Szaúd-Arábia a tartalék olajkészleteire támaszkodik, hogy fenntartsa exportját, miután dróntámadások miatt leállították kelet-nyugati vezetékét, ami az európai és ázsiai vevőknek szánt szállításokat veszélyezteti.
A szaúdi energiaügyi minisztérium pénteken, elővigyázatossági okokból jelentette be a vezeték leállítását, miután azt előző csütörtökön támadás érte Rijád és Medina térségében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Közlése szerint a műszaki és készenléti egységek a vezeték biztosításán dolgoznak, és ellenőrzik annak biztonságát.
Szaúdi és iraki illetékesek szerint a dróntámadás Irakból indult. A minisztérium közleménye nem tért ki arra, mikor indulhat újra a szivattyúzás, és nem adott teljes képet a károkról.
Vasárnap megjelent beszámolókban idézett szaúdi olajvásárlók és kereskedők úgy becsülték, hogy egy elhúzódó leállás nagyjából napi 4 millió hordónyi kitermelést, vagyis a világ olajkínálatának mintegy 4 százalékát sodorhatja veszélybe.
Úgy vélték, hogy a Vörös-tenger partján fekvő Yanbu kikötőjében tárolt olaj 5 és 7 napig tarthatja fenn az exportot. A szaúdi hatóságok egyik becslést sem erősítették meg.
A szállításokra gyakorolt hatás attól függ, milyen gyorsan indul újra a szivattyúzás, és mekkora mennyiségű tartalékolaj áll rendelkezésre.
A Brent típusú nyersolaj határidős jegyzései hétfő kora reggeli kereskedésben mintegy 3 százalékkal emelkedtek azt követően, hogy újabb támadások érték az energiaipari létesítményeket és a tengeri szállítást a Közel-Keleten.
Útvonal Hormuz megkerülésére
A mintegy 1200 kilométer hosszú vezeték a kelet-szaúd-arábiai olajmezőkről szállít kőolajat a nyugati parton fekvő Yanbu kikötőjébe. Ennek révén az export a Vörös-tengeren át hagyhatja el az országot anélkül, hogy a tankhajóknak át kellene haladniuk a Hormuzi-szoroson.
Az Aramco májusban közölte, hogy az év első negyedében a vezetéken át a napi 7 millió hordós maximális kapacitásra növelte a szivattyúzást, ami segített fenntartani az exportot, miközben a Hormuzon át zajló tengeri szállítás akadozott.
A vezeték a Szaúd-Arábia nyugati partján működő finomítókat is ellátja, ezért kapacitása nem egyezik meg a ténylegesen exportált mennyiséggel.
A leállás nem jelenti azt, hogy a globális olajkínálat azonnal napi 7 millió hordóval csökkenne. A tankhajók továbbra is rakodhatnak az exportterminálok közelében tárolt készletekből, ezek azonban idővel kifogynak, ha nem érkezik utánpótlás.
Szállítások Európába és Ázsiába
Yanbuból az Európa felé tartó tankhajók a Vörös-tengeren észak felé haladva érhetik el a Szuezi-csatornát, majd a Földközi-tengert. Alternatív útvonalat kínál Egyiptom SUMED vezetéke, amely a Vörös-tenger és a Földközi-tenger partjai között szállít olajat.
Az Ázsiába vezető közvetlen tengeri útvonal déli irányban, a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő, szűk Bab-el-Mandeb-szoroson át vezet tovább az Indiai-óceán felé.
Ezt az útvonalat külön kockázat fenyegeti a jemeni húszik részéről, akik elfoglalták a szorosban fekvő Perim-szigetet és az ország Vörös-tenger menti partszakaszát, gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonva a szorost.
Az Ázsia felé tartó tankhajók ehelyett északnak fordulhatnak a Szuezen át, majd Afrika megkerülésével juthatnának el úti céljukhoz, az út azonban jóval hosszabb lenne. Egy tanker útvonalának módosítása önmagában nem oldja meg azt a problémát, hogyan jut el az olaj Yanbuba.
A Nemzetközi Energiaügynökség szeptemberi olajpiaci jelentésében közölte, hogy február óta világszerte 507 millió hordóval csökkentek a tárolt olajkészletek, ebből 95 millió hordó csak augusztusban fogyott el.
Az ügynökség becslése szerint augusztusban napi mintegy 13 millió hordó volt az Öböl-menti országok olajexportja, ami nagyjából a háború előtti szint felének felel meg. Jelentése szerint Európában és Ázsiában is meredeken emelkedtek a gázolajárak, mivel a fennakadások visszafogták az üzemanyagkínálatot.