Az MI javíthatja az európai egészségügyet, de soha nem válthatja fel az orvosokat, mondta ma Ursula von der Leyen bizottsági elnök éves értékelő beszédében.
Az egészségügy is kiemelt szerepet kapott az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mai, az Unió helyzetéről szóló beszédében, amelyben felvázolta az előttünk álló év prioritásait és zászlóshajó kezdeményezéseit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egészségügyet példaként hozta fel arra, hogy a mesterséges intelligenciát jó célokra is lehet használni, és valódi változást hozhat az Európai Unióban, de soha nem válthatja fel az orvosokat.
„Azt szeretném, hogy az orvosom azonnali MI-hozzáféréssel rendelkezzen minden olyan adathoz, amelyre a lehető legjobb diagnózis vagy kezelési döntés meghozatalához szükség van? Igen, természetesen. De szeretném-e, hogy az orvosom egy mesterséges intelligenciával támogatott robot legyen? Nem, természetesen nem. Nem akarom, hogy egy robot mondja meg nekem, van-e rákom vagy sem” – mondta von der Leyen az Európai Parlamentben tartott, az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében.
Ugyanakkor a hatalmas adatmennyiségek kezelésére képes MI-eszközöknek köszönhetően az egészségügyi ellátás is fejlődik, és az EU vezetője azt szeretné, ha Európa mindebből profitálna.
Az egykor maga is orvosként dolgozó von der Leyen az egészségügyet olyan fejlődési területként említette, amely közvetlenül szolgálja az emberek érdekét, hozzátéve, hogy mindezt „európai módon” kell megvalósítani.
„A mesterséges intelligenciával támogatott mammográfia korábban és több daganatot képes kimutatni a szűrés során. Ennek eredményeként több nő maradhat életben. Ezért szükségünk van MI-re az egészségügyben” – fogalmazott.
A daganatos betegségek elleni küzdelemben létfontosságú a korai felismerés, és számos tanulmány, illetve klinikai vizsgálat arra utal, hogy a mesterséges intelligencia a korábbinál is hamarabb segíthet azonosítani a betegséget.
A daganatszűrés nem az egyetlen terület, ahol az egészségügyben már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A technológia átalakítja az ágazatot, fejlődést hoz a diagnosztikában, a gyógyszerfejlesztésben, és mérsékli az egészségügyi dolgozók terhelését.
„Az egészségügy lesz azon öt kiemelt ágazat egyike, amelyekben Európa az ipari MI alkalmazásának felgyorsítására fog összpontosítani” – írta Olivér Várhelyi egészségügyi biztos a LinkedInen közzétett bejegyzésében, reagálva von der Leyen beszédére.
Mint hozzátette, Európának magas minőségű adataira és erős egészségügyi és kutatási ökoszisztémáira támaszkodva kell ezt az előnyt olyan innovációvá formálnia, amely gyorsabban jut el a betegekhez, és megerősíti az egészségügyi rendszereket.
„Az innovációnak és a rugalmasságnak kéz a kézben kell járnia ahhoz, hogy egészségügyi rendszereink erősek és fenntarthatóak maradjanak” – tette hozzá.
A mesterséges intelligenciának nem szabad kiváltania az orvosokat
A mesterséges intelligencia rohamos terjedésével párhuzamosan egyre több aggodalom és szakértői figyelmeztetés is napvilágot lát. A Bizottság elnöke arra intett, hogy az MI fejlődése ellenére az emberi orvosokat soha nem szabad lecserélni.
A legújabb kutatások szerint a nyelvi modellek veszélyes eszközök lehetnek, ha valaki orvosi tanácsot keres, mivel nem mindig mérik fel helyesen a sürgősséget.
A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a biológiai adatok rendkívül érzékenyek, ezért egyértelmű szabályokra van szükség arra vonatkozóan, hogy az MI-modellek miként férhetnek hozzá ezekhez.
Az Egészségügyi Világszervezet egy nemrégiben közzétett jelentésében (forrás: angol) arra figyelmeztetett, hogy a jogi felelősségvállalás hiányosságai, a munkaerő-fejlesztésbe irányuló egyenlőtlen beruházások és az újonnan jelentkező kirekesztési kockázatok mind azt jelzik, hogy továbbra is ébernek, együttműködőnek és tanulásra nyitottnak kell maradnunk.
A szervezet megállapította, hogy tagállamainak mindössze 8 százaléka fogadott el kifejezetten az egészségügyre szabott nemzeti MI-stratégiát, ami „sürgető emlékeztető arra, hogy a nagyra törő célokat konkrét lépéseknek kell kísérniük”.
Von der Leyen elnök beszédében bejelentette, hogy novemberben „áttörést hozó kezdeményezéseket” terjesztenek elő azokban a legnagyobb értéket képviselő ágazatokban, amelyekben az ipari MI-ben rejlik a legnagyobb potenciál, és ahol rendelkezésre állnak az adatok: az egészségügyben, a közlekedésben, az agrár-élelmiszeriparban, a fejlett gyártásban, valamint a védelmi és űripar területén.
A cikket Olivér Várhelyi megjegyzéseivel frissítettük.