Egy ügyvédi irodából jutott a világ pénzügyeinek csúcsára Christine Lagarde, aki idő előtt távozik az Európai Központi Bank éléről. Úttörő karrierjét szexbotrány utáni rendrakás, bírósági elmarasztalás és piacokat megrázó elszólás, és sok egyéb kísérte.
Christine Lagarde október 29-én bejelentette, hogy 2027. február 7-én távozik az Európai Központi Bank éléről, noha mandátuma csak jövő október végén járt volna le. A hetvenéves francia politikus 2019 novemberében az első nőként vette át az euróövezet jegybankjának vezetését, miután korábban a francia pénzügyminisztériumban, majd a Nemzetközi Valutaalapnál is áttörte az üvegplafont, a férfiakat és nőket elválasztó láthatatlan határt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Dinamizmusa, erőteljes viselkedése, hangvétele miatt sokan Tina Turnerhez hasonlították, így ragadt rá a "pénzvilág rocksztárja" állandó jelző.
Lagarde utódlásáról már korábban is voltak találgatások, melyek főként két név körül forognak. Az egyik Klaas Knot, a holland jegybank korábbi elnöke, ia másik pedig a spanyol nemzeti bank volt vezetője, Pablo Hernández de Cos. Knot mellett szólhat, hogy Franciaország állítólag őt támogatná, amennyiben cserébe francia jelölt kapná az EKB vezető közgazdászi posztját. Hernández de Cos leginkább a szigorítást és lazítást pártoló tábor között mozgó döntéshozónak számított.
Lagarda az alkalmatlanság és az önteltség ritka keveréke?
Így jellemezte őt a 2015 áprilisában pénzügyi válságban vergődő Görögország pénzügymiisztere, Jánisz Varufákisz, aki az adósságválság idején zárt ajtók mögött tárgyalt Lagarde-dal, így első kézből tapasztalta meg a stílusát, és később sem kímélte a nyilvánosság előtt. Általános vélemény, hogy rendkívül magas intellektusú, remekül tárgyaló és kedves stílusú partner, aki azonban pénzügyekben kegyetlen. Határozottságát sokan diktatórikusnak és az erőfölénnyel visszaélőnek tartották.
Lagarde 1956. január 1-jén született Párizsban. Fiatalon a francia szinkronúszó-válogatott tagja volt, tanulmányai egy részét pedig az Egyesült Államokban végezte. Pályáját jogászként kezdte, a Baker McKenzie piacvezető nemzetközi ügyvédi irodánál vállalati ügyekkel, versenyjoggal, munkajoggal és felvásárlásokkal foglalkozott.
1999-ben az iroda globális elnöke lett, majd Giscard Chirac elnöksége idején belépett a francia kormányba. (2005). 2007-ben, már Nicolas Sarkozy elnöksége idején kapta meg a gazdasági és pénzügyi tárcát. Ezzel ő lett a G7 csoport első női pénzügyminisztere.
A következő évben már a globális pénzügyi válság következményeivel kellett megbirkóznia
A férfiak uralta pénzügyi világról egyik legismertebb megjegyzését a Lehman Brothers amerikai befektetési bank összeomlása ihlette. A politikusnő azzal a gondolattal ajándékozta meg a közvéleményt, hogy másképp alakulhatott volna a történet, ha a bank inkább „Lehman Sisters”, azaz Lehman nővérek lett volna. Később ezt úgy magyarázta, hogy a többféle tapasztalat és nézőpont segíthet a kockázatok jobb felismerésében.
Szexbotrány után került az IMF élére
Lagarde 2011-ben különösen kényes helyzetben vette át a Nemzetközi Valutaalap vezetését. Elődje, a francia Dominique Strauss-Kahn botránya a New York-i Sofitel szálloda egyik lakosztályában tört ki. A guineai származású szobalány, Nafissatou Diallo szobalány azt állította, hogy amikor takarítani ment, Strauss-Kahn meztelenül lépett ki a fürdőszobából, majd orális szexre kényszerítette.
A politikust később a Párizsba induló repülőgépről szállították le. A botrány miatt Strauss-Kahn lemondott az IMF vezetéséről. noha szerinte az együttlét kölcsönös beleegyezéssel történt. A büntetővádakat később a panaszos szavahihetőségével kapcsolatos kétségek miatt ejtették, a polgári per pedig bizalmas megállapodással zárult.
