Az adatok azt mutatják, hogy Oroszországban a lakosság a korábbinál kevesebbet költ tartós fogyasztási cikkekre, de összkiadásaik 2026 első felében így is 14%-kal nőttek, főleg a dráguló napi bevásárlások miatt.
Az oroszok többet költenek élelmiszerre és alkoholra, és kevesebbet a többi termékkategóriára. Erre szeptemberben az orosz sajtó és a fogyasztói keresletet elemző cégek hívták fel (forrás: orosz) a figyelmet. A Sber bevásárlóközpontjait üzemeltető „Szampa” vállalat adatai szerint egy év alatt az élelmiszerboltokban elköltött pénz aránya 22%-ról 24%-ra nőtt, míg a nem élelmiszer jellegű vásárlások aránya ugyanebben az időszakban 8%-ról 5%-ra csökkent.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Roszsztat adatai hasonló trendet mutatnak, jegyzi meg a „Kommerszant” című lap. 2026 januárja és márciusa között átlagosan jövedelmük 32,1%-át költötték élelmiszerre az orosz városok lakói, szemben az egy évvel korábbi 32%-kal. A lakás- és kommunális szolgáltatásokra fordított kiadások aránya 10,7%-ról 12%-ra emelkedett, míg a nem élelmiszer jellegű termékekre költött rész 30%-ról 29%-ra csökkent. Különösen a szépség- és egészségápolási termékek szegmensében volt 2–5%-os visszaesés, a gyermekáruknál 8–14%, a háztartási gépeknél és elektronikánál pedig 10–25%.
Nem egy csapásra változott meg minden
A legfrissebb adatok gyakorlatilag megerősítik azt a tendenciát, amelyet júliusban a jegybank rögzített (forrás: orosz). Akkor a szabályozó egy jelentésben rögzítette a lakosság 2026-os fogyasztási szokásainak változását, amelyet úgy foglalt össze, hogy „többet költenek, de kevesebbet vásárolnak”. A szakértők különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi platformokon a vásárlók egyre gyakrabban darabolják fel a nagyobb vásárlásokat: nem az egész bútor garnitúrát veszik meg egyszerre, hanem részletekben. Először az ágyat, majd néhány hónappal később a szekrényt.
A drága háztartási gépeket egyre gyakrabban váltják olcsóbb modellekre vagy használt termékekre. Ezzel párhuzamosan valódi „vadászat” indult az akciók, ajándékutalványok, részletfizetési lehetőségek és más, célzott megtakarítást biztosító eszközök után.
Mind a júliusi, mind a friss, szeptemberi elemzésben a szakértők az új fogyasztói magatartásmintát a reáljövedelmek növekedésének lassulásával és a magas hitelkamatokkal hozzák összefüggésbe; ebben a helyzetben az üzletek ugyan forgalombővülést regisztrálnak, a fogyasztók azonban a pénzükért kevesebb kézzelfogható javakat kapnak.
A Retail.ru portál felhívja a figyelmet (forrás: orosz), hogy 2026 első fél évében a takarékoskodás leginkább a nem élelmiszer jellegű szektorban volt érzékelhető. Az olyan termékkategóriákban, mint a ruházat, lábbeli, háztartási vegyi áruk és lakásfelszerelés, a kereslet január és május között visszafogott maradt. A Tula régió kiskereskedői a vásárlói érdeklődés eltolódását rögzítik az olcsóbb termékek felé, valamint az átlagos kosárérték csökkenését. Az ingatlanpiac lehűlése tovább nyomást gyakorol a bútor- és építőanyag-értékesítésre: a csuvasföldi gyártók szerint nőtt a kereslet az egyes tételek iránt a komplett összeállítások helyett, és a vevők fokozott figyelmet fordítanak a másodlagos piac termékei iránt.
A szakértők hangsúlyozzák: nem a fogyasztás teljes összeomlásáról, hanem annak minőségi átalakulásáról van szó. A „Romir” kutatócsoport adatai szerint az oroszok 40%-a úgy alkalmazkodik a jelenlegi gazdasági helyzethez, hogy lemond a drága, tartós fogyasztási cikkekről. Idén nyáron az elemzők azt tapasztalták, hogy a lakosság körében nőtt a hajlandóság arra, hogy elhalasszák a háztartási gépek, az ingatlan és a készétel vásárlását. Az „M.Video” láncnál arról számolnak be, hogy az ügyfelek egyre tudatosabban terveznek: a szükséges termékeket lépésről lépésre veszik meg, a fizetést pedig egyre gyakrabban osztják fel részletekre. 2026 első félévében a részletfizetést kínáló szolgáltatáson (BNPL) keresztül leadott megrendelések volumene harmadával nőtt.
A hűtőszekrény diktálja a prioritásokat
A fővárosban hasonló tendenciák látszanak. Beszélgetőpartnerünk, Anasztaszija onkológus szakorvos, moszkvai viszonylatban biztosnak mondható fizetéssel. Rögtön felsorol az elmúlt hónapokból több olyan tételt, ahol a család spórolni kezdett: egyetlen univerzális tisztítószert vesznek, ahelyett hogy külön flakonokat vásárolnának a konyhába, a fürdőbe és a padlóra; a bolti desszertekről áttértek az olcsó házi süteményekre; fodrász szalon helyett magának festi a haját, és úgy döntött, hogy az idei őszi-téli szezonra nem frissíti fel a ruhatárát. „A fehér köpeny sokat segít” – jegyzi meg a nő, – „összességében senki sem látja, mit viselünk”.
