Visszahúzódik a Marmolada, romlik az örök fagy, fogy a hegyi víz: a Legambiente vészjelzést ad ki a venetói Dolomitok válságáról
A Marmolada egyre több jeget veszít, a hegyek mind instabilabbá válnak, és a nagy magasságban rendelkezésre álló víz már nem számít biztosnak. Ezt a helyzetet vázolja fel a Legambiente Veneto a Carovana dei Ghiacciai, a Franciaországból induló nemzetközi kampány hetedik kiadása alkalmából, amely ismét ráirányítja a reflektorfényt az Alpok egyre gyorsabb átalakulására.
A klímaváltozás a Dolomitokban már nem pusztán a táj képét érinti. A szakértők szerint aggasztóak a láncreakciószerű következmények: a gleccserek visszahúzódása, a permafroszt állapotromlása, a hegyoldalak növekvő instabilitása és a nyári időszakban rendelkezésre álló vízkészletek csökkenése.
Marmolada, egyre sérülékenyebb gleccser
A Marmolada az Adamellóval és a Mont Blanc-bal együtt a Legambiente szerint az alpesi ív sérülékenységének egyik jelképes esete. Az elmúlt hetek hőhullámai miatt a gleccser tovább veszít tömegéből.
A jég mára szürkének látszik, felszínét mélyen bevágják az olvadékvíz-folyók, miközben kiterjedése folyamatosan zsugorodik. A látvány szemléletesen mesél egy olyan átalakulásról, amely évről évre átformálja a hegyek arculatát.
A klimatikus adatok különösen kritikus képet rajzolnak ki. Venetóban 2026 júniusában a hőmérséklet több mint 3 fokkal haladta meg az 1991–2020-as időszak átlagát. Júliusban pedig rendkívüli meleg uralkodott, különösen nagy magasságban, a fagyáspont szintje 4 000 méter fölé emelkedett.
Olvad a permafroszt, és a hegyoldalak egyre instabilabbá válnak
Nemcsak a jégveszteség ad okot aggodalomra. A nagy magasságok felmelegedése a permafrosztot is érinti, vagyis azt a talajt, amely nagyon hosszú időn át fagyott marad, és a hegyoldalak stabilitását biztosítja.
A Piz Boèn – az Arpav július 31-ig frissített jelentése szerint – az aktív réteg mélysége meghaladta a 7,4 métert. Ez az adat közvetlenül nem írja le a bellunói Dolomitok állapotát, a Legambiente számára azonban fontos jelzés egy olyan folyamatról, amelyet sokkal szélesebb körben kellene nyomon követni.
A szervezet ezért azt kéri, hogy a megfigyelést terjesszék ki a Pelmo, az Antelao, a Sorapiss, a Civetta és a Tofane csoportjára is, különösen a Pelmo északnyugati falán nemrégiben észlelt leszakadások fényében.
A Legambiente által idézett adatok szerint Belluno tartományban évente 150–200 omlás és csuszamlás történik. Ez a szám jól érzékelteti, mekkora nyomás nehezedik a hegyoldalakra.
A víz is gondot jelent
A gleccserek válsága nemcsak a hegyeket érinti. A jég visszahúzódása azzal fenyeget, hogy a nyári hónapokban a vízellátást is befolyásolja, érintve a víztartó rétegeket és a tározókat.
A hatásokat az alpesi menedékházak is megérzik. A nagy magasságban rendelkezésre álló víz – magyarázza a Legambiente – immár nem tekinthető magától értetődő erőforrásnak. Belluno tartomány és a Cai Veneto ezért külön protokollt indított annak érdekében, hogy kezelje a menedékházak vízellátási problémáit.
Ez az alpesi klíma átalakulásának egyik kevésbé látványos, ám annál kézzelfoghatóbb következménye: a hegyek változnak, és velük együtt megváltoznak azoknak az élet- és munkakörülményei is, akik ott élnek, járnak és dolgoznak.
„A Dolomitok nem képeslap-háttér”
Az aktuális helyzetre reagálva a Legambiente Veneto azt kéri a Veneto régiótól, hogy gyorsítsa fel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás regionális stratégiájának elfogadását, amelyet 2021-ben indítottak el, de még mindig vár a végleges jóváhagyásra.
„A venetói Dolomitok nem képeslap-háttér, hanem élő rendszer, amely gyorsabban változik, mint ahogyan a közpolitikai tervezés képes követni” – hangsúlyozza Fabio Tullio, a Ghiacciai Karavánja venetói szóvivője, a Veneto képviseletében.
A kampány üzenete így egyértelmű: nem elég nézni, ahogy eltűnik a jég. Figyelni kell a hegyoldalakat, előre kell jelezni a vízellátásra gyakorolt hatásokat, és fel kell készíteni a hegyeket a már most változó éghajlatra.
A Marmolada ebben az értelemben jóval több, mint egy visszahúzódó gleccser: az alpesi környezet gyors átalakulásának egyik legszembetűnőbb jelzése.