A Warsaw Security Forumon Lengyelország, Németország, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei értékelték a Trump-kormány orosz dízelre vonatkozó döntését, és megvitatták az Ukrajnára váró téli kihívásokat.
Az idei Warsaw Security Forum egyik vezető témája a hivatalos és a folyosói beszélgetéseken egyaránt az úgynevezett „diesel deal”, vagyis az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodás, amelyet Donald Trump jelentett be a közösségi médiában. A konferencián korábban Tusk lengyel miniszterelnök is felszólalt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megállapodás értelmében Moszkvának azonnal 300 ezer tonna gázolajat kell rendelkezésre bocsátania az Egyesült Államok és a világpiac számára, novemberben pedig újabb 500 ezer tonnát kell szállítania. Ezt követően további egymillió tonna kerülne a piacra. A szállítások lehetővé tétele érdekében Washington széles körű mentességet adott a szankciók alól az orosz dízelolajra, amely 2027 áprilisáig lenne érvényben. Ez a döntés aggodalmat kelt Ukrajnában és szövetségesei körében.
Lengyelország miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, Radosław Sikorski felidézte az Egyesült Államok elnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatát.
„Trump elnök igazat mondott, amikor kijelentette, hogy segített megválasztani a köztársasági elnökünket” – idézte fel Sikorski. „Ezért számítok a mi MAGA-elnökünkre (Karol Nawrockira), hogy kihasználja barátságát Trump elnökkel két dolog érdekében. Először is, hogy biztosítsa egy állandó amerikai bázis létrehozását Lengyelországban. Másodszor pedig, hogy elmagyarázza neki: Putyin az agresszor, Zelenszkij pedig az agresszió áldozata. A háborúnak úgy lehet véget vetni, ha meggyőzzük az agresszort, hogy mérsékelje ambícióit, nem pedig úgy, hogy az áldozatot kérjük kapitulációra” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter.
A befagyasztott orosz állami vagyon ügyében Sikorski ugyanilyen határozott volt. „Pletykák is keringenek arról, hogy egyesek arra számítanak: ezeket az eszközöket visszaadják Oroszországnak. Nem hiszem, hogy csak a magam nevében beszélek, amikor azt mondom: csak a holttestünkön keresztül” – hangsúlyozta.
A fronthelyzetről és a télre való felkészülésről szólva a lengyel miniszter részletesen értékelte az egyes hadszíntereket: „A tengeren egy haditengerészet nélküli ország blokád alá vett egy hatalmas flottával rendelkező országot, és egyikük sem tud gabonát exportálni. Az oroszok azonban nem uralják a tengert. Szárazföldön Putyin teljesen elakadt. Gyakorlatilag már a tizenharmadik éve vívja ezt a háborút, és még mindig nem tud győzelmet aratni.
Becsléseink szerint a Donbaszban megmaradt erődítmények elfoglalásához még több százezer katonára lenne szüksége. A levegőben egyik ország gépei sem repülhetnek a másik területe felett. Az oroszoknak annyiban van előnyük, hogy siklóbombákat dobnak le a saját területükről. Ukrajna viszont finomítókat és adatközpontokat támad (drónokkal). Az oroszok a városok terrorizálására törekednek. Kérdezzék meg az egyes országok minisztereit: Londont és Hamburgot is támadások érték – ez morális összeomláshoz vezetett? Nem. Rengeteg embert meg lehet ölni, számos háborús bűncselekményt el lehet követni, de ettől még nem ér véget a háború. Putyin azonban továbbra is azt hiszi, hogy nála vannak ezek a lapok, ezért a horizont, amelyre tekintenünk kell, a jövő év közepe” – értékelte Sikorski.
A lengyel diplomácia vezetője az Európai Unió Ukrajna támogatása szempontjából fontos konkrét döntéseire is rámutatott. „Most, hogy Magyarország visszavonta a vétóját, milliárdos nagyságrendű kifizetések szabadulnak fel az Európai Békeeszközből, ami lehetővé teszi több tagállam számára, hogy növelje Ukrajna finanszírozását. Van emellett egy 150 milliárd összegű, kedvező kamatozású hitelkeret is a tagállamok számára a védelmi ipar modernizálására. Ez nem kevés. E programok egy részét Ukrajnával közösen fogjuk megvalósítani” – tette hozzá Sikorski.
