Az európai kormányok üzemanyag-adót csökkentenek, támogatást adnak és energiaszabályokat módosítanak, hogy mérsékeljék a rekord benzin- és dízelárak hatását. Franciaország, Németország és Spanyolország növeli a támogatást, miközben az EU-t az amerikai dízelexport esetleges korlátozása fenyegeti.
A Közel-Keleten és Ukrajnában zajló háborúk arra késztetik Európa-szerte a kormányokat, hogy támogatásokat vezessenek be, adókat módosítsanak és felülvizsgálják politikájukat, hogy megvédjék gazdaságukat, vállalataikat és a háztartásokat a rekordmagas benzin- és dízeláraktól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint világszerte számos ország avatkozott be, hogy mérsékelje az energiaellátás szűkülésének és a száguldó üzemanyagáraknak a gazdasági hatásait az iráni háború kezdete óta. Az OECD szerdán közzétett jelentése szerint a gazdasági károk fékezésére a legtöbb intézkedést hozó 10 állam közül hét az Európai Unióban van.
Mielőtt az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, Oroszország ukrajnai háborúja már felforgatta a globális energiaellátást, és feszültséget keltett Európában. Az EU az általa felhasznált kőolaj szinte teljes egészét, valamint földgázának 85 százalékát importálja. Összességében a behozatal az unió energiaigényének 57 százalékát fedezi, miközben a belföldi termelés nagy része megújuló és nukleáris forrásokból származik az uniós statisztikai hivatal adatai szerint.
Az európaiak egyre elégedetlenebbek, mivel egyes országokban történelmi csúcsra emelkedtek az üzemanyagárak a benzinkutaknál. Az EU autósai naponta átlagosan további 203 millió eurót költenek csak dízelre a Transport & Environment nevű kampányszervezet számításai szerint.
„Keserű irónia, hogy az Egyesült Államok a legkevésbé sebezhető a saját maga okozta válsággal szemben, miközben ismét az európai gazdaság viseli a következményeket” – mondta Antony Froggatt, a szervezet elemzője.
Néhány európai kormány milliárdokat költ arra, hogy országa átvészelje a jelenlegi energiaválságot.
Az uniós vezetők Brüsszelben ideiglenesen nagyobb mozgásteret adtak a tagállamoknak ahhoz, hogy állami támogatást nyújtsanak a háztartásoknak és az energiaintenzív ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és a halászatnak.
Emellett korlátozott eltérést engedélyeztek az uniós költségvetési szabályoktól az olyan beruházások esetében, amelyek erősítik az energiaellátás biztonságát, és hosszú távon csökkentik az unió függését az importált kőolajtól és földgáztól.
„Az emelkedő energiaárak és hitelköltségek okozta nyomás egyre jobban sújtja az embereket és a vállalkozásokat” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt heti, az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében.
„Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket az olcsó, hazai, tiszta energia terén – legyen az megújuló, nukleáris, biometán vagy más –, hogy függetlenséget adjon nekünk, és leszorítsa az energiaárakat.”
Franciaország bővíti a dízelfogyasztók és a sokat autózók támogatását
Franciaország egyre szélesebb körű, célzott intézkedéscsomagokat fogad el, hogy mérsékelje a fogyasztókra és az üzemanyag-intenzív vállalkozásokra nehezedő áremelkedést.
A francia kormány kedden egy 450 millió eurós csomagot jelentett be a könnyítések bővítésére. Kiterjesztette a jövedelemhez kötött támogatást azokra, akik naponta több mint 30 kilométert ingáznak oda-vissza a munkahelyükre, vagy évente 8000 kilométernél többet vezetnek szakmai célból. A bővítésnek köszönhetően 5,5 millió munkavállaló jogosult 100 eurós kifizetésekre az év végéig, hogy fedezni tudja üzemanyagköltségeit – közölte a kormány.
Az új csomag az év végéig meghosszabbítja az üzemanyag-támogatásokat a gazdálkodók, halászok és építőipari cégek számára is. Emellett a 48 és 277 euró közötti értékű energiautalványokat három hónappal korábban elérhetővé teszik, hogy 5,8 millió családnak segítsenek kifizetni a téli energiaszámlákat.
