A tartós csapadékhiány miatt egyre aggasztóbb a magyarországi aszályhelyzet. Az elmúlt öt év csapadékmennyiségéből egy évnyi hiányzik. Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet. A leendő szakminiszter a locsolást fogná vissza, a vízügy civileket von be, a gárdonyi polgármester azonnali megoldást sürget.
Egyre súlyosabb az aszályhelyzet Magyarországon. Az Alföld leginkább érintett területein van, ahol százhúsz milliméter nedvesség hiányzik a talajból, van, ahol csak nyolcvan. Az utóbbi is vízkrízist jelent. A HungaroMet agrometeorológiai elemzése arra figyelmeztetett, hogy az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból: alig hullott csapadék.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt kilencven napban húsz–hetven milliméterrel kevesebb eső esett az átlagosnál. A talajfelszín gyakorlatilag mindenhol porzik: a felső húsz–harminc centiméteres talajréteg országszerte kritikusan száraz és a harminc–hatvan centiméteres réteg is egyre aggasztóbb állapotban van.
Tavaly 550 ezer hektárnyi területet sújtott aszálykár, a biztosítók pedig csaknem negyvenöt milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki. Az idei év még rosszabb lehet, hiszen már az ország területének 90%-át veszélyezteti az aszály. Van olyan terület Magyarországon, ahol egy hónapja egyáltalán nem esett eső. Mostanra a növénytermesztésben is kritikussá vált a helyzet.
Ketyeg az óra
A károk enyhítésére és egy azonnali vízügyi terv kidolgozására Magyar Péter a leendő Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterét kérte fel. Gajdos László az áprilisi aszály miatt arra szólított fel, hogy aki teheti, legalább májusban ne vágjon füvet, mondván, ha azt gyakran vágják, sokkal többet kell öntözni. A Tisza Párt az új vízmegtartó programokat a lakosság, a helyi gazdálkodók bevonásával kívánja megvalósítani.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese azt mondja az Euronewsnak, hogy az elmúlt öt évnyi csapadékmennyiségből gyakorlatilag egy évnyi hiányzik. Szegi Attila szerint ahhoz, hogy a meglévő vízkészleteket jobban tudják elosztani, rugalmasabbá kell tenni az infrastruktúrát, ugyanakkor szerinte is kulcsfontosságú a lakosság bevonása.
„Éppen a tegnapi napon jártunk a Sárréti Vízőrzőkkel közösen egy területbejáráson a román határ mentén a Kis-Sárréten, ahol a vízügy több mint egy éve együtt dolgozik ezekkel a civilekkel azon, hogy a térségben vizet tudjunk megtartani" – magyarázza. „Itt a Sebes-Körös és a Berettyó vízkészletére alapozva állami művekkel juttatjuk ki a vizet, a civilek pedig jelentős segítséget nyújtanak például a csatornáknál a betétpallózásokban, vízkormányzásban, illetve a kollégáinkkal egyeztetve, ahol lehet, ki is vezetik a vizet a tájba”.
Veszélyben a folyók és a tavak
Nemcsak az Alföldön van vízkrízis. A magyarországi folyóvizek, állóvizek, sőt, a talajvíz szintje is kritikusan alacsony. A vízhiány leginkább a Velencei-tónál látszik. Vannak partszakaszok, ahol a part vonalától akár tizenöt-húsz métert is be lehet sétálni. A tavat, ha lenne bennük víz, két víztározó, a pátkai és a zámolyi látná el, azonban ezek gyakorlatilag kiszáradtak. Mivel tartalékok nincsenek és az időszakos vízutánpótlás is kevés, a Császár-víz nevű patak a tó egyetlen természetes vízforrása.
Gárdony polgármestere, Eötvös Pál Árpád az Euronewsnak azt mondja, hogy a vízhiány régóta téma a helyi városvezetők között. Ha a Dunából emelnek át vizet, az csak átmeneti megoldás; valójában hosszútávon csak egy új vezetékrendszer oldaná meg a tó helyzetét.
„Mivel a város ötven–hatvan éve a turizmusra épül, szükség van a Velencei-tóra és a tóban lévő vízre, ami most jól látható módon egyre kevesebb. Az idei szezont 81 centiméterrel kezdtük, most pedig sajnálatos módon már csak 66 centiméter a Velencei-tó vizállása. A legkisebb vízállás 53 centi volt. Ezt valószínűleg június végére el is fogjuk érni” – magyarázza riporterünknek.
A Eötvös Pál Árpád azt mondja, hogy bár több alkalommal kezdeményezett olyan programokat, amelyek a tó vízkészletének megmentésére irányultak, nem minden tóparti polgármester volt vele együttműködő. Mint részletezi, amikor a térség városvezetőivel közösen próbált kiállni a tó megmentéséért, „a független polgármesterek aláírták az általa megfogalmazott levelet, a fideszes polgármesterek azonban nem." Erre az egyedüli magyarázat szerinte az, hogy az érintettek nem akartak nyíltan konfrontálódni a hatalommal.
A mostani vízállás körülbelül 60–70 centivel alacsonyabb, mint ami az optimális lenne. A polgármester szerint a Velencei-tó vízhiányának kezelésére irányuló helyi akaratot a leköszönő kormány vízgazdálkodásért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt pozitívan fogadta. A Tisza választási győzelme után a térség városvezetői bizakodva várják, hogy Dr. Bögi Viktória lássa el a választókerület képviseletét, hiszen kampányában kiemelt prioritásként jelölte meg a tóvédelem ügyét.