A globális klímaválság áldozatainak európai napján civil szervezetek nyílt levelet írtak a kormánynak és az önkormányzatoknak, sürgős hőhullám‑intézkedéseket követelve; a Zero a helyzetet „sürgősnek” és „elkerülhetetlennek” nevezi.
Gyakoribb, szélsőségesebb és halálosabb hőhullámok. Ilyen forgatókönyvvel néz szembe az Európát sújtó hőség, ahol június folyamán sorra dőltek a melegrekordok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Már hat hőhullámot tapasztaltunk, ami megegyezik a tavalyi teljes éves számmal. És még csak július van. Ráadásul azt látjuk, hogy az intenzitás, vagyis az átlagoshoz képest mért hőmérséklet-különbség nagyobb” – magyarázza a Euronewsnak Francisco Ferreira, a Zero környezetvédelmi egyesület (forrás: portugál) elnöke.
A szakértők az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a következményes éghajlatváltozásnak tulajdonítják a problémát, a környezetvédelmi szervezetek szerint ezért sürgősen olyan megoldásokat kell találni, amelyek nemcsak az okok mérséklését célozzák, hanem segítenek a lakosságnak alkalmazkodni egy egyre súlyosbodó helyzethez.
„Elkerülhetetlen, hogy ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, vagyis az úgynevezett mitigációra figyeljünk, hanem – természetesen – az alkalmazkodásra is” – mondja Francisco Ferreira.
„Kulcsfontosságú, hogy úgy építsük és fejlesszük a városokat, hogy fel legyenek készítve, legyen meg bennük az alkalmazkodóképesség. Ez alapvetően azt jelenti, hogy kiemelten kell foglalkoznunk az épületállománnyal, amely sok esetben az energiakiadásokra való szegénységet tükrözi: nem tudjuk melegen tartani a lakást télen, de nem tudjuk hűvösen tartani nyáron sem.”
A Zero azon nyílt levél egyik aláírója (forrás: portugál), amelyet ma, a Globális éghajlati válság áldozatainak európai napján (forrás: portugál) adnak át a kormány székhelyén, a lisszaboni Campus XXI-ben a miniszterelnöknek, a Környezetvédelmi és Energiaügyi, az Egészségügyi, illetve az Infrastruktúráért és Lakhatásért felelős minisztériumoknak, valamint a Portugál Városok és Települések Nemzeti Szövetségének. A levél a szélsőséges hőséget közegészségügyi vészhelyzetként sorolja be, és a városi központokban sürgős beavatkozási intézkedéseket követel.
„Ez összefügg azzal, ahogyan a városokban eddig alakítottuk a fejlesztési irányokat és a prioritásokat. Úgy gondoljuk, hogy nem fordítottak kellő figyelmet ezekre a körülményekre” – mutatott rá az egyesület elnöke.
A dokumentum átadása egyben szimbolikus pillanat is lesz: utcai akció keretében a résztvevők törölközőkbe burkolóznak, és olyan feliratú táblákat emelnek a magasba, hogy „Lisszabon nem egy szauna!”
A Zero mellett további 11 szervezet – köztük a Quercus, a Geota, a Greenpeace Portugal, a WWF Portugal és az Európai Klímapaktum Portugál Nagyköveti Hálózata – írta alá a levelet, amelyben konkrét intézkedéseket javasolnak a portugál városok hőséghez való alkalmazkodására.
A javaslatok között szerepel egy országos klímamenedék-hálózat létrehozása, valamint annak önkormányzatonkénti azonosítása, hogy mely már meglévő köz- és magánterek (könyvtárak, uszodák, parkok) szolgálhatnak menedékként a hőhullámok idején, az épületek energetikai felújításának felgyorsítása, sőt aktív klimatizáló berendezések telepítése bölcsődékben, idősek otthonaiban és nappali ellátó központokban.
„Az a cél, hogy valóban rendelkezésre álljanak ilyen eszközök, klímamenedékek: árnyékos területek, zöldövezetek, légkondicionált helyek, amelyek különböző típusúak lehetnek a szolgáltatásoktól és a kereskedelmi létesítményektől az állami intézményekig” – hangsúlyozta az Euronewsnak.
A levél szerint a települési alkalmazkodási tervek „alapvető lépést” jelentenek a helyi ellenálló képesség növelése felé, és kiemelik, hogy végrehajtásuk kulcsfontosságú.
