Egy új, a külföldre költözők adórendszereit vizsgáló világranglistán két európai ország került a top 10-be, Németország viszont az utolsó lett. A jelentés azt is megmutatja, hogy az alacsony adók önmagukban miért nem tesznek vonzóvá egy országot.
A Global Citizen Solutions (GCS) friss rangsora 48 joghatóságot hasonlít össze ezek alapján a szempontok alapján. Európában Málta és Ciprus áll az élen, noha egyikük sem kínálja a legalacsonyabb névleges személyi jövedelemadó-kulcsot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés 11 mutatót használ, amelyeket három kategóriába sorol: adóterhelés, adószerkezet és befektetési migráció, ez utóbbi a letelepedéshez vagy állampolgársághoz vezető utakat foglalja magában. Ezek együtt adják ki az összesített pontszámot. A magasabb pontszám kedvezőbb feltételeket jelez a nemzetközileg mobil személyek számára.
Az adóoptimalizálás azt jelenti, hogy valaki törvényes eszközökkel úgy rendezi pénzügyeit, hogy csökkentse a fizetendő adó összegét.
Málta és Ciprus a legjobb tízben
A globális top tízbe bekerülő két európai ország, Málta és Ciprus, azért ért el magas pontszámot, mert kedvező adózási feltételeket kínálnak bizonyos oda költöző személyeknek, különösen a külföldön szerzett jövedelmekre, nem pusztán alacsony adókulcsokkal versenyeznek.
Málta és Ciprus egyaránt 100-ból 82 pontot kapott az adóterhelésre, és 63-at az adószerkezetre. A befektetési migráció terén Málta 83 pontot ért el, ezzel kissé megelőzve a 78 pontot szerző Ciprust. Ezek a pontszámok Máltát összesítésben a hatodik, Ciprust a tizedik helyre sorolják.
A GCS szerint mindkét ország „kedvezményes adózási rendszerekkel, nem pedig alacsony névleges adókulcsokkal” vívta ki helyezését.
Az európai első ötöst Monaco (68,6), Grúzia (68,3) és Bulgária (62,8) teszi teljessé.
Ezek után valamennyi európai pontszám 60 alá esik, a globális rangsorban pedig már a legjobb húszon kívül találhatók.
Németország a világlista utolsó helyén
A 48 vizsgált joghatóság közül Németország végzett az utolsó helyen. Az ország az adószerkezetre – amely a külföldi jövedelmek és a kivándorlók adóztatását méri – mindössze 100-ból 17 pontot kapott.
A jelentés a németországi illetőségűek világszintű jövedelmének adóztatását, az örökösödési adót és a kilépési adót jelöli meg a gyenge helyezés fő okaként.
Dánia (30,4), Spanyolország (36,9), Franciaország (37,7) és Norvégia (38,4) szintén az európai rangsor alsó részében szerepel.
Az ezt követő legalacsonyabb európai pontszám az Egyesült Királyságé, 50,9-cel; a magasabb érték kedvezőbb adózási feltételeket jelent a külföldre költözők számára.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Olaszország ér el legjobb eredményt 56,9 ponttal: ezzel Európában a kilencedik, világszinten a 26. helyen áll.
Számos más európai joghatóság pontszáma is közel esik egymáshoz: Svájc 58,2, Hollandia 51,2 pontot kapott. Ebbe a sávba tartozik Törökország (56,9), Magyarország (54,9), Svédország (54,1) és Írország (53,1) is.
Adóterhelésben Monaco, Bulgária és Andorra áll az élen
Más képet kapunk, ha a rangsor három elemét külön-külön vizsgáljuk.
Az adóterhelésre adott pontszám a személyi jövedelemadót, a tőzsdén jegyzett értékpapírok árfolyamnyereség-adóját, a nettó vagyonadót és az örökösödési adót foglalja magában.
Az adóterhelés tekintetében Monaco (93), Bulgária (92) és Andorra (89) szerepel a legjobban, őket követi Málta (82) és Ciprus (82).
Ezen a mutatón Spanyolország (25), Franciaország (26) és Dánia (30) éri el a legalacsonyabb európai pontszámot. Németország, bár összesítésben az utolsó, itt 40 pontot kap.
Hogyan adóztatják az országok a külföldi jövedelmet?
Az adószerkezet azt vizsgálja, miként adóztat egy ország a külföldön szerzett jövedelmeket és a távozókat. Európában Málta és Ciprus áll az élen 63 pontos eredménnyel.
A rangsor végén Németország áll 17 ponttal, majd Magyarország (25), Andorra (26), Észtország (27) és Bulgária (29) következik. Törökország szintén 29 pontot kapott, de a jelentésben külön kategóriában szerepel.
Egy ország tehát jól teljesíthet egy mutatóban, miközben összességében gyengén szerepel. Ahogy a GCS fogalmaz: „A legfontosabb megállapítás, hogy egy joghatóság adókulcsa és az adórendszerének szerkezete nagyrészt független egymástól.”
Az index értékének 85 százalékát az adóterhelés és az adószerkezet adja, egyenlő súllyal.
Európa helye a világ rangsorában
Az összesítésben az Egyesült Arab Emírségek (EAE) végzett az első helyen 82,7 ponttal. Az országban nincs személyi jövedelemadó, 5 százalékos fogyasztási adó van érvényben, és kilépési adót sem vetnek ki.
Második Antigua és Barbuda (82,2), majd Paraguay (77,2), Hongkong (76,9) és a Bahamák (76,2) következik.
A lista másik végén az Egyesült Államok 33,5 ponttal a 46. helyen áll; ennél alacsonyabb pontszámot csak Dánia és Németország ér el. Japán 36,4 ponttal a 45. helyre kerül.
Jelent-e a kedvező adózási pontszám jobb életszínvonalat?
A jelentés eredményeit összeveti a Global Passport Index 2026 életminőségi rangsorával is. Azok az országok, amelyek jól szerepelnek az életminőség terén, adózási szempontból gyakran gyengébben teljesítenek.
Svédország az életminőség globális rangsorában a második, ám az adóoptimalizálásban csak a 32. helyen áll. Németország a harmadik, illetve a 48., Dánia a negyedik és a 47., Norvégia pedig az ötödik és a 40. helyet foglalja el a két listán.
A jelentés ugyanakkor hét kivételt is azonosít, amelyek az adóoptimalizálásban a mezőny első felében, az életminőség terén pedig a legjobb 50 között szerepelnek: Málta, Ciprus, Portugália, Svájc, Uruguay, Costa Rica és Mauritius. Portugália adózási szempontból a 23., életminőségben a 11., míg Málta a hatodik, illetve a 28. helyen áll.
A hét ország egyike sem alkalmaz nulla százalékos jövedelemadó-kulcsot. A jelentés szerint ehelyett kedvezően kezelik a külföldi jövedelmeket: mentességekkel, speciális adózási rezsimekkel vagy olyan szabályokkal, amelyek csak a hazautaláskor adóztatják meg ezeket. Így képesek vonzani a külföldre költözőket, miközben továbbra is beszednek annyi adóbevételt, hogy finanszírozni tudják a közszolgáltatásokat.
A 48 vizsgált joghatóságot nem gazdaságuk mérete, hanem az alapján választották ki, mennyire relevánsak a letelepedés és az adótervezés szempontjából.