A Kreml nyíltan elismeri, hogy a többletbevétel „a fegyveres erők szükséges fegyverzettel való ellátására” és „a hadiipari vállalatok modernizálására” megy, miközben az orosz gazdaság egyre nehezebben bírja a „háborús erőfeszítést” az invázió ötödik évében.
Az orosz pénzügyi kormányzat a szövetségi költségvetés hiányának közepette igyekszik új forrásokat találni a hadikiadásokra, mivel az év első felében a költségvetés hiánya 60 milliárd 447 millió eurónak megfelelő összeg volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Július végére a költségvetési hiány az éves GDP 2,8 százalékára rúgott, ami csaknem kétszerese az eredetileg tervezett éves szintnek. Oroszország tartalékalapjának volumene 1,6 százalékra zsugorodott a GDP-hez képest, így a Kremlnek egyre inkább hazai bankoktól kell hiteleket felvennie.
Ezzel párhuzamosan lassult a GDP növekedésének üteme a 2023–2024-ben regisztrált, éves szinten több mint 4 százalékos csúcshoz képest. Idén mindössze 0,6 százalékos növekedés várható, miközben az első negyedévben zsugorodott, a másodikban pedig valamelyest magához tért a gazdaság.
A hiány fő okai között az elemzők a költségvetési kiadások látványos növekedését említik – beleértve a háború óriási költségeit és az állami megrendelések előfinanszírozását –, valamint a bevételek elmaradását a szankciós nyomás és a nyersanyagpiac ingadozásai miatt.
Az ukrán fegyveres erők stratégiai jelentőségű célpontok – mindenekelőtt a finomítók és raktárak – elleni, egyre gyakoribb és nagy hatótávolságú támadásai, valamint az ezek elhárítására fordított növekvő kiadások tovább mélyítik a hiányt.
A jelenleg alacsony munkanélküliség és a szegényebb régióknak juttatott bőkezű állami támogatások egyelőre segítenek féken tartani a fogyasztók elégedetlenségét. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hosszú távú problémák lassan aláássák a gazdaság alapjait, és idővel válsághoz vezethetnek.
Az orosz pénzügyminisztérium benyújtotta a kormánynak a hároméves költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amely évente mintegy 2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, valamint a módosításokat tartalmazó jogszabálytervezetet az orosz adótörvénykönyvhöz „a költségvetési rendszer stabilitásának növelése érdekében”.
A dokumentum szerint „a költségvetés stratégiai prioritása a védelem szükségleteinek pénzügyi biztosítása és az ország biztonsága, valamint a "különleges hadművelet" résztvevőinek és családjaiknak nyújtott szociális támogatás”.
A háború árát a lakosság és az üzleti szféra fizeti meg
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy az orosz állampolgárok úgynevezett „passzív” jövedelmeit 13–22 százalékos kulccsal adóztassák. Ide tartoznak például a bankbetétek után fizetett kamatok, az osztalékokból származó bevétel, az értékpapírügyletekből származó jövedelem, az ingatlanértékesítés, valamint a biztosítási és ajándékozási szerződésekből származó pénzek. Jelenleg a „passzív” jövedelmekre 13–15 százalékos adókulcs vonatkozik.
A személyi jövedelemadó progresszív skálájának kiterjesztése a betétekből, osztalékokból, befektetésekből és ingatlaneladásokból származó jövedelmekre évente mintegy 500–700 milliárd rubel többletbevételt hozhat a költségvetésnek. Ilyen becslést közölt Dmitrij Polevoj közgazdász, akit a „Meduza” idéz.
A tárca egy másik kezdeményezése, hogy általános forgalmi adót (ÁFA) vezessenek be a külföldi online áruházakban történő vásárlásokra. Ráadásul egyből a 22 százalékos legmagasabb kulccsal, noha korábban az szerepelt a terveken, hogy az adó fokozatosan emelkedne.
Emellett javasolják egy 100 rubeles (nagyjából 1 eurós) díj bevezetését azokra a külföldről érkező csomagokra , amelyek értéke legfeljebb 200 euró, és amelyek után jelenleg nem kell vámot fizetni.
