Egy horvátországi clean-tech vállalat állítása szerint évente mintegy hárommillió kilogramm szennyezett oldószert hasznosít újra hulladék nélkül, hatékony, biztonságos és gazdaságilag értékes eljárással, teljesen európai fejlesztésként.
Légszűrő maszkokkal felszerelt munkások az Ivanić-Gradban működő horvátországi újrahasznosító üzemben etanolt, benzolt, acetont és festékhígítókat hasznosítanak újra. Ezek és más használt oldószerek az élelmiszer-csomagoló, a gyógyszeripari és az autóipari ágazatból érkeznek, és tele vannak veszélyes anyagokkal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy összetett eljárás eltávolítja az összes szennyeződést, és a szennyezett oldószereket tiszta, újra felhasználható anyaggá alakítja.
„Ez itt az a szennyezett oldószer, amelyet a gépből a desztillálóba vezetünk. Lepároljuk, és ennek eredményeként kapjuk meg azt a tiszta oldószert, amelyet a további gyártásban használunk. Olyan tiszta, mint a patyolat” – magyarázza Mario Želježnjak, a Premifab Ltd termelési felügyelője, miközben bemutatja nekünk az épp most átadott, kívülről szerénynek tűnő üzemben alkalmazott különböző technológiákat.
A vízzel és más szennyeződésekkel együtt keletkező hulladék lényegében iszap, amelyet energiatermelésre használnak, és ezzel magát az újrahasznosító üzemet látják el. „Minden egy forgókemencében ég el, és ártalmatlan hamuvá alakul” – magyarázza Mario. Ezt a hamut később építőanyagként lehet felhasználni.
Részben az Európai Unió finanszírozásával működő cleantech vállalat azt állítja, hogy évente mintegy hárommillió kilogramm használt oldószert reciklál – ez 90%-os újrahasznosítási arány az ügyfelei által küldött szennyezett alapanyag esetében. Mivel kemény versenyben áll más nagyipari szereplőkkel Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, a cégnek hatékonyságot és sokoldalúságot kell kínálnia – magyarázza az üzletfejlesztési igazgató, Igor Podravac.
„Nagyon igényes ügyfeleink vannak a gyógyszeriparból, az autóiparból, a festékgyártásból, és az élelmiszer-csomagolás területéről is. Miután annyira elszennyeznek egy anyagot, hogy már nem használható fel második kezelésre, elküldik hozzánk” – mondja, miközben megmutatja a dolgozók munkáját. „Mi átvesszük az anyagot, elemezzük az anyagot, megtisztítjuk az anyagot, és miután minden paramétert leellenőriztünk, ugyanabba a gyártósorba juttatjuk vissza, hogy a körkörös gazdaság zárt körét a való életben is megvalósítsuk.”
Az első lépés a vállalat laboratóriumában kezdődik. Itt elemzik először a használt oldószerek mintáit, hogy kiderüljön, vajon és milyen módon lehet őket biztonságosan és hatékonyan újrahasznosítani. Nagyon különböző paramétereket kell figyelembe venni, többek között a hőmérsékletet, a nyomást vagy az energia-mérleget. „Előfordulhat, hogy a desztillációs kihozatal túl alacsony, így anyagi és pénzügyi szempontból sem éri meg. Másrészt, ha sok desztillációs maradékunk marad, amellyel semmit nem tudunk kezdeni, akkor inkább egyáltalán nem használjuk fel azt az anyagot” – magyarázza Silvija Petković, minőségellenőrzési igazgató és laborvezető. „Az oldószerek sajátossága az éghetőségük. Mindegyik éghető folyadék, ezért minden óvintézkedést meg kell tennünk, hogy semmit ne égessünk meg, semmit ne lobbantsunk lángra” – teszi hozzá.
A desztilláció után, mielőtt a tiszta oldószereket visszaküldenék az ügyfeleknek, ismét minőségellenőrzési vizsgálatokat végeznek.
„Ez a minta a kicsapódás miatt nem felel meg, ezért ez nem mehet az ügyfélhez. Ez a minta itt marad, és további szűrést kell végeznünk rajta” – magyarázza Silvija kameránknak, miközben az egyik mintát tartja a kezében. „Ez viszont rendben van, semmilyen kicsapódás nincs rajta. Le lehet zárni, le lehet plombálni, és mehet a teherautóba” – mondja, miután ellenőrzött egy másik, jóval áttetszőbb mintát.
A jóváhagyott, visszanyert oldószereket speciális tartályokban szállítják az ügyfelekhez. Egy ilyen szállítmányt követünk nyomon Nikola Gojavićcsal, a vállalat egyik sofőrjével. „Ez a rakomány különleges, mert folyékony halmazállapotú, és erősen robbanásveszélyes. A rakodás és a szállítás során nagy körültekintésre van szükség, ezért speciálisan képzett sofőrök kellenek – ez meglehetősen kihívást jelentő munka” – mondja vezetés közben.
„A járművezetőnek specialistának kell lennie, mert baleset vagy bármilyen incidens esetén higgadtnak kell maradnia, és képzettnek kell lennie ahhoz, hogy végre tudja hajtani a szükséges eljárásokat.”
Az általunk követett szállítmány a visszanyert oldószereket a Rotoplast nevű családi vállalkozáshoz viszi vissza. A cég évente hozzávetőleg 5000 tonna csomagoló- és címkézőanyagot gyárt az élelmiszer-, az energia- és a kisállat-termékek ipara számára. Az oldószereket itt a nyomtatási folyamatban használt festékek feloldására használják.
„Számunkra fontos, hogy termékeink ne csak gyártási szempontból legyenek nagyon hatékonyak, hanem környezetileg is fenntarthatóak legyenek” – mondja Antun Čengić termelési igazgató. „A Premifabbel együttműködve minden hulladékunkat biztonságosan összegyűjtjük, elszállítjuk az ő telephelyükre, ahol feldolgozzák, majd új erőforrásként visszaküldik nekünk. Ezzel csökkentjük a termelés költségeit.”
A vállalatot 1975-ben alapították, jelenleg 260 munkavállalót foglalkoztat. A vezérigazgató, Blaženko Marić szerint az oldószerek csak egy részét képezik annak a sok újrahasznosított terméknek, amelyet az üzemben újra felhasználnak.
„Az anyagok 80%-át ilyen módon fel lehet használni. Szeretnénk monomateriálokra átállni, minden anyag és minden ügyfél esetében. Ez a tervünk a következő néhány évre: teljesen kivezetni azokat az anyagokat, amelyek nem újrahasznosíthatók” – magyarázza.
Igor Podravac üzletfejlesztési igazgató szerint forgalmuk „megközelítőleg évi 20–25%-kal” nőtt, mióta 2014 decemberében megkezdték a működést. A cég állítása szerint a visszanyert oldószerek az elsődleges termeléshez képest akár tízszer kevesebb CO2-kibocsátást eredményeznek.