Trump közölte, hogy 20 pontos béketervének végrehajtásáról szóló megállapodást „gondosan felépített szakaszokban” vezetik be, de nem jelölt meg határidőt a folyamat befejezésére.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy a tavaly felállított Béketanács megállapodásra jutott, amelyet ő „történelmi egyezségnek” nevezett: ennek értelmében lefegyverzik a Hamászt és minden más fegyveres terrorcsoportot, Izrael pedig kivonja erőit Gázából. A feltételekkel és az ütemezéssel kapcsolatban azonban továbbra is sok a kérdőjel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Truth Social-bejegyzésében Trump „monumentális lépésnek” nevezte az egyezséget, amely kilenc hónappal azután született, hogy októberben, az egyiptomi Sharm el Sheikhben aláírták az Egyesült Államok által közvetített tűzszünetet Izrael két éve tartó gázai offenzívájának lezárásáról. Itt megjegyzendő, hogy az 1 milliárd dolláros tagdíjú csoportba Orbán Viktor is bejelentkezett, de a magyar részvétel jelenleg nem világos. Az sem ismert részleteiben, hogy a nemzetközi ellenőrző és békefenntartó erőket mely országok delegálják és milyen létszámban.
„Ez a megállapodás döntő lépés afelé, hogy Gázát végre egy új palesztin kormány irányítsa, amely szorosan együttműködik a Béketanáccsal a palesztin nép támogatásáért” – írta Trump.
„Ezzel párhuzamosan Izrael megkapja a neki járó biztonságot, miközben Gáza többé nem szolgál a terrortámadások kiindulópontjaként.”
Az Izrael és a Hamász terrorhadsereg közötti tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak a folyamat második szakaszának végrehajtása körül, beleértve a Hamász lefegyverzését és Gáza újjáépítését.
Az amerikai elnök szerint a megállapodás „gondosan felépített szakaszokban” lehetővé teszi húszpontos béketervének végrehajtását.
Trump húszpontos tűzszüneti terve felszólítja a Gázában működő szélsőséges iszlamista szervezetet, hogy adja át fegyvereit és semmisítse meg kiterjedt alagúthálózatát. A terv egy új, technokrata palesztin kormány felállítását is elképzeli Tony Blair volt brit miniszterelnök vezetésével, aki Gáza újjáépítésének irányításáért felelne.
Trump közölte: a lefegyverzés befejezése után Izrael kivonja erőit az övezetből, és az új „Nemzetközi Stabilizációs Erőnek” adja át a rendfenntartási feladatokat, amely a palesztin rendőrséggel együttműködve gondoskodik Gáza biztonságáról.
A remélt menetrend
Az amerikai és béketanácsi tisztviselők, akik a Fehér Ház iránymutatásai szerint névtelenséget kérve ismertették az egyezséget az újságírókkal, rendkívül optimistán értékelték a megállapodást.
A tisztviselők nem tudtak pontos menetrendet meghatározni sem a Hamász, sem a Gázában működő más terrorista csoportok – például a Palesztin Iszlám Dzsihád – lefegyverzésére, de azt mondták, hogy a gázai rendőrség a következő két hétben átadja fegyvereit a Béketanács által támogatott gázai közigazgatásnak, amelynek fejét már kinevezték.
A gázai rendőrség azonban a tisztviselők szerint nem foglalja magában a Hamász fegyvereseinek túlnyomó többségét, és a terroristák nehézfegyverzete (például rakétái és aknavetői) nem része ennek a megállapodási szakasznak.
Az egyik béketanácsi tisztviselő szerint a nehézfegyverek átadására, valamint a Hamász alagútjainak és más infrastruktúrájának leszerelésére később kerül sor, egy olyan folyamat keretében, amely 200–350 napig tarthat.
Izrael továbbra is szkeptikus
Egy amerikai tisztviselő közölte: Izrael – amely kezdettől fogva mélyen kételkedett abban, hogy a Hamász hajlandó lenne letenni a fegyvert, vagy akár a háttérben is feladni Gáza feletti ellenőrzését – a tárgyalási folyamat minden lépésébe bevonták.
Ugyanakkor a tisztviselő szerint Izraeltől nem kérnek semmi olyat, amit ne vállalt volna már Trump húszpontos tervének elfogadásakor; ez lényegében erői kivonását Gázából és a légi csapások befejezésére vonatkozó kötelezettségvállalást jelenti.
A tisztviselő hozzátette, hogy Trump „nagyon, nagyon csalódott” lenne, ha Izrael nem tartaná magát a megállapodáshoz.
Az amerikai elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében megismételte: központi eleme a megállapodásnak, hogy a Hamász többé ne legyen képes olyan erőt felhalmozni, ami fenyegetést jelent Izraelre, és hozzátette, hogy az új kormány azért fog dolgozni, hogy képviselje és szolgálja népét.
Izrael Gáza elleni háborúja – amely válaszként indult a Hamász 2023. október 7-i, Dél-Izraelbe történt betörésére – a területen működő, de ne igazolt orvosi források szerint legalább 73 000 palesztin életét követelte, beleértve azokat is, akik a tűzszünet óta vesztették életüket – közölte Gáza egészségügyi minisztériuma. Nem világos, hogy az elhunytak mekkora arányban voltak a terrorszervezet fegyveresei.
Trump és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden a Fehér Házban találkozott, de egyikük sem árult el sokat arról, miről beszéltek első személyes egyeztetésükön azóta, hogy közösen elindították az Irán elleni háborút.
A Hamász a hónap elején bejelentette, hogy feloszlatta az övezetben működő kormányát, és készül átadni a hatalmat egy, az ENSZ által támogatott technikai bizottságnak a tűzszüneti megállapodás részeként.
Az izraeli védelmi erők jelenleg Gáza több mint felét ellenőrzésük alatt tartják, a palesztinokat pedig sátortáborokba és megrongálódott városi negyedekbe szorítják vissza. Az ENSZ a tűzszünet életbe lépése óta többször is súlyosnak minősítette az övezetben uralkodó életkörülményeket. Izrael viszont arra figyelmeztet, hogy a térségbe érkező segélyszállítmányok javát még mindig a Hamász fegyveresei rabolják el a lakosság elől.