Az európai kormányok adócsökkentéssel és támogatásokkal enyhítik a rekord benzin‑ és dízelárakat; a francia, német és spanyol lépések közben az EU-ra az USA dízelkiviteli korlátozásainak kockázata is nehezedik.
A Közel-Keleten és Ukrajnában zajló háborúk arra késztetik Európa-szerte a kormányokat, hogy támogatásokat vezessenek be, adókat módosítsanak és politikákat vizsgáljanak felül, hogy megvédjék gazdaságukat, vállalataikat és háztartásaikat a rekordmagas benzin- és dízeláraktól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint a világ számos országa lépett közbe, hogy mérsékelje a csökkent energiaellátás és a megugró üzemanyagárak gazdasági hatását az iráni háború kezdete óta. A szerdán közzétett jelentés szerint a gazdasági károk fékezésére a legtöbb intézkedést hozó tíz ország közül hét az Európai Unióban van.
Mielőtt az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, Oroszország Ukrajna elleni háborúja már felborította a globális energiaellátást és káoszt okozott Európában. Az EU a felhasznált kőolaj szinte teljes egészét és a földgáz 85%-át importálja. Összességében a behozatal fedezi a blokk energiaigényének 57%-át, miközben a belföldön termelt energia jelentős része megújuló és nukleáris forrásokból származik – közölte az EU statisztikai hivatala.
Európában egyre nagyobb a frusztráció, mivel néhány országban minden korábbinál magasabbra emelkedtek a benzinkutakon fizetendő árak. A kampányszervezet, a Transport & Environment adatai szerint az uniós autósok naponta 203 millió euróval többet költenek kizárólag dízelre.
„Kegyetlen irónia, hogy az Egyesült Államok a legkevésbé kiszolgáltatott egy saját maga okozta válsággal szemben, miközben ismét Európa gazdasága viseli a csapást” – mondta Antony Froggatt, a szervezet elemzője.
Néhány európai kormány milliárdokat költ arra, hogy átsegítse országát a jelenlegi energiaválságon.
A brüsszeli uniós vezetők ideiglenes felhatalmazást adtak a tagállamoknak, hogy állami támogatást nyújtsanak a háztartásoknak és az energiaigényes ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és a halászatnak.
Emellett korlátozott mozgásteret biztosítottak az uniós költségvetési szabályok alól azoknál a beruházásoknál, amelyek erősítik az energiaellátás biztonságát, és csökkentik a blokk hosszú távú függését az importált kőolajtól és földgáztól.
„Az embereket és a vállalkozásokat egyaránt szorongatja a magasabb energiaárak és a hitelfelvételi költségek okozta nyomás” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt heti, az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében.
„Meg kell dupláznunk az olcsó, hazai, tiszta energiába – legyen az megújuló, nukleáris, biometán vagy más – történő beruházásainkat, hogy függetlenséget biztosítsunk magunknak és leszorítsuk az energiaárakat.”
Franciaország bővíti a dízelhasználóknak és a gyakran autózóknak nyújtott támogatásokat
Franciaország célzott intézkedések egyre szélesebb körét vezette be, hogy tompítsa a fogyasztókra, valamint az üzemanyag-intenzív vállalkozásokra nehezedő árnyomást.
A francia kormány kedden egy 450 millió eurós csomagot jelentett be a könnyítések bővítésére. Kiterjesztette a jövedelemalapú támogatást azokra, akik naponta oda-vissza több mint 30 kilométert autóznak a munkahelyükre, vagy évente több mint 8000 kilométert tesznek meg szakmai célból. A bővítés révén 5,5 millió munkavállaló válik jogosulttá 100 eurós kifizetésekre, amelyek az év végéig segítenek fedezni az üzemanyagköltségeket – közölte a kormány.
Az új csomag az év végéig meghosszabbítja az üzemanyag-támogatásokat a gazdálkodók, a halászok és az építőipari cégek számára is. Emellett az energiaszámlák kifizetését segítő, 48 és 277 euró közötti értékű energiacsekkeket is három hónappal korábban bocsátják ki, hogy 5,8 millió családnak segítsenek a téli számlák fedezésében.
