Az Nvidia részvényei több mint 8%-ot estek a szerdai zárás utáni kereskedésben, miután hírek szóltak a vezérigazgató Jensen Huang esetleges menesztéséről. Csütörtökön többnyire estek az ázsiai részvények, az amerikai határidősök is kissé visszaestek.
Az Nvidia részvényei több mint 8 százalékot estek a szerdai amerikai tőzsdezárás utáni kereskedésben, miután a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a chipgyártó igazgatósága arra készül, hogy menessze Jensen Huang vezérigazgatót. A papírok az irányadó amerikai kereskedésben 2,9 százalékos pluszban, 173,73 dolláron zártak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az igazgatóság szerdán késő este, amerikai idő szerint ülésezett, hogy eldöntse, leváltják-e Huangot, jelentette a Reuters egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A papírok az irányadó amerikai kereskedésben 2,9 százalékos pluszban, 173,73 dolláron zártak.
Huang, aki 1993-ban társalapítója volt az Nvidiának, mára szinte összeforrt a vállalattal. A mesterséges intelligencia modellek betanításához használt chipek piacán elért fölénye miatt az Nvidia a mesterséges intelligencia fellendülésének emblematikus vállalatává vált. A vezetésben bekövetkező változás az egész iparágra hatással lehet.
Vasárnap az Nvidia igazgatósága független vizsgálatot jelentett be, miután olyan hírek jelentek meg, hogy Huangot egy külföldi hírszerző akció célba vette. Az igazgatóság közölte, hogy nincs oka feltételezni, hogy a vállalati titkok vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonsága sérült volna, és bizalmát fejezte ki Huang iránt.
Huang elismerte, hogy házasságon kívüli viszonya volt. A Reuters szerint a kapcsolatban érintett nőről azt gyanítják, hogy Kína javára kémkedett.
A The New York Times szerdán külön cikkben, az Nvidiánál dolgozó öt ember beszámolóira hivatkozva azt írta, hogy Huang egy második házasságon kívüli viszonyban is érintett, mégpedig a vállalat egészségügyi üzletágáért felelős alelnökével, Kimberly Powelllel.
Ázsiai részvények gyengülnek a Wall Street-i rali után
Az ázsiai részvények többsége csütörtökön esett, mivel az Nvidia vezetése körüli bizonytalanság nyomást gyakorolt az MI-hez kapcsolódó vállalatok papírjaira.
A reggeli kereskedésben Tajvan Taiex indexe 2,6 százalékkal esett, Hongkong Hang Seng mutatója 1,2 százalékot vesztett értékéből, Japán Nikkei 225 indexe pedig 0,7 százalékkal csúszott lejjebb. A sanghaji kompozit index 0,6 százalékkal gyengült, a dél-koreai Kospi 0,2 százalékkal csökkent, Ausztrália S&P/ASX 200 indexe pedig csaknem 0,1 százalékkal süllyedt.
Az európai részvényindex-határidős jegyzések a csütörtöki nyitás előtt emelkedtek, a DAX és a FTSE 100 határidős kontraktusai egyaránt 0,7 százalékkal voltak magasabban, jóllehet az Nvidia zárás utáni esése nyomta az amerikai határidős piacokat.
A Wall Streeten a Nasdaq Composite szerdán 1,6 százalékkal erősödött, az S&P 500 1,3 százalékkal emelkedett, a Dow Jones ipari átlag pedig 0,5 százalékkal került feljebb. A CoreWeave, amely felhőplatformján keresztül bérelhető hozzáférést kínál MI-chipekhez, 24,7 százalékot ugrott, miután a vártnál kisebb negyedéves veszteségről számolt be. Az amerikai kötvénypiac a Veteránok Napja miatt zárva tartott.
A rali tovább erősítette az MI-részvények múlt heti eladási hullám utáni korrekcióját, amelyet az váltott ki, hogy a Kongresszusban a demokraták átfogó győzelmet arattak, ami szigorúbb szabályozással kapcsolatos aggodalmakat keltett. A befektetők azt is mérlegelik, hogy a mesterséges intelligencia iránti kereslet termel-e elegendő nyereséget ahhoz, hogy igazolja az ágazat jelentős kiadásait.
A referenciaértéknek számító amerikai nyersolaj ára 0,3 százalékkal, hordónként 86,80 dollárra emelkedett. A nemzetközi viszonyítási pontnak tekintett Brent 0,5 százalékkal, hordónként 93,21 dollárra drágult. A Brent ára 72 és 120 dollár közötti sávban ingadozik, amióta az Iránnal vívott háború jóval magasabb szintekre lökte az árakat.
A referencia-amerikai nyersolaj 0,3 százalékkal, hordónként 86,80 dollárra drágult. A Brent, a nemzetközi irányadó fajta, 0,5 százalékkal, 93,21 dollárra emelkedett hordónként. A Brent hordónként 72 és 120 dollár között mozgott azóta, hogy az Irán elleni háború feljebb tolta az árakat.
A devizapiacon a dollár enyhén gyengült, 159,79 jenről 159,78 jenre, míg az euró 1,1091 dollárról 1,1080 dollárra csúszott vissza.