A VW az eget is meg akarta hódítani a Mennyei Birodalomban, de rendőrségi ügy lett a vége.
A német autógyártó egy luxuskivitelű, elektromos repülő járművel akarta elcsábítani a kínai milliomosokat. A merész tervből látványos prototípusok, műszaki kudarcok, majd szabadalmi háború és rendőrségi nyomozás kerekedett, miközben a kínai versenytársak elhúztak a Volkswagen mellett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Volkswagen 2019-ben még Kína legnagyobb autógyártója volt, és úgy gondolta, hogy a következő nagy üzletet már nem feltétlenül az ország útjain, hanem a nagyvárosok fölött kell keresni. A vállalat egy akkumulátorral működő „repülő autót” akart kifejleszteni, amely négy tehetős utast szállíthatott volna akár Peking és Tiencsin között is.
A terv egyszerre szólt közlekedésről és luxusról. A járműnek csendesebbnek kellett lennie egy hagyományos helikopternél, függőlegesen kellett volna fel- és leszállnia, az utasokat pedig tágas kabin, képernyők és prémiumbelső várta volna. A Volkswagen elsősorban gazdag, technológia iránt érdeklődő kínai vásárlókat célzott meg, akiknek a repülő jármű nemcsak közlekedési eszköz, hanem státuszszimbólum is lehetett volna.
Nem egészen autó, nem egészen helikopter
A köznyelvben repülő autónak nevezett szerkezet valójában egy eVTOL, vagyis elektromos, függőlegesen fel- és leszálló légi jármű lett volna. Az ilyen gépek több elektromos rotor segítségével emelkednek a magasba, majd egyes típusok repülőgépszerű vízszintes repülésre váltanak.
Elméletileg az eVTOL-ok gyors összeköttetést teremthetnek repülőterek, városközpontok vagy egymáshoz közeli nagyvárosok között. Nincs szükségük hosszú kifutópályára, helyi károsanyag-kibocsátásuk alacsony, és kevesebb zajt keltenek, mint a helikopterek.
A „repülő autó” elnevezés azonban kissé félrevezető. A legtöbb fejlesztés nem olyan jármű, amely reggel autóként elindul a garázsból, majd egy forgalmi dugó fölött szárnyakat ereszt. Sokkal inkább kis elektromos repülőgépekről vagy légi taxikról van szó, amelyek külön leszállóhelyek, ellenőrzött útvonalak és szigorú légügyi engedélyek alapján működnének.
A Volkswagen 2022-ben bemutatott V.MO nevű terve tíz légcsavart kapott, és a vállalat elképzelése szerint négy utassal, csomagokkal együtt akár 200 kilométert is megtehetett volna. A teljesen elektromos járművet idővel automatizált, pilóta nélküli működésre is alkalmassá akarták tenni.
Egy kis csapatnak kellett volna megvalósítania a nagy álmot
A projektet egy kevesebb mint tízfős, pekingi fejlesztőcsoportra bízták. A csapatot Zhou Jin, a Volkswagen kínai innovációs központjának vezetője irányította.
A német vállalat hamar felismerte, hogy nincs elegendő saját repülőgép-ipari tapasztalata, ezért kínai partnereket keresett. A helyzet önmagában is jelezte az autóiparban végbement fordulatot: a Volkswagen már nem elsősorban azért fordult Kína felé, hogy olcsóbban gyártson, hanem azért, mert bizonyos új technológiákban a kínai vállalatok gyorsabban haladtak az európai fejlesztőknél. A németeknek azonban folyamatosan egyensúlyozniuk kellett a műszaki tudás és a politikai kockázatok között. Egy kínai hadiipari partner bevonása például könnyen amerikai vagy európai vizsgálatokat, illetve exportkorlátozásokat vonhatott volna maga után.
Végül a Volkswagen a sanghaji Pantuo Aviation nevű fiatal vállalkozással kezdett együtt dolgozni, aminek egy látványos, forgatható szárnyakkal felszerelt járművet lett a gyümölcse. Ez inkább emlékeztetett egy Star Wars-film űrhajójára, mint hagyományos repülőgépre. A látvány mögött azonban komoly problémák húzódtak meg.
A Reuters által megismert belső vizsgálatok szerint a konstrukció aerodinamikai teljesítménye gyenge volt, a várható hatótávolság pedig messze elmaradt a kitűzött céltól. Kérdéses maradt az is, hogy a gépet lehet-e kellően könnyűre építeni. A Volkswagen később maga is hibának nevezte az együttműködést, részben saját repülési tapasztalatainak hiánya, részben a túl ambiciózus tervek miatt.
A két vállalat szemlélete is eltért. A Pantuo szerint a Volkswagen úgy kezelte a feladatot, mintha egy új autómodellt kellene meglévő alkatrészekből összeszerelni. Egy repülő járműnél azonban minden kilogramm, minden légáramlat és minden biztonsági tartalék meghatározó lehet. Amit egy autónál később át lehet tervezni, az a levegőben életveszélyes hibává válhat.
A műszaki vita szellemi tulajdonért folyó háborúvá vált
Miután a Volkswagen felmondta a Pantuóval kötött megállapodást, a kínai vállalkozás azzal vádolta meg, hogy a német konszern engedély nélkül továbbadta a terveit egy másik kínai repülőgép-ipari partnernek.
