Az ázsiai részvények többsége emelkedett a pénteki korai kereskedésben, támogatást kapva a Wall Street-i ralitól és az olajárak csökkenésétől.
A japán irányadó Nikkei 225 index 1,9 százalékkal, 65 332,57 pontra emelkedett, miután a japán jegybank az alapkamatot 1,0-ról 1,25 százalékra emelte, ami 31 éve nem látott csúcs.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lépést a piacok már jórészt beárazták, hiszen a Federal Reserve is megemelte irányadó kamatát ezen a héten. Az Egyesült Államokból folyamatosan érkezik a nyomás, hogy Japán emelje kamatait, mivel egyre nagyobbak az aggodalmak a gyengülő jen miatt.
A két ország nemrég közösen avatkozott be a devizapiacon, hogy megtámassza a jent, ám az erőfeszítések eddig nem hoztak látványos változást.
A devizakereskedelemben az amerikai dollár árfolyama 155,95 jenenről 157,11 japán jenre emelkedett. Az euró 1,1480 dollárról 1,1487 dollárra drágult.
Dél-Korea Kospi indexe 2,3 százalékkal, 6 866,83 pontra ugrott. Ausztrália S&P/ASX 200 indexe alig mozdult, kevesebb mint 0,1 százalékkal csúszott le 8 731,50 pontra. Hongkong Hang Seng mutatója csaknem 0,7 százalékkal, 24 769,80 pontra kúszott fel, míg a sanghaji kompozit index 1,0 százalékkal 3 916,08 pontra erősödött.
Az olajárak esése és a kötvénypiacról érkező nyomás enyhülése segített abban, hogy a Wall Street ledolgozza az előző nap elszenvedett veszteségek jelentős részét.
Az S&P 500 index 1,1 százalékkal emelkedett, ez pedig az elmúlt kilenc napból mindössze a második erősödés. A Dow Jones ipari átlag 316 ponttal, azaz 0,6 százalékkal került feljebb, a Nasdaq-kompozit pedig 1,7 százalékot erősödött.
A New York-i részvénypiacot az is támogatta, hogy a hordónkéntiBrent típusú nyersolaj ára visszacsúszott a csaknem 110 dollárról, amelyet a hét elején ért el azon aggodalmak miatt, hogy az Iránnal zajló háború a Közel-Keleten tartja az olajat, és nem jut el a világ vásárlóihoz.
Az ázsiai kereskedésben a nemzetközi viszonyítási alapnak számító Brent ára 0,94 százalékkal, hordónként 103,83 dollárra esett. Az irányadó amerikai nyersolaj ára 0,83 százalékkal 101,06 dollárra csúszott le hordónként.
A Brent még mindig jóval drágább, mint a hordónkénti 72 dollár, amelyet a nyár elején kellett érte fizetni, de a mostani áresés hozzájárult ahhoz, hogy a kötvénypiaci hozamok csökkenjenek, és enyhítette a részvényekre nehezedő nyomást. A tízéves amerikai államkötvény hozama szerda késő estére 5,01-ről 4,93 százalékra esett.
A Federal Reserve szerdán egynegyed százalékponttal megemelte az általa kontrollált rövid lejáratú kamatot, az úgynevezett federal funds rate-et; ez volt az első kamatemelés több mint három év után. Az illetékesek arra is utaltak, hogy az idén még egyszer emelhetik a federal funds rate-et, miközben igyekeznek megfékezni az Egyesült Államokban tapasztalható magas inflációt.
A jelzések igazi hullámvasútra ültették a Wall Streetet. A részvények szerdán, a Fed bejelentését követően kezdetben pluszban maradtak, majd meredeken estek, mielőtt a kereskedés végére a veszteségek egy részét ledolgozták.
Pozitívumként a magasabb kamatszint irányába tett lépés erősíti a bizalmat abban, hogy a Fed elkötelezetten törekszik az infláció 2 százalékos célértékére való visszaterelésére. Ugyanakkor a drágább hitelek rontják a részvények és más befektetések árfolyamát.
Összességében az S&P 500 index 85,95 ponttal, 7 637,76 pontra emelkedett. A Dow Jones ipari átlag 316,14 ponttal 51 778,04 pontra erősödött, a Nasdaq-kompozit pedig 439,87 ponttal 26 418,30 pontra ugrott.