Lagarde tehát egy tekintélyében is erősen megtépázott és kigúnyolt intézményt vett át, miközben Európában az adósságválság fenyegetett. Az IMF vezetését 2019-ig látta el, majd Frankfurtba költözött, hogy Mario Draghi után átvegye az Európai Központi bank irányítását.
Miért haragított magára egy egész országot?
Az IMF élén Lagarde egyik legélesebb konfliktusa Görögországhoz kötődött. A mentőhitelekhez kapcsolódó megszorítások idején, 2012-ben arról beszélt, hogy a szegény afrikai gyerekek sorsára nagyobb együttérzéssel gondol, mint a válsággal küzdő görögökére. Egyúttal az adófizetés fontosságát hangsúlyozta, és a görög adóelkerülést bírálta.
Az egészségügyi ellátás romlásával, munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel küzdő országban a kijelentések felháborodást váltottak ki. Lagarde később együttérzését hangsúlyozta a görögök iránt, de a történet megmutatta, milyen könnyen válhat gazdasági tényezővé egy nemzetközi pénzügyi vezető nyilatkozata.
Hogyan maradhatott hivatalban egy elmarasztaló ítélet után?
Lagarde saját pályájának legsúlyosabb jogi ügye pénzügyminiszteri időszakából származott. Egy francia különbíróság 2016 decemberében gondatlanság miatt bűnösnek találta a Bernard Tapie üzletembernek megítélt, mintegy 400 millió eurós választottbírósági kártérítéssel kapcsolatban.
Az elmarasztalás alapja az volt, hogy nem támadta meg a kifizetésről szóló döntést, és ezzel lehetővé tette a közpénzek szabálytalan felhasználását. A bíróság ugyanakkor nem szabott ki büntetést. Lagarde tagadta a vádat, az IMF igazgatótanácsa pedig az ítélet után is megerősítette a belé vetett bizalmat, így megtarthatta állását.
Mennyibe kerülhet egy jegybankelnöki mondat?
Az EKB élén Lagarde hamar megtapasztalta, hogy egyetlen mondatnak is súlyos pénzügyi következménye lehet. A koronavírus-járvány első európai hullámának kezdetén, 2020. március 12-én azt mondta: a jegybanknak nem feladata az államkötvények hozamkülönbségeinek csökkentése.
Lagardne-nak igaza volt, és megjegyzését technikai megfogalmazásnak szánta, de politikailag Olaszország számára nagyon is kézzelfogható kérdésről szólt: mennyivel drágábban kap hitelt az olasz állam, mint Németország. A befektetők megijedtek, az olasz kötvények hozama megugrott. A válság nyomán Lagarde pontosította üzenetét, az EKB pedig rendkívüli kötvényvásárlási programmal lépett fel a krízis ellen.
A történet előhozta régi, kevésbé hízelgő sajtóbeli ragadványnevét is: „Madame la Gaffe”, vagyis nagyjából „Baki asszony”. A pénzügyi magazinokban egyszerre jelent meg a kiváló politikai tárgyaló és a veszélyesen pontatlanul fogalmazó vezető képe.
Mit hagy maga után?
Lagarde jegybankelnökségét a világjárvány, az ukrajnai háború és az energiaválság alakította. Az EKB-nak előbb a gazdaságot kellett támogatnia, később az elszabaduló inflációt megfékeznie. Az intézmény előrejelzései súlyosan alábecsülték a 2021–2022-es drágulás erejét és tartósságát, és ezt későbbi saját elemzéseik is elismerték.
Lagarde pályája így egyszerre szól a nők előtt megnyíló vezetői szerepekről és a hatalommal járó felelősségről. Első nőként vezetett meghatározó pénzügyi intézményeket, de a rocksztárként ünnepelt tárgyalót sem kerülték el a politikai felháborodások, a jogi elmarasztalás és a szakmai tévedések. Távozásával olyan vezető búcsúzik az EKB-tól, akinek nemcsak döntéseit, hanem minden szavát árgus szemmel figyelték.
Nő vagy férfi, mindegy: utódját hasonlóan fogják kezelni.