Hirdetés

Terrorizmus támogatásával is gyanúsították a Ciszjordániából hazatoloncolt magyar aktivistát

A videó betöltése
Jobb oldalon Nemere Dóra önkéntes társaival
Jobb oldalon Nemere Dóra önkéntes társaival -  Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Zoltan Siposhegyi
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Nemere Dóra békés módon próbálta megvédeni az olívakereskedelemből élő palesztin családokat, mégis egy izraeli börtönben kötött ki. Először beszélt kamerának a hazatoloncolása óta.

Épségben hazaért és már palesztinpárti tüntetést szervez a Ciszjordániában letartóztatott és Izraelből kiutasított magyar nő. Nemere Dóra október közepén tucatnyi nemzetközi aktivistával utazott a Hebrontól délre fekvő úgynevezett B-zónába, hogy ott segítse a palesztin családok olívaszüretét.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
Izrael, amikor érdeke, akkor visszanyúl ilyen nagyon régi törvényekhez. A régi oszmán törvények alapján, ha valaki 2 vagy 3 évig nem tudja leszüretelni a földjét, akkor azt elveszik. Ezért az olívaszüretkor kifejezetten sok a támadás. Egyrészt azért, mert az olíva a helyiek bevételének a legfontosabb forrása, másrészt azért, mert ha nem tudják leszüretelni akkor erre ki lehet mondani, hogy elhanyagolt föld. Ezért amellett, hogy tényleg segítettük a szüretet, a jelenlétünkkel elvileg távol tartottuk a telepeseket.

De csak október 22-ig. Akkor ugyanis két terepszínű ruhát viselő, gépfegyveres zsidó telepes törvénytelenül igazoltatni próbálta, majd távozásra szólította fel a csapatot.

Dóra szerint az őket megvendégelő palesztin család egyik gyermekét is elfogták, és azt mondták, hogy addig nem engedik el őt, amíg az önkéntesek el nem hagyják Al-Bweib falut. Az aktivisták végül engedtek a követelésnek, de az izraeli rendőrök már vártak rájuk a főúton és letartóztatták őket. Kelemen Sárától, Izrael Állam magyarországi nagykövetségének sajtótitkárától azt is megtudtuk, hogy mi állt az intézkedés hátterében.

Csütörtök dél körül bejelentés érkezett az IDF Júdea dandárjától, miszerint számos aktivista tartózkodott olyan mezőgazdasági területen, ahol az olajbogyó szüretelés nem volt engedélyezett és ahol a dandárparancsnok által elrendelt zárt katonai övezetre vonatkozó rendelet volt hatályban. Ezen felül az aktivisták nem voltak hajlandók eleget tenni a katonák utasításainak, azonosítani magukat a katonák előtt, illetve elhagyni a területet.

Csakhogy az önkéntesek szerint senki sem jelezte korábban, hogy zárt katonai övezetbe léptek. Dórát 4 órán keresztül faggatták és egy napot töltött fogdában, elmondása szerint embertelen körülmények között.

Miután végeztek a kihallgatással este, bekísértek a cellába, ami ott volt nagyon közel. Le kellett venni a cipőnket a cella előtt. Amikor én bementem, már benn voltak a lányok és zokogtak. Én akkor tudtam meg, hogy nekik már mondták, hogy deportálnak. Akkor ott kisírtuk magunkat. Én kérdeztem, hogy van-e mosdó, mert már nagyon szükséges lenne használnom. Mondták, hogy van, de nem fogom használni. Benéztem és az emberi ürülék volt szétkenve a padlón úgy, hogy ugye le kellett vennünk a cipőnket.

Dórát végül másnap ültették fel a Budapestre tartó gépre. A kihallgatásáról azóta sem kapott jegyzőkönyvet és azt sem tudja, hogy hány évre tiltották ki Izraelből.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Izrael mintegy 250 palesztin családot telepít ki Hebronból katonák halála után

21 év halasztás után hirdet választást Abbász palesztin elnök

Bardem P!nk leváltását kéri az UNICEF-nagyköveti posztról palesztin álláspontja miatt