszín. Bognár története azonban nem a hajón, hanem a nyolcvanas évek underground klubjaiban kezdődött.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Már akkor lelkesen rögzítettük a koncerteket, amiken részt vettünk. Ez az archiválás-közzététel mániám a mai napig kitartó vonal lett az életemben. És aztán olyan 1983 körül a Ráday klubot új vezetőség foglalta el, és akkor engem megkerestek az ottani kollégisták, tudva, hogy én jóban vagyok budapesti zenészekkel, hogy segítenék-e nekik ott programot szervezni. Így kerültem bele” - mesélte erről az időszakról.

Bognár hamarosan, a nyolcvanas évek közepén már magyar zenekarokat utaztatott külföldre, majd a rendszerváltás körül előbb bejárta a világot, majd létrehozta a Bahia lemezkiadót és bolthálózatot. Előbbivel underground zenekarok anyagait adta ki, utóbbival pedig hazahozta a nagyvilágot azoknak, akik nem tudtak utazni.

„Közép- és Dél-Amerikából és főleg Délkelet-Ázsiából, néhány afrikai országból is, odautazva vásároltunk termékeket, hazajuttattuk ezeket már legális úton, és boltokat, majd egy közép-európai bolthálózatot szerveztünk. A csúcsidőszakában 60 Bahia-bolt volt” - mondta Bognár.

Koncerthajó a Dunán

A nagy váltás aztán a kétezres évek elején érkezett, miután Párizsban megismert egy hajót, ami művészeti helyszínként funkcionált.

„Ott értettem meg, hogy ez milyen elképesztően nagy lehetőség. És amikor onnan visszatértem, és itt a városvezetésnek elmondtam, hogy körülbelül mi történt, akkor tettem egy bátortalan javaslatot, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk mi is egy ilyen hajót építeni. És mivel az én apósom a hajógyár főmérnöke volt, és én is mérnöktanárként végeztem, nem áll távolt tőlem ez a típusú gondolkodás” - emlékezett vissza Bognár, és azt is hozzátette, hogy a városházán eleinte nem nagyon tudtak mit kezdeni az ötletével, mert hasonló engedélyeket még soha nem adtak ki korábban.

Először persze meg kellett találni a hajót.

Akkor történt, hogy az amerikaiak lebombázták az újvidéki hidat. Ugye ez a balkáni háború lezárásához szükséges lépés volt. Megállt a Dunán a hajózás, és egy csomó hajó valahol ott rekedt. És ezeknek lejártak a forgalmi engedélyeik, aminek az a neve, hogy üzemképes igazolvány. Ez az effektív hajó talán moldáv lobogó alatt, szerb tulajdonban, a Duna-deltában, Ukrajnában rekedt.

A hajó két telet eltöltött anélkül, hogy megmozdult volna, és az egyik motorblokkja a nagyon nagy hidegben megrepedt. Ezért a jó motorját kivették belőle, és onnantól már ócskavas volt, nem tudott önjárni, és nem volt esélye, hogy megcsinálják - ezért aztán olcsón meg lehetett venni. Bognárék megragadták a lehetőséget, de az igazi nehézségek csak ezután kezdődtek. Több mint másfél évig tartott a hajó átépítése, a nyitásra már csődközeli helyzetbe kerültek.

„Az a helyzet, hogy az A38 egy olyan épület, ami 12 ezer különböző méretű téglából épült. 12 ezer fém műhelyrajzot kellett elkészíteni, és ezt hegesztett kötéssel kellett elkészíteni. Tehát azért tartott ez ilyen sokáig, és azért volt ilyen kegyetlen drága, mert a vasat nem lehet malterral kikenni, hanem milliméterre pontosan kellett dolgozni” - mesélte Bognár.

Kiépül a stúdiókomlexum

A költségek ráadásul a nyitás után is óriásiak voltak, ami abból adódott, hogy egy hajót sokkal több pénz fenntartani, mint egy épületet. Folyamatosan dolgoznia kell például egy kapitánynak és két matróznak, akik a bonyolult berendezések karbantartásáért is felelnek. A megoldás Bognár régi szenvedélye, a koncertek rögzítése és közzététele lett, immár broadcast minőségben.