A vita végén Radosław Sikorski a középtávú európai biztonsági kilátásokat is összefoglalta: „Középtávon már nem kell pánikba esnünk Oroszország miatt. A fenyegetés valós, de ez a hatalom közel sem olyan, amilyennek korábban látszott. Ha teljesítjük mindazt, amire már elköteleztük magunkat a hágai és az ankarai csúcson, akkor az évtized végére olyan hadseregeink lesznek – Németországnak, Lengyelországnak és másoknak –, amelyeket Putyin nem lesz képes hatékonyan megtámadni. A tét nem az, hogy megszállnak-e bennünket. A tét Európa státusza a globális hatalmi rendszerben.”
Wadephul: tartani az irányt és erősíteni a szankciókat
Németország külügyminisztere, Johann Wadephul hangsúlyozta, hogy Európának saját pályáján kell maradnia. „Nekünk a saját feladatainkat kell végeznünk, és ki kell tartanunk az ügyünk mellett. Nem a szankciós rezsim enyhítésének, hanem a megerősítésének van itt az ideje. Az Európai Unió tegnap ezt tette, amikor újabb 1600 személyre, vállalatra és szervezetre terjesztette ki a szankciókat. Pontosan ezt tesszük: tartjuk az irányt” – mondta a német diplomácia vezetője.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az energetikai tűzszünetre vonatkozó javaslatot ki kell terjeszteni a Fekete-tenger térségére: „Kérem, ne feledkezzünk meg erről, és ragaszkodjunk ahhoz, hogy Oroszország ne csak az energetikai szektorra, hanem a Fekete-tengerre is kiterjessze a tűzszünetet, mert ez szükséges ahhoz, hogy Észak-Afrika sok emberét megkíméljük az éhínségtől.”
A Szergej Lavrovval folytatott New York-i megbeszélését követően hozzátette: „Nem volt olyan benyomásom, hogy Oroszország kész lenne tűzszünetre. Ez nagyon komor következtetés. Ez azonban csak még inkább arra ösztönöz bennünket, hogy kitartsunk Ukrajna mellett, és fokozzuk a nyomást.”
Miliband: nehéz napok és teljes energetikai tűzszünet
Az Egyesült Királyság külügyi, nemzetközösségi és fejlesztési minisztere, Ed Miliband, aki nemrég tért vissza Ukrajnából, az elmúlt napokat rendkívül nehéznek értékelte. Elismerését fejezte ki továbbá Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij vezetése iránt.
„Az elmúlt négy és fél évben rendkívüli vezetői képességekről tett tanúbizonyságot, a lehető legdrámaibb körülmények között” – mondta.
Felszólított arra, hogy vegyük komolyan a teljes energetikai tűzszünetre vonatkozó javaslatot: „Csak az elmúlt héten 200 orosz támadást láttunk az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Vegyük tehát komolyan ezt a teljes energetikai tűzszünetre vonatkozó elképzelést, és próbáljuk meg Trump elnökkel együtt rákényszeríteni Putyint a betartására, mert pontosan erre van szükségünk. Zelenszkij elnök nyitottságot mutatott erre az elképzelésre.”
Három prioritást jelölt meg a tél előtt: „Több fronton kell előrelépnünk. Fiskális támogatásra van szükségünk ahhoz, hogy a télen és azt követően is fedezni tudjuk Ukrajna pénzügyi szükségleteit. Másodszor: energetikai támogatásra erre a télre. Harmadszor: a szankciók szigorítására. Minden rossz jelzés, amelyet Putyin elnök felé küldünk, visszaveti a saját biztonságunkat és az ukrán ügyet.”
Eide: hosszú árnyékok az európai biztonságra
Norvégia külügyminisztere, Espen Barth Eide kiemelte, hogy stratégiai jelentősége van annak, miként ér véget a háború. „Az, ahogyan az ukrajnai háború véget ér, nagyon hosszú árnyékot vet majd Európa jövőbeli biztonságára. Azt akarjuk, hogy jó módon érjen véget Ukrajna és a mi számunkra is. Ez imperatívusz. Tengerentúli szövetségeseink számára fontos, hogy lássák: ez jóval több, mint pusztán Ukrajna ügye. Ukrajnáról van szó, de ugyanakkor Európáról és Európa jövőjéről is” – mondta.
Egyetértett brit kollégájával, Ed Miliband külügyminiszterrel: „A mi fő feladatunk nem az, hogy elemezzük, mit tesznek mások, hanem hogy elmondjuk, mit teszünk mi. A hajlandók koalíciójának megerősítése, az EU tegnapi, nagyon helyes lépései – mindez nagyon erős jelzés Putyin számára. Az erő felmutatásáról, valamint az általunk kedvelt nemzetközi rend megvédésének erős elszántságáról van szó: nem szabad más országokat megtámadni, és ha mégis megteszed, annak következményei lesznek.”