Vasárnap New York lesz a világ futófővárosa. November 1-jén csaknem 60 ezren állnak rajthoz a világ egyik legikonikusabb versenyén. De mi készteti az embereket futásra?
A futás új aranykorát éli. Az NYC Marathon a világ második legnagyobb maratonja; tavaly rekordot döntött, 59 226-an értek célba. Idén várhatóan ez a rekord is megdől.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Több mint kétmillió néző kíséri majd végig a maratont az útvonal mentén. A legtöbb futó számára az a cél, hogy teljesítse azt, amire hónapokon át készült.
Évről évre népszerűbb a futás, és egyre nehezebb rajthoz állni a világ nagy maratonjain: ma már szinte akkora szerencse kell hozzá, mint a lottónyeréshez.
A számok megdöbbentőek. Rekordszámú jelentkező akarja teljesíteni a távot: 160 országból érkezett több mint 240 ezer nevezés, soha ennyi még nem volt.
A maraton azon kevés versenyek egyike, ahol az elit futók amatőrökkel együtt állnak rajthoz. Talán ez is magyarázza, miért egyre népszerűbb a részvétel: 60 ezer ember élheti át a verseny élményét világrekorderek mellett.
A címvédők, a kenyai Hellen Obiri, honfitársa, Benson Kipruto és a svájci Marcel Hug idén is visszatérnek, hogy megvédjék New York-i maratonbajnoki címüket.
Mi ért futnak az emberek?
A nyomasztó hírek végtelen görgetése leáldozóban, a mozgás hódít. Erre a következtetésre jutott a Strava, az aktív életet élők legnagyobb platformja.
Ha jobban beleássa magát a folyamatokba, néhány tendencia különösen látványos. A futás boomját, amelyet a Z generáció és a közösségi média hajt, kevesen látták előre. A fiatalabb nemzedékek a kapcsolódást választják: kilépnek az online térből, és futócipőt húznak. Elfordulnak a passzív görgetéstől, és aktív, valós élményeket keresnek. Számukra a futás ideális módja annak, hogy közösséget találjanak és kapcsolatba lépjenek másokkal – derül ki a jelentésből.
A Strava adatai szerint a Z generáció 75 százalékkal nagyobb valószínűséggel nevezi meg a versenyzést a sportolás fő motivációjaként, mint az X generáció.
A futóklubok is virágkorukat élik: számuk a Straván az elmúlt egy évben csaknem megháromszorozódott. Többségük számára nem a villámgyors idők a legfontosabbak, hanem az, hogy befogadók legyenek, együtt fussanak és közben beszélgessenek.
A verseny, amely egy dolláros nevezési díjjal indult
Első alkalommal, 1970. szeptember 13-án a New York-i maratont négy körben, a Central Parkon belül rendezték meg. A 127 nevezőből mindössze 55-en értek célba. A nevezési díj egy dollár volt, az egész esemény költségvetése pedig 1000 dollár.
1976-ban az útvonalat kiterjesztették mind az öt városrészre, így a verseny valódi városi eseménnyé vált. Az idei kiadás éppen ennek a nagy változásnak az 50. évfordulóját jelzi. A szervezők a jótékonysági gyűjtés célját is meghatározták: 100 millió dollárt szeretnének összegyűjteni.
A 42,195 kilométeres táv New York mind az öt városrészét érinti: Staten Islandet, Brooklynt, Queenst, a Bronxot és Manhattant. A rajt Staten Islanden van, a befutó a Central Parkban. Az útvonal mindenki számára ugyanaz, de minden futónak saját célja és saját tempója van.