„Portugáliában kötelességünk elkészíteni az önkormányzati klímacselekvési terveket, amelyeknek 2024 februárjáig kellett volna elkészülniük, ehhez képest már 2026-ot írunk” – emlékeztetett a Zero elnöke. „A terveken túl valódi cselekvésre van szükség, mert látjuk, hogy az igény egyre sürgetőbb – a mostani nyár és az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják –, ha csökkenteni akarjuk a megbetegedések számát.”
Nem élvez prioritást a klímavészhelyzet, a változtatások pedig „költségesek”
A Zero elnöke szerint több ok is magyarázza, miért maradnak el a szükséges beavatkozások a városokban. „Az önkormányzatok prioritásai olykor máshol vannak, és nem tulajdonítanak elég jelentőséget ennek a feladatnak” – fejtette ki. „Egyes esetekben, különösen a kisebb településeken, hiányzik a megfelelő szakmai kapacitás. Nem könnyű ilyen terveket kidolgozni, sem a kibocsátáscsökkentés, sem az éghajlati alkalmazkodás terén.”
Emellett a strukturális intézkedések költségei gátolják a döntéshozatalt, és más irányba terelik a „politikai akaratot”.
„Az éghajlati alkalmazkodás során szükséges változtatások sokszor valóban költségesek. A jövőben viszont olcsóbbnak bizonyulnak, ez nem kérdés. Javítják a lakosok és a városokba érkezők életminőségét. De ezek drága beruházások, ezért a helyi döntéshozók számára gyakran nehéz vállalni őket.”
Gyakoribb és halálosabb hőhullámok
„A szélsőséges hőség már nem egy távoli kockázat. A közegészségre, az életminőségre és városaink biztonságára leselkedő fenyegetés. Azt is tudjuk, hogy ez a kockázat nem egyenlően oszlik meg. Akik kevés zöldfelülettel rendelkező, túlzottan leburkolt, erős forgalmú, kevéssé árnyékolt városrészekben élnek, sokkal inkább ki vannak téve” – olvasható a portugál miniszterelnöknek címzett levélben.
Július elejéig Portugáliában hat hőhullám volt 2026-ban, ami az év első hat hónapjában összesen 59 hőhullámos napot jelent – februárban, márciusban (kétszer), áprilisban, májusban és júniusban – a portugál meteorológiai szolgálat (IPMA) adatai szerint (forrás: portugál).
„Növekvő tendencia látszik a hőhullámos napok maximális számában: kiemelkedik 2009, 93 nappal, ezt követi 2017 83 nappal és 2023 80 nappal. 2025-ben 74 hőhullámos napot, 2026 első hat hónapjában pedig 59-et jegyeztünk fel” – közölte az IPMA.
Ezek az extrém hőmérsékleti jelenségek, amelyeket más európai országokban – például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban – is tapasztaltak, a halálozás növekedéséért is felelősek.
A legutóbbi, július elején Portugáliát sújtó hőhullám idején többlethalálozást regisztráltak. A Halotti Anyakönyvi Kivonatok Információs Rendszerének (SICO) adatai szerint július 2. és 8. között – amikor az országot rendkívüli hőség sújtotta – az átlagosnál több haláleset történt. Az adott időszakban a tényleges halálozások számát összevetve a viszonyítási alapként szolgáló értékkel mintegy 539 többlethalálesetet jegyeztek fel.
2026. július 3. és 6. között, amikor a kormány az egész kontinentális területre riasztást rendelt el, 313 többlethalálesetet regisztráltak.
Az év egyik legmelegebb, mérések alapján is kiugróan forró júniusában több mint tízezer többlethaláleset történt Európában.
A EuroMOMO – az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, valamint az Egészségügyi Világszervezet által támogatott halálozásfigyelő szolgáltatás – hétfőn közzétett adatai szerint 27 ország 10 650 többlethalálesetről számolt be június 22. és 28. között.
Az Egészségügyi Világszervezet már figyelmeztetett: ez csak a kezdet, a következő nyarak még nehezebbek lesznek.
„Ez a hőhullám főpróba” – fogalmazott Hans Henri Kluge, az ENSZ egészségügyi szervezete európai regionális igazgatója.