A piacok nemcsak az EKB hivatalos döntéseire reagálnak, hanem a döntéshozók beszédeire és interjúira is, amelyek összesített hatása vetekszik a formális bejelentésekkel – derül ki egy új kutatásból.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak beszédei és interjúi a csütörtökön közzétett EKB-tanulmány szerint ugyanakkora hatással lehetnek a piacokra, mint a hivatalos monetáris politikai bejelentések.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Klodiana Istrefi, Florens Odendahl és Giulia Sestrieri közgazdászok kutatása arra jutott, hogy a piacok nemcsak az EKB hathetente meghozott kamat- és egyéb monetáris döntéseire reagálnak, hanem arra is, amit a meghatározó döntéshozók a két ülés közötti időszakban mondanak.
Ezek a megszólalások alakítják a monetáris politika jövőbeli irányával kapcsolatos piaci várakozásokat, ami végső soron az inflációra és a munkanélküliségre is hatással van az euróövezetben.
Noha egyetlen beszéd vagy interjú hatását nehéz kimutatni, a tanulmány szerint összességében a piacra gyakorolt befolyásuk már összemérhető a hivatalos döntésbejelentésekkel.
„Eredményeink azt mutatják, hogy az ülések közötti kommunikációs eseményekre adott piaci reakció gyakran akkora, mint a Kormányzótanács döntéseinek hivatalos bejelentéseire adott reakció” – írták a szerzők az EKB blogján.
„Azt is megállapítottuk, hogy az ülések közötti kommunikációs események segítenek pontosabban megbecsülni a monetáris politika gazdasági hatását az euróövezetben” – tették hozzá.
A szerzők létrehozták az „Euro Area Communication Event Study Database” nevű adatbázist, amely 304 hivatalos politikai döntést és mintegy 5000 nyilvános eseményt tartalmaz az 1999. januári indulástól 2024 elejéig.
Megvizsgálták az EKB elnökeinek, igazgatósági tagjainak, valamint Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország – az euróövezet négy legnagyobb gazdasága – nemzeti jegybankelnökeinek beszédeit és interjúit.
„Azt találtuk, hogy a hivatalos döntésbejelentések mintegy 45 százaléka váltott ki érdemi piaci reakciót. Ezzel szemben az ülések közötti kommunikációs események eredményei jóval szórtabbak voltak, és kisebb hányaduk járt jelentős piaci reakcióval” – írták a szerzők, hozzátéve, hogy ez az eredmény nem meglepő.
„A Kormányzótanács üléseit követő hivatalos bejelentések szükségszerűen a monetáris politikai döntésekre koncentrálnak, míg az ülések közötti kommunikációs események jóval szélesebb témakört fednek le” – fogalmaztak.
Ugyanakkor az ilyen nyilvános megszólalások sokkal gyakoribbak, mint a hivatalos döntésbejelentések, ezért összesített hatásuk már jelentős.
A tanulmány azt is mérte, hogy a különböző szereplők beszédei és interjúi közül kik gyakorolják a legnagyobb befolyást a piacokra. Az eredmények szerint az EKB-elnököknek „átlagosan a legnagyobb a hatásuk”, őket a nemzeti jegybankelnökök, majd az EKB igazgatósági tagjai követik.
„Ez rámutat arra, milyen fontos az EKB elnökén és az Igazgatóság tagjain túl is figyelemmel kísérni a monetáris politika kommunikációját egy olyan heterogén monetáris unióban, ahol az országok jelentősen eltérnek gazdasági szerkezetükben, államadósságuk szintjében, valamint a háztartások és vállalatok pénzügyi helyzetében” – áll a jelentésben.