Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a rakétakészletek kimerüléséről, a fegyvergyártás bővítéséről és a jövő fegyverrendszereiről. Ukrajna tapasztalatai, a Skyranger, drónok, harci robotok és az űr szerepe. Interjú Németország legnagyobb fegyvergyártójának vezetőjével.
Németország jelentősen szeretné növelni védelmi képességeit. Ez azonban már rég nem csak több lőszerről és rakétáról szól. A légvédelem, a drónok és az olyan új technológiák, mint a humanoid robotok és az űrrendszerek is egyre fontosabb szerepet játszanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger az újrafegyverkezésről, a jelenlegi szűk keresztmetszetekről, valamint arról beszél, hogy mely fegyverrendszerek lehetnek döntő jelentőségűek a jövőben.
A 424-es osztályú harmadik flottaszolgálati hajó wolgasti gerincfektetésén Pappergerrel Németország fegyverkezési termeléséről, a Skyranger szerepéről és a jövő fegyvereiről beszélgettünk.
Euronews: Tisztelt Armin Papperger úr, márciusban azt mondta, hogy a rakétakészletek aggasztóan kiürültek. Mi a jelenlegi helyzet?
Papperger: Úgy gondolom, ez továbbra is így van. Rakétákat nem lehet ilyen gyorsan gyártani, és ez az oka annak, hogy mi, a Rheinmetallnál is egy nagy beruházási programot indítottunk, de nem csak mi, hanem sok más gyártó is.
Óriási hiányok vannak a rakétamotoroknál, de a harci robbanófejeknél is, és itt rendkívül fel kell gyorsulnunk, hogy Németországot, de Európát és a NATO-t is ismét olyan szintre hozzuk, amely elegendő, ha fenyegetés ér bennünket.
Euronews: Hol tartunk a Skyrangerrel? A rendszert megrendelték, de időben meg is érkezik? Milyen gyorsan halad most a folyamat?
Papperger: Igen, a Skyrangerrel kapcsolatban valóban van egy narratíva, amely újra és újra előkerül. A Skyranger esetében a szerződés szerint 2027-ben kell megkezdenünk a sorozatszállítást. Ez meg is fog történni, és jelenleg csak minimális késéseink vannak.
Néhány technológiát meg kell újítanunk: egyrészt a futóművet, másrészt a radartechnológiát, valamint azokat a rakétákat, amelyeket integrálni kell.
Szilárdan hiszem, hogy a BAAINBw-val (a Bundeswehr Felszerelés-, Információtechnikai és Hasznosítási Hivatalával), illetve a minisztériummal együtt jó megoldást találunk ezen a területen.
Munkatársaink éjjel-nappal dolgoznak rajta, és ahogy Önök is tudják, a Skyranger területén drámaian bővítjük a kapacitást. Évi akár 400 rendszert is építünk, illetve tudunk építeni a jövő év végétől. Nem látok semmiféle okot aggodalomra.
Euronews: A Deep Strike képességekhez létrejött egy közös vállalkozás. Hol tartunk ezzel?
Papperger: A közös vállalkozás, amelyet az egyik oldalon a Destinusszal hoztunk létre, a másikon pedig az, amelyet a Lockheed Martinnal működtetünk. A Lockheed Martinnal a tüzérségi rakéták területén dolgozunk, a cirkálórakétákat pedig a Destinusszal fejlesztjük. Ez a két közös vállalkozás az aláírás abszolút végső szakaszában van, és abból indulunk ki, hogy az év végén, a jövő év elején már megkapjuk az első megrendelést a cirkálórakétákra.
Euronews: Nem lenne célszerűbb egyszerűbb rendszereket gyártani, de sokkal nagyobb mennyiségben? Ezt nem éppen Ukrajna mutatja meg?
Papperger: Ezt is tesszük, de bizonyos területeken ez nem segít. Ha megnézik, milyen teljesítményre képes ma egy Skyranger, például egy Mach 3 sebességgel repülő rakétát is le tud lőni. Ezt egy egyszerű elfogórakétával vagy egy egyszerű eszközzel nem lehet megtenni.