A Pantuo 30 millió dolláros keresetet indított a Volkswagen és a kínai AVIC egyik leányvállalata ellen, üzleti titkok eltulajdonítására hivatkozva. Egy kínai bíróság 2026 júniusában úgy döntött, hogy a Volkswagennel szembeni követelést választottbírósági eljárásban kell rendezni, a kínai partner ellen indított per azonban folytatódhat.
Az ügy különösen érdekes, mert megfordítja a kínai–nyugati gazdasági kapcsolatok egyik régi alaptörténetét. Évtizedeken át főként a külföldi vállalatok tartottak attól, hogy kínai partnereik lemásolják technológiájukat. A Volkswagen esetében viszont egy kínai cég állítja, hogy egy európai vállalat használta fel jogtalanul az ő fejlesztési eredményeit.
Ez nem jelenti azt, hogy a vád bizonyított lenne, de jól mutatja, mennyit változott a kínai ipar. A helyi cégek már nemcsak gyártanak, hanem egyre több saját technológiával, szabadalommal és piacképes fejlesztéssel rendelkeznek, amelyeket hajlandók bíróság előtt is megvédeni.
A jogvita büntetőeljáráshoz is vezetett. A kínai hatóságok Zhou Jint, a Volkswagen projektvezetőjét kezdték vizsgálni üzleti titkok állítólagos megsértése miatt, és utazási korlátozásokat rendeltek el vele szemben. Zhou szerint csak a munkáját végezte, a vállalat azonban magára hagyta a jogi eljárásban.
A Repülő Tigris elkészült, de nem lett belőle piaci termék
A Repülő Tigris nevű teljes méretű prototípus nyolc rotorral emelkedett volna fel, két további légcsavar pedig az előrehaladást biztosította. Később elkészült a látványosabb Sky Garden változat is, tágas luxuskabinnal. A modellbe 2023-ban Li Csiang kínai miniszterelnök is beült, a prototípust pedig elszállították a Volkswagen wolfsburgi központjába, ahol a cég felső vezetése is megtekintette.
A gépet Belső-Mongólia ritkán lakott területein tesztelték, a fejlesztők átalakított szállítókonténerekben laktak és dolgoztak. A program jóval több volt egyszerű látványtervnél, mert valódi prototípusok készültek, repülési próbák és kereskedelmi előkészületek is zajlottak.
A végső döntést Ralf Brandstätter, a Volkswagen kínai vezetője hozta meg. 2024 júniusában leállította a programot, és feloszlatta a fejlesztőcsapatot. A vállalatnak ekkor már sokkal sürgetőbb problémával kellett foglalkoznia, mivel hagyományos autóinak kínai értékesítése rohamosan zuhant.
A Volkswagen kínai kiszállításai a 2019-es 4,2 millió darabról 2025-re 2,7 millióra estek vissza, a vállalat pedig a BYD és a Geely mögé szorult. Egy ilyen helyzetben nehéz volt indokolni egy költséges és bizonytalan repülőgép-fejlesztés folytatását.
Eközben Kína haladt tovább, aminek leglátványosabb fejlesztése az Xpeng repülőautó-részlegének rendszere lett. Ennél egy nagy, futurisztikus elektromos jármű szállítja magával a kétszemélyes repülőegységet, amelyet szükség esetén a jármű hátsó részéből lehet kiengedni. Emellett más gyártók inkább légi taxikban, turisztikai repülésekben, sürgősségi szállításban vagy teherszállításban gondolkodnak. Az AutoFlight 2026-ban már egy tíz utas szállítására tervezett, mintegy öttonnás elektromos repülőgépet is tesztelt.
A technológia széles körű elterjedése azonban továbbra sem biztos. Az akkumulátorok tömege korlátozza a hatótávolságot, a biztonsági engedélyezés évekig tarthat, és még ki kell építeni a leszállóhelyeket, a töltést, a karbantartást és az alacsony magasságú légi forgalom irányítását is. A repülő autók ezért aligha fogják belátható időn belül leváltani a családi személygépkocsikat. Sokkal valószínűbb, hogy kezdetben drága légi taxiként, turisztikai látványosságként, mentőeszközként vagy teherszállító járműként jelennek meg.
A Volkswagen története mégis fontos figyelmeztetés
Kínában már nem elegendő egy híres nyugati márkanév, a sok évtizedes ipari tapasztalat és a hatalmas pénzügyi háttér, tömören fogalmazva már nem esnek hasra egy olyan brand előtt, mint a Tesla, a VW vagy valamelyik népszerű japán márka. Az új technológiai ágazatokban a helyi vállalatok ma már gyorsabbak, rugalmasabbak és közelebb állnak az államilag támogatott fejlesztési rendszerhez, ami hallatlan versenyelőnyt jelent a számukra a nyugati gyártókkal szemben.
A Volkswagen az eget akarta meghódítani Kínában, de közben az utakon is elveszítette korábbi fölényét. Mire elkészült a repülő jármű elegáns bemutatómodellje, a kínai versenytársak már a sorozatgyártást, az engedélyeket és a fizető utasokat tervezték.