Szerdán esett a Brent olaj ára, miután Donald Trump szerint amerikai és iráni képviselők „nagyon eredményes” tárgyalásokat folytattak. Az árakat az is nyomta, hogy Szaúd-Arábia újraindít egy fontos olajvezetéket.
Szerdán csökkent az olaj ára, miután Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy amerikai és iráni képviselők tárgyalásokat folytattak az ENSZ-ben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemzetközi viszonyítási pontnak számító Brent nyersolaj hordónként 98,41 dolláron forgott szerdán reggel Európában. Az amerikai referenciafajta, a West Texas Intermediate ára hordónként 89,21 dollár volt a jövő havi szállításra.
A Brent ára többször is 100 dollár fölé emelkedett, mióta februárban kirobbant a közel-keleti háború.
A háromórás találkozó „nagyon jó” és „nagyon eredményes” volt – mondta Trump újságíróknak az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélése közben. Hozzátette, hogy hamarosan újabb találkozót terveznek.
Nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy az ENSZ-ben azt mondta: „Nagy döntés” előtt áll, arról, hogy megállapodásra jusson-e Iránnal, vagy „megsemmisítse az Iszlám Köztársaságot, és gyorsan tegye ezt meg”.
Az Egyesült Államok és Irán továbbra is holtponton van. Irán zárva tartja a Hormuzi-szorost, míg az USA fenntartja az iráni kikötők blokádját. A Szaúd-Arábia által támogatott kormányerők és az Irán-barát húszik közötti harcok Jemenben szintén megzavarták az energiaexportot a Vörös-tengeren keresztül.
„A háromórás amerikai–iráni találkozó azért fontos, mert a piac a puszta eszkaláció beárazásától elmozdul egy valódi diplomáciai folyamat felé, még ha a végső megállapodás továbbra is távolinak tűnik is” – mondta Stephen Innes, a Quintex Intel elemzője.
Az árak azt követően is estek, hogy kiderült: Szaúd-Arábia újraindította a kelet–nyugati vezetéken zajló műveleteket. Ez az útvonal lehetővé teszi, hogy a szaúdi olaj a Vörös-tengerhez jusson anélkül, hogy áthaladna a Hormuzi-szoroson. Szaúd-Arábia ebben a hónapban közölte, hogy Irakból indított dróntámadások miatt kénytelen volt leállítani a vezetéket.
A királyság abban bízik, hogy a hét második felében újraindíthatja az exportot – írta a Bloomberg egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A beszámolók szerint a Saudi Aramco azt közölte az ázsiai finomítókkal, hogy hamarosan ismét nyersolajat vehetnek át a Vörös-tengeri Yanbu kikötőjéből. Az európai finomítóknak ugyanakkor állítólag azt jelezték, hogy októberi szállítási szerződéseik keretében nem kapnak szaúdi olajat.
A globális részvénypiacok enyhén emelkednek a Trump–Hszi-találkozó előtt
Az európai részvénypiacok vegyes képet mutattak a nyitáskor.
Az Euro Stoxx 50 index mintegy 0,1 százalékkal alacsonyabban állt a kora délelőtti kereskedésben, miközben a szélesebb, pán-európai Stoxx 600 több mint 0,3 százalékkal emelkedett.
A brit FTSE 100, a francia CAC 40, az olasz FTSE MIB és a svájci CH20 egyaránt nagyjából 0,1 százalékos pluszban mozgott.
Ezzel szemben a német DAX 30, a spanyol IBEX 35 és a holland AEX 0,3 és 0,4 százalék közötti mínuszban volt a keddi záráshoz képest.
Az ázsiai részvények többsége emelkedett. A dél-koreai Kospi 1,2 százalékkal erősödött, a Samsung és az SK Hynix papírjai egyaránt több mint 2 százalékot nyertek. A tajvani Taiex 0,9 százalékkal került feljebb. A japán piacot kizáró Ázsia–Csendes-óceáni részvényeket követő MSCI-index 0,5 százalékkal emelkedett, sorozatban a hatodik kereskedési napon. Japán részvénypiaca munkaszüneti nap miatt zárva volt, ugyanakkor a Nikkei határidős kontraktusai magasabban forogtak.
Wall Streeten a Nasdaq kedden 0,5 százalékkal emelkedett, és új történelmi csúcson zárt. Az S&P 500 alig változott, míg a Dow 0,4 százalékkal esett.
A devizapiacokon az euró 1,1429 dolláron forgott, közel két hónapos mélypontjához, mivel a befektetők egy újabb amerikai kamatemelés lehetőségét mérlegelték. A dollár a jenhez képest is enyhén erősödött, 157,60 jenre.
Az arany unciánként 4379 dolláron kereskedett. Az amerikai államkötvény-határidős ügyletek kissé emelkedtek az olajárak enyhülésével párhuzamosan, így a 10 éves állampapír hozama 5 százalék alatt maradt.
A befektetők figyelme a csütörtökre tervezett Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök közötti találkozóra is irányult. Várakozások szerint a napirenden a kereskedelmi kérdések és a mesterséges intelligencia terén zajló verseny szerepel majd.
Kyle Rodda, a Capital.com vezető pénzpiaci elemzője szerint a közel-keleti háború még jelentősebbnek bizonyulhat a piacok számára, többek között abban, hogy sikerül-e az Egyesült Államoknak rávennie Kínát: vesse latba befolyását Iránnal szemben.