Két fontos együttműködési megállapodásról posztolt Orbán Anita.
Személyesen egyeztetett egymással a magyar és az amerikai külügyminiszter. A pár nappal korábban elhalasztott találkozó csütörtökön jött létre az amerikai külügyminiszter texasi programja miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Orbán Anita megállpodások aláírásáról adott hírt a Facebook-oldalán:
"Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel két fontos együttműködési megállapodást írtunk alá. A Trump Peace Pipelines Framework együttműködési megállapodással szorosabbra fűzzük az együttműködést a regionális földgáz- és kőolaj-infrastruktúra fejlesztésében.
A másik megállapodással a radikális szervezetek által elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódó bűnüldözési együttműködést és az információcserét erősítjük meg, tovább mélyítve a két ország közötti belügyi-rendvédelmi közös munkát."
A fontos témák egyike volt az energetika, amely az amerikai elnök, Donald Trump jelenlegi kampánykörútján is a kiemelt témák között szerepel. Az USA azzal a céllal vásárol szénhidrogén-termékeket Oroszországtól, hogy a piacon elérhető készletek növelésével nyomja le az árakat. Az olcsó üzemanyagárakhoz szokott amerikai választók számára ezzel népszerűnek ható és nemzetbiztonsági szempontból is fontos intézkedésről beszél Donald Trump a kampányeseményeken, miközben több nemzetközi vezető bírálja a lépést, és "egy erős fél gyenge válaszaként" emlegeti az Oroszországnak tett amerikai engedményeket.
A Trump Peace Pipelines Framework egy 2026 áprilisában, a dubrovniki Három Tenger Kezdeményezés (3SI) csúcstalálkozón elindított amerikai vezetésű energiastratégiai és geopolitikai kezdeményezés, amelynek fő célja az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának növelése, valamint Közép- és Kelet-Európa, illetve a Nyugat-Balkán gázinfrastruktúrájának fejlesztése. A keretmegállapodást az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) hívta életre.
A nemzetközi szankciók szigora Magyarországot is érinti. A vezetékes orosz olajszállítások hosszú távú jövője bizonytalan a nemzetközi szankciók és a geopolitikai kockázatok miatt. A Világgazdaság által közölt szakértői becslések szerint legkésőbb a 2028. január 1-jei határidő környékén a Mol-nak véglegesen alternatív forrásokra kell átállnia. A vállalat folyamatosan hajtja végre azokat a technikai fejlesztéseket a Dunai Finomítóban, amelyek lehetővé teszik a tengeri (nem orosz) olaj teljes körű feldolgozását.
Az USA-val való energetikai együttműködés erősítése ezért is lehet fontos a magyar fél számára.