Az iráni képviselők amerikai katonák elfogását és kuvaiti, bahreini szárazföldi támadások indítását sürgették, miközben mindkét fél lehetséges szárazföldi offenzívájáról folynak az egyeztetések, az USA-csapások pedig már tizedik napja tartanak.
Az iráni hadsereg szóvivője kedden azzal figyelmeztetett, hogy Irán inkább saját területét bombázná, semhogy engedné, hogy amerikai erők megszállják azt, miközben az esetleges szárazföldi hadműveletekre vonatkozó fenyegetések mindkét oldalról a Perzsa-öböl térségében kibontakozó nagyobb háború rémét vetik fel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ha Amerika megszállja a területünket, akkor akár a saját területünket is bombázni fogjuk” – mondta Mohammad Akrami-Nia dandártábornok az iráni állami televízióban. „Ez a háború logikája.”
A kijelentések arra az időszakra estek, amikor az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága zsinórban tizedik napja hajt végre csapásokat iráni célpontok ellen. Várhatóan az elkövetkező napokban dönt Donald Trump amerikai elnök a továbbiakról, miközben nyíltan szó esik egy amerikai szárazföldi művelet vagy iráni területek elfoglalásának lehetőségéről.
A Pentagon olyan iráni szárazföldi műveleti terveken dolgozik, amelyek elmaradnának egy teljes körű inváziótól, de így is több ezer katonát vonhatnának be, és hetekig vagy hónapokig is eltarthatnának – írta a Washington Post névtelen amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A Fehér Ház közölte, hogy a Pentagon azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb mozgásteret biztosítsa az elnöknek, ugyanakkor „ez nem jelenti azt, hogy az elnök már meghozta döntését”.
Az egykori iráni külügyminiszter, a jelenleg parlamenti képviselő Manouchehr Mottaki azt mondta, Iránnak túl kellene mennie a térségben lévő amerikai támaszpontok elleni csapásokon, és fontolóra kellene vennie amerikai katonák elfogását is.
„Az amerikai fenyegetések felerősödtek, és azt hangoztatja, hogy elfoglalja a Kharg-szigetet, valamint átveszi az irányítást Irán olajlétesítményei felett” – mondta Mottaki.
„Én régóta szorgalmazom a szárazföldi háborút. El kellene foglalnunk az egyik amerikai támaszpontot a régióban, foglyul ejteni az ott állomásozó erőket, és hazavinni őket országunkba” – tette hozzá.
Ahmad Bakhshayesh Ardestani iráni parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi tagja azt mondta, hogy Teherán szárazföldi támadásokat indíthat Kuvait és Bahrein ellen, ha az Egyesült Államok megszállná az iráni területet.
Az Egyesült Államok esetleges támadásával kapcsolatban a Kharg-sziget ellen úgy fogalmazott, hogy Washington talán egy napra elfoglalhatná, de megtartani már nem tudná.
„Az iráni rakéták Semnanból, Zahedánból, Iszfahánból és más helyekről is elérik. A Kharg-sziget megszállása automatikusan célponttá tenné azt Irán számára” – mondta Ardestani.
Kuvait Bubiyan-szigete a célkeresztben?
Egy esetleges iráni fellépésről Kuvait, köztük a Bubiyan-sziget ellen is egyre több a találgatás.
Az 863 négyzetkilométeres sziget Kuvait legnagyobbja, és a Perzsa-öböl északi végében, Irak közelében fekszik.
Egyes iráni politikusok és közösségimédia-fiókok is mérlegelték ezt a forgatókönyvet az esetleges amerikai Kharg-elfoglalásra reagálva, felvetve, hogy az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) regionális proxykat és Saberin különleges egységét bevetve, Dél-Irakon keresztül indíthatna szárazföldi műveletet, ha Washington iráni terület ellen lépne.
A Saberin egység az IRGC elit alakulata, amely kiterjedt harci tapasztalatokkal rendelkezik Iránban és a szomszédos országokban. Irán katonai erőinek a kuvaiti határ felé történő mozgolódásáról szóló beszámolók keringenek az interneten, de ezeket nem sikerült független forrásból ellenőrizni.
Kuvait amerikai csapatoknak ad otthont, és az iráni csapások legutóbbi hullámában a leginkább célba vett országok közé tartozik.
Korábbi, márciusi és májusi jelentések szerint az IRGC kommandósai Bubiyant vették célba, és összecsaptak a kuvaiti erőkkel.
Május 1-jén hat IRGC-katona bérelt halászhajóval érkezett Bubiyan-szigetre, ahol a kuvaiti biztonsági erők feltartóztatták őket. A kuvaiti hatóságok szerint négyet elfogtak, kettő pedig tűzpárbaj után elmenekült; a lövöldözésben egy kuvaiti katona megsebesült.
Kuvait belügyminisztériuma közölte, hogy a férfiak beismerték: az IRGC tagjai, akik „ellenséges cselekmények” végrehajtása céljából szálltak partra. Irán külügyminisztériuma visszautasította az állítást, mondván, a négy tiszt navigációs rendszerük meghibásodása miatt hajózott be a kuvaiti vizekre.
Trump március közepén azt mondta, hogy a csapások „megsemmisítették” Kharg katonai létesítményeit, olajipari infrastruktúráját azonban szándékosan megkímélték.
Arra figyelmeztetett, hogy ha Teherán továbbra is zavarja a Hormuzi-szoros forgalmát, felülvizsgálhatja ezt a döntést.
Miután iráni csapások amerikai katonák halálát okozták ezen a héten, Trump a Truth Socialön azt írta: „Valahányszor Irán megöl egy amerikai katonát, ezért a gyilkosságért sokszorosan meg fog fizetni.”
Az amerikai hadsereg adatai szerint a háború február végi kezdete óta tizenöt amerikai katona halt meg.