Európa gyorsabban melegszik a többi kontinensnél, áll az EU éghajlatváltozást figyelő szolgálata friss jelentésében. A szárazság eloszlása nem egyenlő, a Kárpát-medence a legveszélyeztetettebb térséghez tartozik.
Európa gyorsabban melegszik, mint a többi kontinens és kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag - áll a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb, 2025-ről szóló jelentésében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A melegedés mértéke és az aszályos területek eloszlása nem egyforma. A kontinens észak-nyugati és közép-keleti része, benne a Kárpát-medencével, sokkal szárazabb, mint más területek.
A számok egyértelműen mutatják, hogy 1980 óta Európa készer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Sokkal gyakoribbak és súlyosabbak a hőhullámok, miközben az extrém esők katasztrofális árvizekhez vezetnek. A klímaváltozás súlyosan érinti a biodiverzitást is.
Az ESOTC (European State of the Climate) jelentés szerint 2025 egyike az 1992 óta mért három legszárazabb évnek. Tavaly májusban Európa megzőgazdasági területének 35%-án mértek extrém aszályt.
Kelet-Európában az éves csapadékmennyiség 10–40%-kal az átlag alatt volt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy egyes területeken rekord alacsony szintre ért a talajnedvesség, Európa folyóinak 70%-ában pedig átlag alatti volt a vízhozam.
Kiszáradó magyar táj - egyelőre 2026 sem hoz enyhülést
A télen lehullott hó nem oldotta meg a problémát Magyarországon, valójában enyhüléshez sem vezetett. Ráadásul a tavasz eddig csapadékszegény, tovább rontva a helyzeten.
A HungaroMet agrometeorológiai elemzése felhívja a figyelmet, hogy az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból, mivel alig hullott csapadék. A hónap végére a növénytermesztésben kritikussá vált a helyzet.
A délnyugati határszélen hullott némi eső, de kevés, alig 1-2 miliméter. Van olyan terület Magyarországon, ahogy egy hónapja egyátalán nem esett eső.
Az elmúlt 30, illetve 90 napban 25-45, illetve 20-70 milliméterrel kevesebb eső esett az átlagosnál. A felszínközeli 20-30 centiméteres talajréteg országszerte kritikusan száraz, a felszín porzik és a 30-60 centiméteres réteg is egyre szárazabb.
Rengeteg víz hiányzik a talajból, bajban a mezőgazdaság
Az Alföldön és a Mezőföldön mintegy 80-120 milliméter nedvesség hiányzik a felső egyméteres talajrétegből a telítettséghez.
Az őszi búza a tavasz kezdetén még szépen növekedett, mostanra azonban a csapadékhiány egyre jobban kezd megmutatkozni, zöld tömege stagnál. A repce kritikus időszakban, teljes virágzásban van, ilyenkor igényelné a legtöbb vizet, de a gyökérzónában egyre kevesebb a nedvesség, így kevés az oldalhajtás, nem kötődnek a virágok.
Az őszi vetésekre vonatkozó közepes aszály egyre nagyobb területre terjed ki az országban, ez pedig már termésveszteséget fog okozni - áll a HungaroMet Zrt. elemzésében.
Tavaly 550 ezer hektárnyi területet sújtott aszálykár, a biztosítók csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki. Az idei év pedig még rosszabb lehet, mivel már az ország területének 90%-át veszélyzeteti az aszály.
Kritikus a vízhiány a Dunántúl nagy részén, de a helyzet az Alföldön és a Duna-Tisza közén a legsúlyosabb.