A vizsgálat azután kezdődött, hogy napvilágra kerültek a néhai amerikai, elítélt szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein és magas rangú norvég tisztviselők közötti kapcsolatok.
Norvégia parlamentje szerdán kezdte meg a jelenlegi és korábbi miniszterek meghallgatását, miután napvilágra kerültek a néhai amerikai, elítélt szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein és magas rangú norvég tisztviselők közötti kapcsolatok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A meghallgatások hátterében az áll, hogy a külügyminisztérium 1997 és 2018 között több mint 130 millió koronát (jelenlegi árfolyamon 11,8 millió eurót) fizetett ki az International Peace Institute (IPI) nevű agytrösztnek, amelyet Terje Rød-Larsen norvég diplomata vezetett 2005 és 2020 között.
Az Epstein-iratok rávilágítottak a pénzügyi szakember és Rød-Larsen, valamint diplomata felesége, Mona Juul közötti kapcsolatokra. A házaspár a 1993-as oslói megállapodások kidolgozói, és most Norvégiában vizsgálat folyik ellenük: Juul ellen „minősített korrupció”, Rød-Larsen ellen pedig „minősített korrupcióban való bűnsegédlet” gyanújával.
A házaspár tagadja, hogy bármi jogsértőt tett volna.
Összesen tizenegy tisztségviselő, akik 2005 óta töltötték be a külügyminiszteri vagy fejlesztési segélyezésért felelős miniszteri posztot – köztük a jelenlegi miniszterelnök, Jonas Gahr Støre – szólal fel a Storting ellenőrzési és alkotmányügyi állandó bizottsága előtt.
Rød-Larsen és Juul mellett az Epstein-iratok azt is feltárták, hogy a 2019-ben, a börtönben elhunyt szexuális bűnelkövető kapcsolatban állt Thorbjørn Jaglanddal, a korábbi miniszterelnökkel, külügyminiszterrel, az Európa Tanács főtitkárával és a Nobel-békedíj Bizottságának egykori elnökével.
Epsteinnek voltak kapcsolatai Børge Brende volt külügyminiszterrel is.
Jagland ellen szintén vizsgálat folyik „minősített korrupció” gyanújával, de nem szerepel a parlament által beidézett tisztségviselők között, részben azért, mert 2005 előtt volt külügyminiszter.
Brendét, aki februárban mondott le a Világgazdasági Fórum elnöki tisztségéről, szerdán hallgatják meg.
„Az Epstein-dokumentumok komoly kérdéseket vetnek fel a hivatali hatalommal való visszaélésről, az elszámoltathatóság hiányát tükröző intézményi kultúráról, valamint a fejlesztési segélyek forrásainak rossz kezeléséről” – mondta Jonas Andersen Sayed, az ellenőrző bizottság tagja.
„Az ügy az egész rendszerrel szembeni közbizalmat érinti. Lényeges, hogy minden tény napvilágra kerüljön, hogy egyértelműen megállapítsák a felelősséget, és hogy végrehajtsák a szükséges reformokat” – tette hozzá.
Maguk a meghallgatások nem járnak szankciókkal.
A parlament egy független vizsgálóbizottságot is felállított, amelynek feladata az ügy jóval szélesebb körű feltárása; a testület végső jelentését legkésőbb 2028. január 31-ig kell benyújtania.