Az amerikai pénzügyminisztérium a kötvénypiac megnyugtatására megduplázta adósság-visszavásárlásait, órákkal azelőtt, hogy az államadósság először átlépte a 40 ezermilliárd dollárt.
Az Egyesült Államok államadóssága immár rekordot jelentő 40 billió dollárra (34,4 billió euróra) rúg, miközben a Pénzügyminisztérium a kötvénypiaci nyomásra azzal válaszolt, hogy jóval több régebben kibocsátott értékpapírját vásárolja vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A két washingtoni bejelentés ugyanazon a napon látott napvilágot, és ugyanannak a feszültségnek két külön tünetét jelzi: a kormány rekordtempóban adósodik el, miközben a leghosszabb lejáratú állampapírok vásárlói egyre magasabb hozamot követelnek ahhoz, hogy tovább hitelezzenek.
A visszavásárlások célzott kötvénycsereként működnek: az amerikai Pénzügyminisztérium nem új pénzt teremt, hanem meglévő készpénzállományából vásárolja vissza a befektetőktől a régebbi, nehezebben forgatható kötvényeket, így javítja a piaci likviditást anélkül, hogy az államadósság teljes méretét megváltoztatná.
Szeptember 9-től a 10–20 éves, illetve a 20–30 éves futamidejű kötvénypiaci szegmensben minden egyes visszavásárlási művelet maximális nagysága legalább a duplájára nő: 2 milliárd dollárról (1,7 milliárd euróról) 4 milliárd dollárra (3,4 milliárd euróra), egészen a következő, november 4-i negyedéves refinanszírozási aukcióig.
A Pénzügyminisztérium közölte, hogy a módosítás „erős támogatást a piaci szereplők részéről” tükröz a hozamgörbe azon szakaszán, a döntés időzítése azonban aligha volt véletlen.
A 30 éves futamidejű állampapírok hozama kedden 2007 óta nem látott szintre emelkedett, amit elemzők június végéig visszanyúló vásárlói sztrájkként írnak le; ezt súlyosbítja az AI-adatközpontok kiépítéséhez kapcsolódó vállalati kötvénykibocsátások megugrása.
A szerdai bejelentés után a hozamok ennek megfelelően esni kezdtek: a 30 éves papírok hozama mintegy 9, a 10 éveseké körülbelül 6 bázisponttal süllyedt, a Wall Street pedig emelkedéssel reagált.
Arra a kérdésre, hogy az amerikaiaknak kell-e aggódniuk a volatilitás miatt, Donald Trump amerikai elnök egyszerűen úgy felelt: „Nem, nem hinném.”
Nem mindenki hiszi azonban, hogy a mostani megoldás elég mélyreható.
A növelés mértéke visszafogott ahhoz képest, hogy a lépésnek a 32 billió dolláros (27,5 billió eurós) amerikai állampapírpiacot kellene stabilizálnia, és a neves közgazdász, Mohamed El-Erian úgy vélekedett: a túlzott piaci reakció inkább annak a reménynek szól, hogy később szélesebb körű beavatkozás jöhet, semmint maguknak a visszavásárlások közvetlen hatásának.
Thomas Simons, a Jefferies vezető amerikai közgazdásza szerint a bejelentés szakított a Pénzügyminisztériumra jellemző, következetes és előre jelzett kommunikációval a hitelfelvételi tervekről, és inkább „kapkodva meghozott döntésnek” tűnt.
Hogyan nőtt az amerikai államadósság 40 billió dollárra
Az államadósság nagyságát, amelyet a keddi napra vonatkozó amerikai pénzügyminisztériumi adatok erősítenek meg, 32,27 billió dollár (27,75 billió euró) teszi ki a nyilvánosság által tartott papírokban, és 7,78 billió dollár (6,69 billió euró) az egymás közötti állami számlakövetelésekben.
Az adósságküszöb mintegy két költségvetési évvel korábban jött el a vártnál: az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal 2023 májusában még azt vetítette előre, hogy a határ csak 2028-ban léphető át. A növekedés még a közelmúlt mércéjével mérve is rendkívül gyors: a 39 billió dolláros (33,5 billió eurós) szintet csak idén márciusban, a 38 billió dollárost (32,6 billió eurós) pedig tavaly októberben érte el az adósság.
Az amerikai kormány csak az idei költségvetési év első tíz hónapjában 1,8 billió dollár (1,5 billió euró) új hitelt vett fel, már most többet, mint a teljes előző évben, mivel a társadalombiztosítási, egészségügyi (Medicare), védelmi és kamatkiadások továbbra is meghaladják a bevételeket.
„Az államadósság nem pusztán egy szám a kormány mérlegében” – mondta David Young, a Conference Board vezérigazgatói központjának elnöke, rámutatva, hogy az adósság a mindennapi pénzügyi döntéseket is befolyásolja, amelyeket az amerikaiak meghoznak.
A két történet egymást erősíti.
A nagyobb adósságteher óvatossá teszi a befektetőket a hosszú távú hitelezéssel kapcsolatban, ami felfelé hajtja a hozamokat. A magasabb hozamok viszont növelik a kormány kamatterheit, tovább duzzasztva azt az adósságot, amelyet az amerikai Pénzügyminisztériumnak a jövőben finanszíroznia kell.
A szerdán bejelentett visszavásárlási program bővítése enyhítheti az azonnali piaci nyomást, de semmit sem tesz azért, hogy lassítsa az adósságspirált hajtó további hitelfelvételt.