Ha ma beszélnek a német szárazföldi erők parancsnokával, ő azt fogja mondani Önöknek: „Két év múlva egészen más lesz a fenyegetés.” A Skyranger valóban egy olyan rendszer, amely többféle képességet egyesít. Ezt az elfogórakétás megoldásunkkal vagy az egyszerű rendszereinkkel nem tudjuk biztosítani.
Van például „.50-es” géppuskánk is, amelyekkel a könnyű, 1-es kategóriájú drónokat le lehet lőni. Ez rendkívül nehézzé válik, ha később például sugárhajtású drónok jelennek meg, azokat már alig lehet hatékonyan leküzdeni. Ezért gondoljuk úgy, hogy a tartós, fenntartható megoldás a jobb.
Euronews: Valójában mekkora munkahelyteremtő erő a fegyveripar, illetve a Rheinmetall?
Papperger: Úgy gondolom, hogy jó munkahelyteremtő motor vagyunk. Jelenleg, a civil üzletág nélkül, nagyjából 34 000 ember dolgozik a Rheinmetallnál. Évente nettó mintegy 10 000 fővel növekszünk, és az a célunk, hogy 2030-ra 70 000 munkavállalónk legyen, valamint egy olyan beszállítói lánc, amelyben további 210 000 ember dolgozik. Ha mindezt összeadják, ez csaknem 300 000 embert jelent. Ez valóban munkahelyteremtő erő.
Euronews: Milyen gyorsan lehet felfuttatni a fegyvergyártást, a lőszergyártást – milyen gyorsan tudnak ilyen vállalatok, mint a Rheinmetall, érdemben bővülni?
Papperger: Igen, mi ezt tesszük. Már bizonyítottuk, például a lőszer esetében. A közepes kaliberű lőszereknél egymillió alatti mennyiségről négy millió lövedékre emeltük a kibocsátást. A tüzérségi területen 70 000-ről 1,5 millió lövedékre. A harckocsi-lőszernél 40 000, 50 000, 60 000 lövedékről – attól függően, milyen év volt – 240 000 lövedékre. Tehát ezt tesszük. És most megdupláztuk a teherautók számát is.
Vagyis a logisztikai és taktikai járművek száma több mint duplájára nő. Dolgozunk rajta. Jelenleg azonban nincsenek olyan megrendeléseink, amelyekkel még tovább tudnánk bővíteni. A Rheinmetall egy hatéves, 30 milliárd eurós beruházási programot hajt végre, ami óriási lépték, amit most befektetünk. Ezért nagyon fontos, hogy az a jelzés, amelyet ma ismét megfogalmaztunk – hogy a miniszter itt van, és személyesen foglalkozik azzal, hogy ne csak a kapacitásokat építsük fel, hanem hogy hosszú távon is legyen munkájuk az embereknek –, eljusson mindenkihez.
Számomra ez rendkívül jó, biztató jelzés volt, és engem is némileg megnyugtat, hogy a szövetségi kormány valóban vállalja a felelősségét ezen a téren.
Euronews: Mi jön ezután? Az utóbbi időben a drónok voltak a nagy téma. Mi a következő lépés? Az űr, amely már most is fontos, vagy a harci robotok, humanoid robotok?
Papperger: A robotok el fognak jönni, ez egészen biztos. Brémában kutatóközpontunk működik a humanoid robotok területén, ezen dolgozunk. Még nincsenek sorozatban gyártott termékeink, ezért a nyilvánosság elé sem léptünk velük. De nagyon sok pénzt fektetünk ebbe. Az űr olyan terület, amelybe szintén sok pénzt invesztálunk: egyrészt a műholdépítésbe, másrészt a kommunikációs adatok feldolgozásába.
Vagyis minden információt, amelyet a műholdaktól kapunk, megfelelően kell feldolgozni. A drónok velünk maradnak, és minden más is megmarad, mert szükség van rájuk. A fegyvernemek összehangolt alkalmazásához tüzérségre, páncéloserőkre, hagyományos lőszerre, drónokra és rakétákra is szükség van.
Csak az a kérdés, hogy mindebből mennyire van szükség. Egy megfelelő arányú keverékre van szükség. Ez változni fog, vagyis az egyes területek aránya a jövőben módosul.
Saját anyagunk: Tekintsék meg az Euronews aktuális exkluzív riportját is a Litvániában állomásozó német páncélosdandárról: