Úgy tűnik, kudarcot vall Donald Trump törekvése, hogy a szennyező szenet rákényszerítse az amerikaiakra, miközben egyre több háztartás választja a napelemet.
Donald Trump kíméletlen háborúja a megújuló energiával szemben komoly ellenállásba ütközik, miközben az amerikaiak érdeklődése a hazai, tiszta energia iránt továbbra is meredeken nő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok elnöke tavaly országos energiaveszélyhelyzetet hirdetett ki, hogy drasztikusan növelje a hazai fosszilisenergia-termelést, és keresztülvigye agresszív „drill, baby, drill” kezdeményezéseit.
Trump februárban rendeletet írt alá, amelyben arra utasította az amerikai védelmi minisztériumot, hogy több, szénből előállított áramot vásároljon – jóllehet ez az energia-előállítás legszennyezőbb, leginkább környezetszennyező formája.
Ezzel párhuzamosan az elnök nyilvános szereplésein rendre semmibe veszi – vagy hamis állításokkal illeti – a megújuló energiát. A januári davosi Világgazdasági Fórumon Trump azt állította, hogy a világ szélturbináinak „szinte mindegyikét” Kína gyártja – hogy aztán „ostoba embereknek” adja el.
Hozzátette, hogy Kína saját maga nem használ szélenergiát, noha az ország területén található a világ legnagyobb szélerőműparkja, amely az űrből is látható.
Trump korábban „az évszázad átverésének” nevezte a tiszta energiát – és nyomást gyakorolt olyan országokra, mint az Egyesült Királyság, hogy adják fel megújulóenergia-programjaikat, és inkább olajat kezdjenek kitermelni.
Trump le akarja állítani a tengeri szélerőműveket. Sikerülhet ez neki?
Az elmúlt évben a Trump-kormányzat megpróbált több tengeri szélerőművi projektet is blokkolni, arra hivatkozva, hogy az ilyen infrastruktúra nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
Több szövetségi bíró is megakadályozta a tilalmat, szabad utat engedve a beruházók számára.
A belügyminisztérium ugyanakkor azóta elkezdte visszavásárolni a tengeri szélerőművi koncessziókat, és kártalanítást ajánlott a vállalatoknak, ha inkább fosszilisprojektekbe vagy más energiaformákba, például geotermikus energiába fektetik a pénzüket.
Eddig nyolc tengeri szélerőművi projektet állítottak le. Az AP hírügynökség szerint az ezekre a megállapodásokra fordított összeg összesen csaknem 2,6 milliárd dollár (mintegy 2,28 milliárd euró).
Márciusban a francia olaj- és gázipari óriás, a TotalEnergies közel 1 milliárd dolláros (877 millió eurós) ajánlatot kapott arra, hogy az eredetileg Észak-Karolina és New York partjai előtti tengeri koncessziókra szánt összeget inkább fosszilis energiaforrásokba fektesse.
New York keresettel támadta meg a megállapodást. A héten (csütörtökön, június 26-án) egy párizsi bíróság kimondta, hogy a TotalEnergies többé nem hagyhatja figyelmen kívül közvetett kibocsátásait és termékei fogyasztása okozta környezeti kockázatokat.
A vállalatnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy hivatalosan felmérje és jelentésben összegezze az üzemanyagai és földgáza felhasználása során keletkező környezeti kockázatokat.
A héten az AP arról számolt be, hogy Kalifornia most azt tervezi, beperli a kormányzatot az állam középső partvidéke elé tervezett tengeri szélerőművi projekt leállításáról szóló megállapodás miatt.
Kalifornia jelentős vállalást tett a tengeri szélenergia mellett, mivel a partjai mentén fújó erős, egyenletes szelek révén óriási mennyiségű tiszta villamos energiát tudna termelni.
Stratégiája szerint az állam 2045-ig 25 gigawatt tengeri szélenergia-kapacitást építene ki, ami nagyjából 25 millió otthon energiaellátására lenne elég, és az állam villamosenergia-igényének mintegy 13 százalékát fedezné.
David Hochschild, a kaliforniai energiaügyi bizottság elnöke a kormányzat taktikáját „kolosszális arányú stratégiai hibának” nevezte, különösen azóta, hogy az Irán elleni háború világszerte az egekbe repítette a fosszilis energiahordozók árát.
Trump nemcsak a szélerőműveket akarja leállítani. A tavaly július 4-én törvénybe iktatott „Big Beautiful Bill” értelmében megszűnt a lakossági napelemekre vonatkozó 30 százalékos adókedvezmény – csaknem egy évtizeddel a tervezett határidő előtt.
Azoknak a háztartásoknak, amelyek most szeretnének napelemet felszerelni, átlagosan 9000 dollárral (7900 euróval) többet kell fizetniük, mint a törvény 2025. december 31-i hatálybalépése előtt – derül ki az Energy Sage (forrás: angol) adataiból.