Emmanuel Macron francia elnök arra kérte von der Leyent, fontolja meg az uniós üzemanyag-minőségi előírások – például a sűrűségre, a kéntartalomra és más paraméterekre vonatkozó szabályok – enyhítését, hogy növelni lehessen a dízel- és kerozingyártást Európában. Az EU a COVID–19-járvány idején már tett hasonló lépést.
Az EU végrehajtó testületének írt levelében Macron arra figyelmeztetett, hogy a globális olajpiacon hamarosan „erős áremelkedés” következhet, ha az Irán partjainál fekvő Hormuzi-szoros továbbra sem nyílik meg a tankhajó-forgalom előtt, és nem javítják meg a Szaúd-Arábiát a Vörös-tengerrel összekötő kelet–nyugati vezetéket – számolt be az Associated Press.
Emellett azt is sürgette, hogy az EU emelje 7%-ról 10%-ra a hagyományos biodízel megengedett arányát a szabványos dízel üzemanyagban.
Németország és Spanyolország üzemanyagadót csökkent
Németországban június végén járt le egy két hónapra szóló üzemanyagadó-csökkentési kör. A kormány múlt héten megállapodott a kedvezmény meghosszabbításáról, amely literenként 17 centtel mérsékli a benzin és a dízel árát október 1-jétől az év végéig. A német kormány szerint az új csökkentés költsége 2,5 milliárd euró lesz.
A kabinet azt is közölte, hogy tárgyalásokat kezd az olajiparral egy üzemanyagár-plafon 2027. január 1-jéig történő bevezetéséről. Belgiumban és Luxemburgban évtizedek óta működnek hasonló árplafonok.
Spanyolország kormánya szintén meghosszabbította azokat a benzin- és dízeladó-kedvezményeket, amelyeket márciusban vezetett be egy 5 milliárd eurós (5,7 milliárd dolláros) csomag részeként az iráni háború hazai energiaárakra gyakorolt hatásainak ellensúlyozására.
Az adókedvezmény ebben a hónapban literenként 5 centet jelentett. Egy automatikus mechanizmus értelmében ez literenként 20 centre emelkedne, ha az éves üzemanyagár-infláció meghaladná a 15%-ot.
A kormány az üzemanyag-támogatásokat is meghosszabbította a közlekedési vállalatok, a gazdálkodók, az állattartók és a halászok számára.
Az Egyesült Államok az EU egyik legfontosabb energiaszállítójává vált
A nemzeti mentőprogramok mellett az uniós országok a Nemzetközi Energiaügynökség 32 tagállamának megállapodása részeként stratégiai tartalékaikhoz is hozzányúltak, hogy 400 millió hordónyi olajat tegyenek elérhetővé a piac számára vészhelyzeti készleteikből.
Az EU azon dolgozott, hogy csökkentse az Oroszországból importált energiától való függését: több megújuló energiát termel, és berendezéseket, iparágakat állít át a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára.
Von der Leyen szerint a nagyobb mértékű villamosítás 2040-ig évente 260 milliárd euróval (296,6 milliárd dollárral) csökkenthetné az EU számláját az importált kőolajért, gázért és más fosszilis tüzelőanyagokért.
Amint az EU igyekezett leválni az orosz energiáról, egyre inkább az Egyesült Államokra támaszkodott. Von der Leyen tavaly megállapodást kötött Donald Trump elnökkel, amelynek része volt, hogy az EU három év alatt 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát.
Az iráni háború még fontosabbá, ugyanakkor bonyolultabbá is tette ezt a kapcsolatot az EU számára, amely egyre inkább az Egyesült Államokra támaszkodik dízel iránti igényeinek kielégítésében. Trump e heti támogatása az amerikai dízelexport betiltására – a belföldi árak mérséklése érdekében – aggodalmat keltett a blokkban, amelynek alternatív forrásokat kellene találnia erre az üzemanyagra.
Brüsszel arra próbálja rávenni Washingtont, hogy álljon el a külföldre irányuló dízelértékesítés felfüggesztésének ötletétől.
„Úgy véljük, ez rossz ötlet” – mondta csütörtökön Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője. „Az EU és az Egyesült Államok energiaterületen folytatott együttműködése erős, stabil és kölcsönösen előnyös. Bármilyen fennakadás kockázatot jelentene mindkét fél számára.”