A miniszterelnök a hét második felét az európai diplomáciával tölti.
Magyar Péter Facebook bejegyzése szerint a következő órákban és napokban sűrű nemzetközi találkozókon és egyeztetéseken vesz részt. Zelenszkijjel már találkozott júniusban, amikor mindketten részt vettek az Unió csúcsértekezletén (nyitóképünkön), de konkrét megállapodások akkor még nem születtek, de a személyes kapcsolatteremtés és párbeszéd jelentősége igen fontos volt, és ígéretes az EU vezetése számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az előzmények
A májusi kormányváltás óta fokozatos közeledés indult Budapest és Kijev között, de a kapcsolatok rendezése feltételekhez kötött maradt. Magyar Péter kormánya továbbra is a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogainak biztosítását kérte Ukrajnától, ugyanakkor jelezte: kézzelfogható előrelépés esetén kész támogatni az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatását. A korábbi szembenállást így konkrét vállalásokról és azok végrehajtásáról szóló alkudozás váltotta fel.
Az első jelentős eredményt a június 3-án bejelentett kisebbségjogi megállapodás hozta. Többhetes szakértői egyeztetés után Ukrajna vállalta a magyar közösség oktatási, nyelvhasználati és kulturális jogainak bővítését, valamint az ehhez szükséges jogszabályváltozások előkészítését. Budapest ennek fejében hozzájárult az uniós csatlakozási tárgyalások első, az alapvető jogokat, a jogállamiságot és az intézményrendszert érintő tárgyalási csomagjának (klaszter) megnyitásához. Ezzel feloldotta az Orbán-kormánytól örökölt blokád egyik legfontosabb elemét.
Várakozás következett
A júniusi megállapodás azonban nem jelentett korlátlan magyar támogatást. Magyar Péter továbbra is ellenezte Ukrajna gyorsított felvételét, és arra hivatkozott, hogy a régóta várakozó nyugat-balkáni tagjelölteket sem lehet háttérbe szorítani. Június végén Magyarország még megakadályozta a fennmaradó tárgyalási csomagok megnyitását támogató közös uniós álláspont elfogadását. A kormány a továbblépéshez már a kisebbségjogi ígéretek végrehajtását kérte számon, a majdani tagság jóváhagyása előtt pedig népszavazást helyezett kilátásba.
A közeledés a katonai segítségnyújtás kérdésében sem hozott fordulatot. Magyar a júliusi ankarai NATO-csúcson kijelentette, hogy Magyarország nem küld fegyvert vagy katonákat Ukrajnának, és továbbra is humanitárius segítséget nyújt. A csúcstalálkozó előtt röviden egyeztetett Zelenszkijjel is: akkor egy későbbi budapesti vagy kijevi találkozóról, valamint kárpátaljai látogatásról beszéltek. A most bejelentett négyszemközti megbeszélés tehát előkészített diplomáciai folyamat következő állomása.
A fordulat
Az újabb áttörés ezen a héten következett be. Az ukrán parlament október 12-én elfogadta, Zelenszkij pedig még aznap aláírta a kisebbségi anyanyelvű oktatás garanciáit bővítő törvénymódosítást. Orbán Anita magyar és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter luxembourgi egyeztetésén ugyancsak a kétoldalú vállalások teljesítését és a következő lépéseket tekintette át. Másnap az EU két további, a belső piacot és a versenyképességet érintő tárgyalási csomagot nyitott meg Ukrajnával, miután Magyarország elengedte kifogásait.
Az oktatási módosítás különleges jogállást biztosít azoknak az iskoláknak, amelyekben a diákok több mint fele valamely uniós hivatalos nyelven – így magyarul – tanul. Az intézmények ezt a státuszt később a tanulói arány csökkenése esetén is megtarthatják, amíg az érintett nyelven tanulók aránya eléri a húsz százalékot. A szabályozás az iskolai nyelvhasználatot és az intézmények átszervezésekor érvényesülő garanciákat is bővíti. Az ukrán államnyelv szerepe ugyanakkor megmarad.
A pénteki találkozó jelentőségét az adja, hogy a két vezető immár végrehajtott intézkedésekre építve tárgyalhat a kapcsolatok további rendezéséről. A közeledés eddigi menetéből az látszik, hogy Budapest a kisebbségi jogok ügyében elért eredményeket Ukrajna európai integrációjának támogatásával kapcsolja össze. A tárgyalások előrehaladása azonban továbbra sem jelent ígéretet a gyors tagságra: Magyarország a későbbi uniós döntéseknél is megtartja beleszólását.