Emmanuel Macron francia elnök arra kérte von der Leyent, fontolja meg az uniós üzemanyag-minőségi előírások, például a sűrűségi és kéntartalmi határértékek enyhítését, hogy növelni lehessen a dízel- és kerozingyártást Európában. Az EU a COVID–19-pandémia idején már tett hasonló lépést.
Macron az Európai Bizottságnak küldött levelében arra figyelmeztetett, hogy a globális olajpiacon hamarosan „jelentős áremelkedések” következnek be, ha az Irán partjai mellett húzódó Hormuzi-szoros továbbra sem nyílik meg a tankhajók előtt, és a Szaúd-Arábiát a Vörös-tengerrel összekötő kelet–nyugati vezetéket nem javítják meg – írta az Associated Press.
Egyúttal azt is sürgette, hogy az EU emelje a hagyományos biodízel arányának felső határát a standard dízelüzemanyagban 7 százalékról 10 százalékra.
Németország és Spanyolország csökkenti az üzemanyag-adókat
Németországban június végén járt le az üzemanyag-adó ideiglenes, két hónapos csökkentése. A kormány múlt héten megállapodott az adócsökkentés meghosszabbításáról, amely október 1-jétől az év végéig literenként 17 centtel mérsékli a benzin és a dízel árát. A német kormány szerint az új kedvezmény 2,5 milliárd euróba kerül.
A kabinet azt is közölte, hogy tárgyalásokat kezd az olajiparral egy üzemanyagár-plafon bevezetéséről, amely legkésőbb január 1-jén lépne életbe. Belgiumban és Luxemburgban hasonló árkorlátok évtizedek óta érvényben vannak.
Spanyolország kormánya szintén meghosszabbította a benzinre és dízelre vonatkozó adócsökkentést, amelyet márciusban vezetett be egy 5 milliárd eurós (5,7 milliárd dolláros) csomag részeként, hogy ellensúlyozza az iráni háború belföldi energiaárakra gyakorolt hatásait.
A kedvezmény ebben a hónapban literenként 5 centet jelentett. Egy automatikus mechanizmus értelmében ez 20 centre emelkedne, ha az üzemanyagárak éves inflációja meghaladná a 15 százalékot.
A kormány az üzemanyag-támogatásokat a közlekedési vállalatok, a gazdálkodók, az állattenyésztők és a halászok számára is meghosszabbította.
Az Egyesült Államok az EU egyik legfontosabb energiaforrásává vált
A nemzeti mentőcsomagok mellett az uniós országok stratégiai tartalékaikhoz is hozzányúltak, a Nemzetközi Energiaügynökség 32 tagállama közötti megállapodás részeként, amely 400 millió hordónyi olajat engedett ki a vészhelyzeti készletekből a piacra.
Az EU igyekszik csökkenteni az Oroszországból származó energiaimporttól való függését azáltal, hogy több megújuló energiát termel, valamint a berendezéseket és iparágakat a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára állítja át.
Von der Leyen szerint a nagyobb mértékű villamosítás 2040-re évente 260 milliárd euróval (296,6 milliárd dollárral) csökkentheti az EU számláját az importált kőolaj, gáz és más fosszilis energiahordozók után.
Ahogy az EU próbál leválni az orosz energiáról, egyre inkább az Egyesült Államokra támaszkodik. Von der Leyen tavaly olyan megállapodást kötött Donald Trump elnökkel, amelyben az unió vállalta, hogy három év alatt 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát.
Az iráni háború egyszerre tette létfontosságúbbá és bonyolultabbá ezt a kapcsolatot az EU számára, amely egyre nagyobb mértékben támaszkodik az Egyesült Államokra dízelimportban. Trumpnak az exporttilalom bevezetését támogató, a belföldi árak csökkentését célzó javaslata ezen a héten aggodalmat keltett a blokkban, amelynek így új forrásokat kellene találnia a dízel beszerzésére.
Brüsszel arra kéri Washingtont, hogy álljon el a külföldre irányuló dízelexport felfüggesztésének tervétől.
„Úgy véljük, ez rossz ötlet” – mondta csütörtökön Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője. „Az EU és az Egyesült Államok együttműködése az energia területén erős, stabil és kölcsönösen előnyös. Bármilyen zavar kockázatot jelentene, és mindkét oldalt kedvezőtlenül érinthetné.”