Egy új tanulmány szerint ugyanazon betegségek esetén a nőket kisebb valószínűséggel kezelik invazív vagy intenzív eljárásokkal, például műtéttel vagy erős fájdalomcsillapítókkal, mint a férfiakat.
A nőknek kisebb valószínűséggel ajánlanak fel intenzív kezeléseket, például műtéteket vagy erős fájdalomcsillapítókat, mint a férfiaknak – derül ki egy új áttekintésből (forrás: angol). Bár az egészségügyi rendszerek gyakran eltérően bánnak a nőkkel és a férfiakkal, a kutatók rámutattak, hogy nem egyértelmű, ezek a különbségek hátrányos helyzetbe hozzák-e bármelyik nemet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemek közötti különbségek az orvostudomány egészében megfigyelhetők, és kulcsszerepet játszanak a betegek diagnosztizálásában és kezelésében. A skóciai St Andrews Egyetem kutatói is egyértelmű különbségeket találtak abban, ahogyan a nőkkel és a férfiakkal bánnak.
„Magukon az eredmények irányán nem lepődtünk meg, azon viszont igen, milyen következetesen jelentek meg” – mondta Miriam Veenhuizen, a St Andrews Orvostudományi Karának tiszteletbeli oktatója.
A kutatók 41, 2018 és 2023 között megjelent tanulmányt elemeztek, és ugyanazt a mintázatot találták a kardiológiában, a sebészetben, a transzplantációs medicinában és a sürgősségi ellátásban.
Szívelégtelenségben, szívinfarktusban vagy tachycardiában szenvedő nőket nagyobb valószínűséggel kezeltek konzervatív módon, gyógyszeresen, mint invazív beavatkozásokkal, például koszorúér-bypassműtéttel vagy perkután koronária-intervencióval.
Parkinson-kóros betegek esetében a férfiakat gyakrabban utalták mélyagyi stimulációs eszközök beültetésére; ez egy beültethető készülék, amellyel a tüneteket próbálják kordában tartani. A nők kisebb valószínűséggel kaptak májátültetést, illetve ritkábban irányították őket sebészeti beavatkozásra.
„Az orvosok számára ezek az eredmények emlékeztetőként szolgálnak arra, hogy ellenőrizzék: a kezelést valóban klinikai szempontok alapján, és nem feltételezésekre építve ajánlják-e fel” – mondta Andrew O’Malley, a tanulmány társszerzője.
Mi áll e különbség hátterében?
Noha a tendencia minden vizsgálatban következetesen megjelent, a mögötte álló okok továbbra sem tisztázottak.
„Nem teljesen világos, miért történik mindez, de valószínűleg az az oka, hogy a nőket egészen az elmúlt évtizedekig alulreprezentálták a klinikai vizsgálatokban, így számos irányelv férfiakról származó adatokon alapul” – mondta Veenhuizen.
A kutatók további vizsgálatokat sürgetnek annak kiderítésére, hogy ezek a különbségek indokolt eltéréseket tükröznek-e a klinikai gyakorlatban, vagy inkább szélesebb egyenlőtlenségeket, valamint hogy a betegek valóban egyenlő bánásmódban részesüljenek.