A lakosokat aggasztja, hogy a projekttel kapcsolatban hiányzik az átláthatóság, és megválaszolatlan kérdések vannak a hűtőrendszerekről, a vízhasználatról és az Enns folyóra gyakorolt hatásukról.
Egy kis osztrák település lakói szembeszállnak a Google-lal egy olyan adatközpont tervei miatt, amely nagyjából 70 futballpálya méretű.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mintegy 400 ember tüntetett a hónap elején az 50 hektáros komplexum terve ellen Felső-Ausztria tartományi kormányának linzi székháza előtt.
Kronstorfban, ahol az adatközpont épül, körülbelül 3500-an élnek.
A Google első ausztriai adatközpontjának építési munkái áprilisban kezdődtek, az első ütemet várhatóan 2027-ben helyezik üzembe.
Az amerikai technológiai óriás szerint a központ a felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatások iránti növekvő keresletet szolgálja majd ki, mintegy 100 közvetlen és több ezer közvetett munkahelyet teremt, hozzájárul Ausztria digitális infrastruktúrájának megerősítéséhez, és támogatja a helyi fenntarthatósági kezdeményezéseket.
Az alapkőletételen, amelyen politikusok és a vállalat képviselői is részt vettek, Thomas Stelzer, Felső-Ausztria kormányzója úgy fogalmazott, hogy a központ „erős jelzés Felső-Ausztriának mint gazdasági és innovációs térségnek”.
A lakosok ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a projekt átláthatósága hiányos, és továbbra sincs válasz a hűtőrendszerekkel, a vízfelhasználással és az Enns folyóra gyakorolt hatással kapcsolatos kérdésekre.
„Úgy vélem, újra kell gondolnunk ezt a végtelen növekedést és terjeszkedést” – mondta Christina Gruber, a tiltakozás egyik szervezője, szabadúszó művész és akvatikus ökológus.
Andrea Kollmann, az 53 éves ügyvéd Bécsből utazott a tüntetésre. Kollmann szerint a projekt »túl gyorsan« haladt előre, és »minden rendkívül átláthatatlan, senki sem tud semmit«.
A Google azt állítja, hogy adatközpontjai a világ leghatékonyabbjai közé tartoznak energiafelhasználás szempontjából, bírálói szerint azonban még a rendkívül hatékony létesítmények is óriási mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak.
Az adatközpontokban több ezer szerver működik, amelyekben éjjel-nappal futnak a számítástechnikai chipek, nagy mennyiségű áramot vesznek fel, és hőt termelnek, amelyet a többnyire vízzel működő hűtőrendszereknek kell elvezetniük.
A médiajelentések szerint már csak a kronstorfi központ első üteme évente akár 1,31 terawattóra villamos energiát fogyaszthat, ami nagyjából 375 000 háztartás éves fogyasztásának felel meg.
Európában egyre több adatközpont épül
Európában már most több száz adatközpont működik, a kontinens adatközpont-kapacitása ugyanakkor jócskán elmarad az Egyesült Államokétól.
Ahogy a kontinens versenyt fut az MI- és felhőinfrastruktúra bővítéséért, az egyre szaporodó adatközponttervek tiltakozást váltanak ki a létesítmények környezeti hatása miatt.
Korábban szeptemberben Skócia felfüggesztette az új, hiperskálájú MI-adatközpontok jóváhagyását környezeti aggályok miatt.
Spanyolországban Aragónia régió lakosai jogi eljárást indítottak az Amazon hatalmas adatközpont-beruházása ellen, míg a holland Amszterdam a terület- és energiaigény miatti aggodalmakra hivatkozva moratóriumot hirdetett az új adatközpontok építésére.
Dánia az adatközpontokat a villamosenergia-hálózati csatlakozások prioritási listájának végére sorolta, figyelmeztetve az energiahálózatra nehezedő terhelésre.
A tiltakozások rámutattak az „MI ilyen gyors terjeszkedése és a klímacélok közötti feszültségre”, és szélesebb körű kérdéseket vetettek fel Európa digitális kormányzásáról – mondja Francesca Musiani, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont internetkutatója.
„Számomra ez része annak, mit kellene szuverenitásnak jelentenie a gyakorlatban: annak a képességnek, hogy a társadalom különböző szintjei részt vegyenek azoknak az infrastruktúráknak a kialakításában, amelyekre rá vannak utalva.”