Számára egy másik fontos kiadási tétel a két macska etetése. Korábban Anasztaszija prémium német márkákat vásárolt, ám az utóbbi két szállítmány – amelyek erősen megdrágultak – annyira kiábrándító minőségű volt, hogy hamisítást gyanított, és áttérítette az állatokat az úgynevezett „közös asztalról” adott ételre – húsra, kevés zöldségre plusz egy speciális vitaminkomplexre.
Anasztaszija hozzátette, hogy számára három fő kiadási tételre összpontosít: a család teljes értékű étkezésére, a fia felsőoktatási tandíjára, valamint arra, hogy két hétre elegendő pénzt tegyen félre egy otthonon kívül töltött nyaralásra, „hogy ne égjek ki a munkahelyi folyamatos stressz miatt”.
Elmondása szerint hasonló prioritás-átrendeződést figyel meg saját környezetében is. Ezt a statisztika is alátámasztja: az elmúlt 12 hónapban – 2025 nyarától 2026 nyaráig – a moszkvai bevásárlóközpontokban 2,3 ezer üzlet zárt be, a bezárások 60%-a pedig ruházati és cipőboltokat érintett.
Hogyan lehet „megenni” a fizetést
Az élelmiszerre fordított kiadások növekvő aránya kedvezőtlen jel az orosz közgazdászok számára: arra utal, hogy a mindennapi költségek gyorsabban nőnek, mint a jövedelmek, a hitelfeltételek szinte uzsorásak, és az infláció olyan mértékű, hogy felemészti a lakosság szabadon felhasználható jövedelmét.
Összehasonlításképpen: a G7-országokban a táplálkozásra fordított kiadások aránya 12–20%, míg a legtöbb afrikai államban mintegy 50% – ilyen számokat közölt (forrás: orosz) a sajtóval Natalja Milcsakova, a Freedom Finance Global elemzője, rámutatva, hogy az élelmiszerkiadások növekvő aránya a lakosság reáljólétének romlásának klasszikus mutatója. Megjegyzése szerint az Oroszországban a lakosság által érzékelt, személyesen tapasztalt infláció átlagosan 2–2,5-szer magasabb, mint a hivatalos ráta.
Valóban, a Központi Bank megrendelésére készült, a „Közvélemény” Alapítvány augusztusi kutatása kimutatta (forrás: orosz), hogy az élelmiszerek vezetik az inflációval kapcsolatos lakossági panaszok listáját: a megkérdezettek 45%-a „nagyon erősnek” ítéli a hús és baromfi drágulását, 33% a hal és a tenger gyümölcsei, 28% pedig a zöldségek és gyümölcsök áremelkedését emelte ki.
Az idei január óta az egyik legnépszerűbb műfaj a közösségi médiában a különböző városokban emelkedő élelmiszerárakról szóló rövid videók – rilszek (forrás: orosz) – készítése. A jelenséget tovább erősítette az üzemanyagválság: ekkor a szerzők már nem a termékek árait, hanem a benzin árát és a kutaknál kialakuló sorokat mutatták be.
A Moscow Timesnek nyilatkozó források szerint az oroszok az élelmiszer-szegmensben is nagyon óvatosan vásárolnak. Az „Evotor” csoport adatai (forrás: orosz) alapján az év első felében a „sarki” boltokban lebonyolított vásárlások száma az utóbbi hónapokban 10%-kal, a szakosított élelmiszerüzletekben pedig 5%-kal esett vissza. A forgalom visszaesésével szembesültek (forrás: orosz) a legnagyobb kiskereskedelmi láncok – a „Pjatyorocska”, a „Perekresztok” és a „Lenta” –, és különösen szembetűnő volt a visszaesés a prémium szupermarketeknél, a „Vkuszvill”-nél és az „Azbuka Vkusa”-nál.
Ezekkel a számításokkal aligha értenek egyet a Kremlben. A hatóságok hivatalos nyilatkozatai a nagy háború évei során végig derűlátó hangon szóltak. Szeptember 3-án Vlagyimir Putyin több kijelentést is tett a gazdaság helyzetéről, hangsúlyozva, hogy az éves infláció az országban a „hiperárrobbanás” megelőzését célzó intézkedéseknek köszönhetően csökkent. A költségvetési hiány növekedését kommentálva az elnök ezt a mutatót „nem kritikusnak” és kezelhetőnek nevezte, emlékeztetve arra, hogy Oroszországnak a világ egyik legalacsonyabb államadóssága van. Az államfő „ostoba rágalmaknak” minősítette az esetleges betétbefagyasztásról vagy -korlátozásról szóló pletykákat, és arra szólította fel a kormányt, hogy teremtsen stabil környezetet a magánberuházások növekedéséhez.