Japán jegybankja pénteken 1,0 százalékról 1,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, amely ezzel 31 éve nem látott szintre került.
A japán jegybank évek óta igyekszik normalizálni monetáris politikáját, miután évtizedeken át a nullához közeli, illetve az alatti szinten tartotta a kamatokat annak érdekében, hogy ösztönözze a hitelfelvételt és a költekezést, ellensúlyozza a deflációt, és kimozdítsa a japán gazdaságot a pangásból. Az inflációs nyomás az Iránban zajló háború miatt erősödik, amely az elmúlt hónapokban az egekbe hajtotta az olajárakat. Ez komoly hátrányt jelent a nyersanyagokban szegény Japán számára, amely gyakorlatilag teljes olajszükségletét importálja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az emelésre a kétnapos monetáris tanácsülés végén került sor, és a lépésre számítottak a piacok; a nemzetközi tőzsdék már nagyrészt beárazták.
Az emelés azt követi, hogy ezen a héten az amerikai jegybank, a Federal Reserve is növelte irányadó kamatát. Szerdán 2023 óta először emelte meg alapkamatát, azzal a céllal, hogy letörje a makacsul magas inflációt.
Az Egyesült Államok is nyomást gyakorol Japánra a kamatemelés érdekében, mivel aggasztja a jen gyengülése. Elemzők szerint a japán jegybank az év későbbi részében, vagy esetleg a jövő év elején újabb kamatemelésre kényszerülhet.
A két ország nemrég közösen avatkozott be a piacokon a jen támogatására. Az amerikai dollár jelenleg nagyjából 155 jen körül forog, miután az év elején rövid időre a 160 jenes szint fölé is erősödött.
A japán jegybank körülbelül 2 százalékos inflációs célt tűzött ki. Japánban jelenleg nagyjából ezen a szinten áll az infláció, noha sok fogyasztó arra panaszkodik, hogy a legutóbbi drágulási hullám túl nagy teher, különösen az üzemanyag és az olajhoz kapcsolódó termékek esetében.
A tokiói tőzsde irányadó mutatója, a Nikkei 225 a japán jegybank döntésének bejelentése után emelkedéssel reagált.