A napenergia lekörözi a szenet az Egyesült Államokban
A súlyos visszalépések ellenére 2026 májusában a napenergia-termelés története során először meghaladta a szénalapú áramtermelést az Egyesült Államok villamosenergia-mixében.
Az Ember (forrás: angol) energiakutató intézet szerint a napenergia rekordot jelentő 12,8 százalékát adta az amerikai áramtermelésnek, míg a szén részaránya 12,2 százalékra esett vissza, ami mindössze a negyedik legalacsonyabb havi arány a történelemben.
„A napenergia-termelés minden eddiginél magasabb, 45,5 TWh-s szintet ért el, ami 17 százalékkal haladja meg a 2025 májusában mért értéket, és túlszárnyalja a tavaly júliusban felállított korábbi rekordot” – áll az Ember elemzésében. „Ezt a rekordot az előttünk álló nyári hónapokban ismét meg lehet dönteni.”
Miközben a napenergia teljes termelése jellemzően júniusban vagy júliusban tetőzik, az árammixen belüli részesedése gyakran áprilisban vagy májusban a legmagasabb, amikor az erős napsugárzás mérsékeltebb kereslettel párosul, a nyári hűtési igények növekedése előtt.
„Az amerikaiak kezükbe veszik saját energiájukat”
Számos amerikai napelemes cég arról számolt be az Euronews Earthnek, hogy a tetőre szerelhető panelek iránti kereslet a pénzügyi visszatartó erők ellenére is tovább nő.
A kaliforniai SolarTech vállalat szerint 2025-ös eladásai több mint a duplájára nőttek 2024-hez képest, míg a pennsylvaniai székhelyű Exact Solar értékesítései 2024-ben 20, 2025-ben pedig 60 százalékkal emelkedtek.
Noha ez a növekedés részben azzal is magyarázható, hogy sokan igyekeztek még az adójóváírási szabályok változása előtt napelemet telepíteni, Aaron Nichols napenergia-politikai és -kutatási szakértő az Euronews Earthnek azt mondta: az Exact Solar az idén várhatóan megduplázza bevételeit, vagyis lenyűgöző, 100 százalékos bővülést ér el.
„Még úgy is, hogy a jelenlegi kormányzat megszünteti a napenergia-adókedvezményeket, és megpróbálja feltámasztani a szénipart, soha korábban nem látott mértékben döntenek úgy az amerikaiak, hogy saját kézbe veszik az energiájukat (ahelyett, hogy gyengén szabályozott, befektetői tulajdonú közműcégektől 'bérelnék' azt)” – fogalmaz Nichols.
„Az Exact Solar az elmúlt két évben gyorsabban nőtt, mint fennállásunk 20 éve alatt bármikor. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az amerikaiak igénylik azt a tulajdonosi viszonyt és kontrollt, amelyet a napenergia biztosít.”
New York egy lépéssel közelebb került a napenergiás átalakuláshoz
Az állami törvényhozás a múlt hónapban elfogadta a Solar Up Now New York (SUNNY) Act nevű törvényt, amelynek célja a csatlakoztatható (plug-in) panelek legalizálása. Körülbelül 30 állam már engedélyezte a plug-in napelemes rendszereket, amelyek Európa-szerte – különösen Németországban – bevettnek számítanak.
A plug-in napelemes készleteket olyan otthonokra tervezték, ahol a tetőre szerelhető panelek nem alkalmasak. Ilyenek például a közös háztartásokban élők, vagy azok, akik nem saját tulajdonú ingatlanban laknak.
A törvényt még el kell juttatni és alá kell írnia Kathy Hochul kormányzónak, akinek az év végéig van lehetősége dönteni.
Az Egyesült Államokban a háztartások csaknem fele nem fér hozzá tetőre szerelhető napelemekhez, mert bérlőként, társasházban él, vagy a tetőszerkezet nem megfelelő. New Yorkban ez még szembetűnőbb, mivel a legtöbb ingatlan többlakásos épületben található, ami erősen korlátozza a tetőre telepíthető napelemek elérhetőségét.
A New York Times publicistája, Robinson Meyer szerint a plug-in napelemeknek megvan a potenciáljuk arra, hogy „megváltoztassák, az amerikaiak miként gondolkodnak az energiáról és miként fogyasztják azt”, miközben „jóval szélesebb társadalmi réteget – különösen a bérlőket – vonnak be az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésébe”.
Ám mivel az egy főre jutó áramtermelési kibocsátás 2,8-szorosa a globális átlagnak, és az ország villamosenergia-igénye a világon a második legnagyobb, egyértelmű, hogy az Egyesült Államok még messze jár attól a tisztaenergia-átállástól, amely a globális felmelegedés megfékezéséhez szükséges.