Már 2004-ben a Duna TV átvett itt felvett koncerteket. És abból folyamatosan haladva ezt az üzleti lábunkat nagyon nagyra növesztettük. Mára az a rendkívüli ebben, hogy úgy építettük ki, hogy képes legyen bármelyik program bármelyik felületet kiszolgálni: streamplatformot, rádiót vagy tévét.

Mára az A38 egy igazi stúdiókomplexum, ami három összekapcsolt hajón működik, és ahol akár párhuzamosan egyszerre tudnak rögzíteni és streamelni több konferenciát, fogadást, koncertet. A második hajó, ami egykor galéria volt, ma a Petőfi Rádió otthona, és több stúdió található rajta. A harmadik hajó raktárként és szennyvíztartályként üzemel. A stúdiórendszer koronaékszere a panorámastúdió, amit a főhajóra építettek rá a Petőfi TV megrendelésére, és amire Bognár nagyon büszke:

„New Yorkban a Times Square-en van egy bérelhető televízióstúdió, amit mindenki megpróbál 1-2 órára kibérelni. Egyszer a nyolcvanas években a Vitray közvetített onnan egy napot, és véletlenül pont ott voltam. És azt gondolom, hogy ez egy kicsivel jobban néz ki."

Bizonytalan folytatás

Az utóbbi években az A38 fő bevételi forrása a stúdió volt, nem a koncerttermek. A hajó működése ezért most veszélybe került: a Petőfi TV novembertől nem készít több adást itt, és a koncertfilmeket sem veszik át. Bognár többször is tárgyalt már az új kormánnyal, de amíg nem áll fel a közmédia új vezetése, nem kötnek új szerződéseket, így egyelőre nem lehet tudni, hogy folytatódik-e a 2004 óta tartó együttműködés.

„Azt szokták mondani most a hajómérnökök, hogy amennyi vas van a három hajóban, beépítve és bekábelezve, azt szerintük ma körülbelül 10 milliárd forintba kerülne megépíteni. Ha még ehhez hozzávesszük a technológiai és szakmabeli tudást, az is sokat jelent. Az a helyzet, hogy ez így nagyon drága, hogy itt áll. Ha nem kapunk kellő mennyiségű feladatot, vagy nem tudunk kellő mennyiségű feladatot találni, akkor egyetlen esélyünk van: hogy ezt innen el kell vinni, mert nagyon drága az üzemeltetése” - mondta Bognár, majd hozzátette, hogy nagyon jó viszonyt ápol a bécsi városvezetéssel, valamint Pozsonyban és Belgrádban is vannak kapcsolatai, de ő szeretné Budapesten tartani a hajót, amennyiben ez lehetséges.

Egyedülálló koncertarchívum

Az elmúlt 23 évben több mint ötezer koncertet rögzítettek az A38-on, de megrendelő hiányában most a felvételek is leálltak. Így pedig nem bővül tovább Bognár archiválási szenvedélyének csúcsterméke, a Magyar Popkulturális Értéktár, amely örök emléket állít a hazai könnyűzene szereplőinek az interneten, jórészt a hajón felvett fellépéseik alapján.

„A magyar nyelvű művészet leginkább a könnyűzene által és némiképp a film által jut el a fiatalokhoz. Nekem négy gyerekem van, végignéztem, hogy mi az, ami még megérinti őket, és látom, hogy ez egy nagyon fontos eleme annak. Úgy gondolom, hogy az, hogy van Magyarországon egy ilyen könnyűzenei adatbázis, amibe egyébként a Fonó meg a BMC meg az Akvárium is tett bele felvételeket, az világszinten is egyedülálló” - jelentette ki Bognár Attila.

A koncertek azonban egyelőre nem állnak le. Ottjártunkkor épp Barabás Lőrinc és egy világhírű svájci trombitás, Erik Truffaz lépett fel. Néhány hónapon belül pedig az is eldől, hogy mi lesz az A38 hajó további sorsa.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Újraindult a Népszabadság, pontosan tíz évvel a megszüntetése után

Biztonsági okokból bezár a lisszaboni Francia Liceum

Kiszivárgott jelentés: az uniós drónvédelmi programok harmada valósul meg 2030-ig