Ezzel párhuzamosan a Szövetségi Tanácsban az önfoglalkoztatók adóterheinek emelését javasolták. A költségvetési és pénzügyi piacokkal foglalkozó bizottság alelnöke, Andrej Jepisin szerint a futárok és sofőrök, akik ténylegesen teljes munkaidőben dolgoznak, a jövőben 13 százalékos adót fizessenek a jelenlegi, 4–6 százalékos önfoglalkoztatotti adó helyett.
A minisztérium becslése szerint a módosítások mintegy 4 millió orosz állampolgárt, az ország lakosságának körülbelül 2,74 százalékát érintik. Ugyanakkor – mint külön hangsúlyozták a pénzügyminisztériumban – a változtatások nem érintik a háborúban részt vevők jövedelmeit.
A nagyvállalatok számára bevezetik az úgynevezett „extraprofitadót”, derül ki a pénzügyi tárca közleményéből: az egyes bánya- és kohászati cégeknek a többletjövedelmük 30 százalékát kell befizetniük. Az aranybányászok esetében az adókulcs 20 százalék lesz.
Az orosz pénzügyminisztérium nyíltan kijelenti, hogy „a megtervezett források lehetővé teszik a fegyveres erők felszerelését a szükséges fegyverzettel és haditechnikával, a védelmi ipari komplexum vállalatainak modernizációját, a katonák illetményének kifizetését és családjaik támogatását”.
A tárca közlése szerint folytatódik a források elsőbbségi elosztása a „Szerszámgépek” és a „Pilóta nélküli légi rendszerek” című nemzeti projekt keretében. Finanszírozásuk három év alatt tovább nő, és eléri a 135,7 milliárd rubelt (euróban számolva 1,4 milliárdot) és a 103,3 milliárd rubelt (1,06 milliárd eurót).
A Kreml megfeledkezett ígéretéről, hogy nem emel adókat
Figyelemre méltó, hogy a Kreml gyakorlatilag a parlamenti választásokat követő negyedik napon máris megfeledkezett a adóemelés elutasítására tett ígéretéről. „Erről szó sincs” – jelentette ki tíz nappal a szavazás előtt az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Korábban, idén májusban a pénzügyminiszter, Anton Sziluanov még azt azt állította, hogy a lakosságot érintő adóemelés nincs napirenden. A most az orosz adótörvénykönyvhöz benyújtott módosításokból ítélve az orosz vezetésnek egyre inkább belföldön kell többletbevételeket találnia, hogy fenntartsa háborús gépezetét.
A javasolt intézkedések azt mutatják, hogy a Kreml nemcsak a betétekből és befektetésekből származó jövedelemmel rendelkező, tehetősebb rétegekre és a nagyvállalatokra, hanem az átlagos fogyasztókra is rá akarja terhelni a háború növekvő költségeit.
Nem meglepő, hogy a fogyasztói bizalmi index fokozatosan csökken a 2024–2025-ben mért csúcshoz képest, amikor a hadikiadások növekedése még érezhetően ösztönözte a gazdasági növekedést és a bérek emelkedését.
Az utóbbi időben a fogyasztók a benzinárak emelkedésével és hiányával szembesülnek, miután az ukrán dróntámadások több olajfinomítót megbénítottak. Emellett számos kisvállalkozás veszteségeket szenvedett a készletekben és az ügyfélkörben az „Wildberries” és az „Ozon” internetes kiskereskedők elleni tiltakozó sztrájkok miatt.
A független orosz szociológiai intézet, a „Levada-központ” által számított fogyasztói hangulatindex nyáron 94 pontra esett vissza a 2025 tavaszán és nyarán mért 116 pontról. A 100 alatti értékek arra utalnak, hogy a fogyasztói várakozások inkább negatívak, mint pozitívak.
Mindezek mellett továbbra is napirenden vannak a VPN-szolgáltatások blokkolásáról szóló hírek, valamint egy újabb – hivatalosan többször cáfolt – mozgósítási hullám lehetősége.